Nem kell félni, nem zuhan le!

2013.01.12. 11:38

Soha nem volt még olyan biztonságos a repülés a sugárhajtású gépek térhódítása óta, mint 2012-ben. A halálos balesetek száma csökken, Európában vagy az USA-ban minimális az esélye egy szerencsétlenségnek, Magyarországon már 37 éve nem volt ilyen, már ami az utasszállítókat illeti. Azért vannak még problémák.

Bár a másfél hete három részre szakadt orosz gép balesete jelzi, a folyamatosan javuló statisztikák ellenére sem szabad hátradőlni, tény, hogy tavaly az egész világon mindössze 11 utasszállító gép szenvedett szerencsétlenséget. Márpedig 1945 óta nem volt példa arra, hogy ilyen kevés legyen a halálos kimenetelű katasztrófa, és az utóbbi tíz év 16-os átlagánál is jóval alacsonyabb. "Ha mindennap repülőre ülnénk, valószínűsíthető, hogy 14 ezer évig nem érne bennünket baleset" - mondta nemrég a biztonság kapcsán Günther Matschnigg, a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) alelnöke.

Európa különösen biztonságos

Az elmúlt évek adatai arra utalnak, hogy egyre biztonságosabbá vált a légiközlekedés. Az elmúlt évtizedben még átlagosan harmincnégy halálos kimenetelű repülőgép-baleset történt évente, és 773-an haltak meg. Tavaly ennél jóval kevesebben, 475-en vesztették életüket az összesen 23 szerencsétlenségben, amelyeknek kevesebb mint a fele érintett utasszállító gépet. A Wall Street Journal cikke szerint ezek között is csak négy volt nagyobb méretű, nyugati típusú gép, a többi turbólégcsavaros volt. Légcsavaros gépeket jellemzően a regionális légitársaságok flottáiban találunk, általában kevesebb utast szállítanak, és kisebb reptereket használnak, mint a fapados vagy hagyományos légitársaságok által üzemeltetett jetek. A fejlődő országokban sok légitársaság üzemeltet Európából vagy az USA-ból leselejtezett gépeket, és sokszor olyan reptereket használnak, amelyek nem elég jól felszereltek. Így több a baleset is.

Forrás: Aviation Safety Network

Jó hír viszont, hogy az Aviation Safety Network adatai szerint tavaly egyetlen európai légitársaság utasszállító gépe sem zuhant le. Lehetett ugyan hallani olyan esetekről, amikor nem sokon múlott egy baleset elkerülése, vagy éppen arról, hogy a pilóták a túlterheltség miatt esetenként elalszanak a pilótafülkében, de tragédia szerencsére nem történt. Ugyanez elmondható az amerikai légitársaságokról is: az USA-ban az utolsó utasszállítót ért repülőgép-szerencsétlenség például 2009-ben volt, akkor a Colgan Air egyik turbólégcsavaros gépe zuhant le Buffalo közelében.

"Összességében a tavalyi volt a legbiztonságosabb év" - mondta Paul Hayes, az Ascend tanácsadó cég biztonsági igazgatója, utalva arra, hogy világviszonylatban csak minden 2,5 milliomodik járatra jutott egy halálos baleset. A tragédiák számának a csökkenése azért is figyelemreméltó, mert évről évre egyre többen repülnek: 2012-ben például már 2,9 milliárd ember utazott repülővel. Egyes régiókban olyan magas a növekedés üteme, hogy a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) becslése szerint 2030-ra 6 milliárd fölött lehet a repülőre ülők száma egyetlen év leforgása alatt.

Szerencse vagy fejlődés?

Az amerikai lap elemzése szerint a balesetek számának stabil csökkenése az USA-ban és máshol is összefüggésbe hozható egy olyan kezdeményezés megjelenésével, amely arra ösztönzi a pilótákat és a műszaki dolgozókat, hogy jelentsék az előforduló problémás eseteket és hibákat. A rendszer önkéntes alapú, és senkinek nem kell retorziótól tartania. Ugyancsak hozzájárulhatott a javuláshoz az egyre megbízhatóbb technikai háttér, hogy fejlődött a pilóták kiképzése, és a légiforgalmi irányítás terén is történt előrelépés. Emellett néhány fejlődő országot szorosabb megfigyelés alá helyeztek a szabályozó testületek.

Forrás: Aviation Safety Network

"Nagyon nehéz egyetlen okra visszavezetni azt, miért is sikerült ennyire jól a tavalyi év biztonsági szempontból" - értékelt Harro Ranter, az Aviation Safety Network elnöke. Véleménye szerint közrejátszott a sikerben, hogy az iparági és szabályozó testületek részéről megfelelő kezdeményezések születtek, illetve a külső szervezetek vizsgálatai is jótékony hatással lehettek a biztonsági intézkedésekre. Ráadásul az International Business Times információi szerint a légitársaságoknak nagyon is megéri lépéseket tenni a biztonságos repülésért. A becslések szerint ugyanis az ágazat évente több mint 600 millió dollárt tud megtakarítani azzal, hogy kevesebb a szerencsétlenség: egy komolyabb balesetnél, a gép megsemmisülésén túl ugyanis perekkel és egyéb következményekkel is számolni kell.

Ugyanakkor többen is arra figyelmeztetnek, hogy a kedvező számok nem azt jelentik, hogy le kellene állni a további fejlesztésekkel. Azokban a régiókban is van esély a szerencsétlenségek számának további csökkentésére, ahol már most is rekordalacsony a mutató. Ehhez elsősorban további átfogó elemzésekre lesz szükség a szakértők szerint. "Sajnos nem hiszünk abban, hogy a világ légitársaságai a korábbinál hirtelen ennyivel biztonságosabbá váltak" - mondta az Ascend igazgatója, aki szerint a jelenleg tapasztalt nagyarányú csökkenést inkább a szerencsének kéne tekinteni, semmint az új kiindulási alapnak.

Afrikában a legrizikósabb repülni

Arról sem szabad megfeledkezni, hogy vannak olyan régiók, országok, ahol közel sem annyira fényesek a baleseti mutatók, mint nyugaton. 2012-ben az Aviation Safety adatai alapján a balesetek közel fele afrikai, latin-amerikai és a karibi járatokkal történt, holott ezek a régiók az összes utasforgalomnak mindössze a 7 százalékát teszik ki. A tavalyi év legtöbb halálos áldozattal járó szerencsétlensége is Afrikában, egész pontosan Nigériában történt: június 3-án a Dana Air MD-83 típusú gépe Lagoshoz közeledve zuhant le egy lakónegyedre, összesen 163 ember halálát okozva. Az IATA szerint az afrikai kontinensen a világátlagnál jóval rosszabb repülésbiztonsági statisztikák első számú oka az elégtelen kormányzati felügyelet és a szükséges infrastruktúra hiánya.

Forrás: AFP/Emmanuel Arewa
A lagosi volt 2012-ban a legtöbb áldozatot szedő baleset

De Oroszország sem tartozik a legbiztonságosabb országok közé, ami a repülést illeti. Bár kevesebb utast szállítanak, az orosz repülőgépeknek hagyományosan magasabb a baleseti mutatójuk, mint a nyugati típusú gépeknek. Szinte minden évben történik náluk súlyosabb szerencsétlenség, tavaly két nagyobb utasszállító is lezuhant.

Forrás: AFP/Kirill Kudryavstev
Az év utolsó balesete is Moszkvában történt (Kattintson a képre a galériáért!)

Az Európai Unió egyébként 2012-ben 38 légitársasággal bővítette a feketelistáját, vagyis azon társaságok sorát, amelyek nem repülhetnek az EU területén. Főként afrikai, közel-keleti és indonéziai légitársaságok nevei szerepelnek a listán. Ahhoz, hogy ezekben a régiókban is biztonságossá váljon a repülés, a nyugati országok részéről együttműködésre és a rendelkezésre álló adatok megosztására lesz szükség. Szerencsére van, ahol ez a rendszer már működik: a Wall Street Journal cikkében azt írja, az amerikai szabályozó testületek és légitársaságok például Latin-Amerikában és más térségekben is sikeresen összefogtak már azért, hogy csökkentsék a balesetek számát.

Magyarországon csend és béke

Az Aviation Safety Network adatai szerint Magyarországon eddig 17 halálos kimenetelű repülőgép-baleset történt 1938 óta, amelyek nagyrészt katonai és kisgépeket értek. Ami az utasszállítókat illeti, a Nemzeti Közlekedési Hatóság az [origo] kérdésére közölte, hogy az elmúlt 35 évben nem történt halálos kimenetelű baleset sem Magyarország területén, sem a Malévnál, amíg az létezett. Az utolsó szerencsétlenség Magyarországon még 1975-ben történt, amikor a Malév Ilyushin 18V típusú gépe a Ferihegyi repülőtér leszállópályájának csapódott, és bár utasok nem voltak a gépen, a kilencfős személyzetből senki nem élte túl a balesetet. A Malévnak egyébként összesen kilenc halálos balesete volt, utoljára 1977 szeptemberében a bukaresti légikatasztrófa, amikor az uzriceni reptéren leszálló Tupolev Tu-134 típusú gép a földhöz csapódott, és kettétört.