Trükköznek a légitársaságok a késésnél

2013.07.02. 15:54

Kampányt indított az Európai Bizottság azért, hogy tudatosítsa a légi utasokban, milyen jogok illetik meg őket. Bár az unióban már régóta jár kártérítés a késések és járattörlések esetére, a légitársaságok - részben a hamarosan változó, de ma még túl szigorú szabályozás miatt - gyakran igyekeznek kibújni a fizetési kötelezettségük alól. Egy magyar vállalkozás sikerdíjért segít behajtani tőlük a kártérítést.

A légi közlekedésben többórás késések bármikor előfordulhatnak, már csak azért is, mert a legkisebb műszaki hiba esetén már nem engedik felszállni a gépeket, amint azt a Wizz Air legutóbbi esete is megmutatta. Ez az utasok számára rendkívül bosszantó tud lenni, amit az uniós illetékesek is nyilvánvalóan átéreztek, amikor egy olyan kompenzációs rendszert kezdtek el kidolgozni tíz évvel ezelőtt, amely nagy terheket hárít a légitársaságokra.

Hamar kiderült azonban, hogy a 2005-ben debütált rendszer nem igazán működik, mert a légitársaságok, ahol csak tudnak, megpróbálnak kibújni a szerintük irreális büntetések alól. Az unió márciusban végre egy részletesebb és korrektebb kompenzációs javaslattal rukkolt elő, közben viszont kampányt is indít, hogy az utasok jobban tisztában legyenek a jelenlegi jogaikkal.

Kibúvókat kereső fuvarozók

Az utasok oldaláról nézve valóban nagylelkű a jelenlegi uniós szabályozás, de érdemes egy pillanatra a légitársaságok szemszögéből is megvizsgálni a dolgot. Tegyük fel, valami jelentéktelen műszaki problémát jelez az egyik műszer, a gépet átvizsgálják, és kiderül, csak egy kijelző romlott el. A gép késik, kicsit több mint három órát. Az Európai Bíróság korábbi ítéletei alapján a technikai problémákat nem lehet különleges körülménynek tekinteni, ráadásul a három óránál hosszabb késések törlésnek számítanak, ezek után pedig minden utasnak jár az útvonal hosszától függően 250, 400 vagy 600 euró kártalanítás. A középső értékkel és egy fapados átlagos töltöttségét jelentő 160 utassal számolva a légitársaságnak közel 20 millió forintot kellene kifizetnie, ha minden utas igényelné a kártalanítást. Azt is mondhatjuk, hogy egy olyan apróság miatt, amiről nem is tehetnek, a jegyárbevétel akár tízszeresét is fizetniük kellene büntetésként.

Nem meglepő, hogy a fuvarozók gyűlölik a szabályozást, folyamatosan tiltakoznak is ellene, hiszen akkor is ők állják a cechet, ha egyáltalán nem tehetnek a késésekről, illetve törlésekről. Az említett kártalanítás alól ugyan rendkívüli körülmények esetén mentesülnek, de az utasok szállását és kommunikációs költségeit akkor is nekik kell állniuk, ha teljesen vétlenek a járattörlésben. A leggyakoribb ilyen eset, hogy időjárási körülmények lehetetlenítik el a gép indulását, de nemcsak egy vulkánkitörésen bukhatnak súlyos eurómilliókat - akkor is a légitársaság fázik rá, ha jól beazonosítható harmadik fél a hunyó, például sztrájkolnak az általában állami alkalmazottnak számító és igen jól fizetett légiirányítók.

Legutóbb Franciaországban sztájkoltak a légiirányítók: kártalanítás ilyenkor nem jár, de az utas bizonyos költségeit meg kell téríteniForrás: AFP/Fred Dufour

Ha a légitársaságok minden három óra feletti késés, illetve törölt járat esetén rögtön, kérés nélkül fizetnének az összes érintett utasnak, az sokukat csődbe vinné. Ha egy légitársaság úgy döntene, hogy az utasok által igényelt kártalanításokat egyáltalán nem vitatná, hanem azonnal kifizetné, akkor jókora versenyhátrányba hozná magát azokkal szemben, akik "optimalizálnak". Ezért nem meglepő, hogy jelenleg nagy általánosságban az a helyzet, hogy csak akkor fizetnek több száz eurós kártalanítást, ha látják az utas elszántságát, illetve ha egyértelmű, hogy megfelelő jogi segítség van a háta mögött.

Jobb a helyzet a kisebb összegeknél, például ha a törlés miatt az utas szállodába kényszerül. Ezeknek a számláit általában vita nélkül kifizetik a légitársaságok, igaz, sokszor meglehetősen hosszúra nyújtják az átfutási időt.

Kampány az utasjogok megismertetéséért

Az Európai Bizottság többéves konzultációs folyamat nyomán elfogadta, hogy a szabályozás igazságtalan és pontatlan. Idén márciusban olyan javaslatot készítettek, amely javítja a légitársaságok helyzetét. Három óra helyett unión belüli út esetén csak öt óra feletti késés esetén jár majd a kártalanítás, és azt is az eddigieknél sokkal pontosabban próbálják meg definiálni, hogy mi minősül vis maiornak, ami mentesíti a légitársaságot a fizetés alól. A normál működéssel együtt nem járó műszaki hibák rendkívüli körülménynek minősülnek, nem tekintendők viszont annak  "a repülőgép rendes üzemeltetésével járó műszaki problémák, köztük a szokásos karbantartás folyamán vagy a gép repülés előtti ellenőrzése során feltárt problémák, valamint a karbantartás vagy a repülés előtti ellenőrzés helyes végrehajtásának hiányában keletkezett problémák". Ez alapján lehet, hogy a hétfőn 22 órát késő Wizz Air gép utasai sem lennének jogosultak kártalanításra, hiszen jól karbantartott gépen jött elő előre nem látható váratlan probléma. Ez azonban még javaslat, az elmúlt években hasonló esetekben a bíróságok több esetben döntöttek az utas javára - épp ezért akarja pontosítani az unió, hogy mi minősül rendkívüli körülménynek.

Közben komoly felvilágosító kampányt is kezdett az unió azzal a céllal, hogy az utasok az eddiginél nagyobb számban éljenek kártérítési jogaikkal. A repterek régóta tele vannak az utasjogokat propagáló plakátokkal, de még ma is alig akad, aki behajtja a légitársaságokon azokat a szolgáltatásokat vagy kártalanítási összegeket, amik elvileg járnak.

A felvilágosító kampányban a napokban a budapesti repülőtéren tartott információs napot a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szervezetében működő Európai Fogyasztói Központ (EFK). Nálunk erre különösen nagy szükség van, hiszen a hazai légi utasok 78 százalékának fogalma sincs a repüléssel kapcsolatos jogairól, ami a második legrosszabb arány Európában. Az ingyenesen segítő EFK közbenjárásával az elmúlt években több száz utas kapta meg a neki járó kártérítést; a szervezet akkor tud segíteni, ha az érintett külföldi légitársaság az Európai Unió valamely tagállamában, Izlandon vagy Norvégiában honos.

A jelenlegi legfontosabb utasjogok

Az utasok számára legnagyobb tételt jelentő, 250 és 600 euró közötti kártalanítás akkor jár, ha például túlfoglalás miatt megtagadják a beszállást a gépre, illetve ha törlik a járatot. Rendkívüli körülmények esetén a légitársaság mentesül a fizetés alól, általában erre hivatkoznak a kérelmek elutasításakor. A repülésre alkalmatlan időjárás és a sztrájk valóban vis maiornak számít, a műszaki hiba viszont több erre vonatkozó bírósági ítélet után már nem (a készülő új uniós szabályozás ezt fogja pontosítani).

Mivel korábban a törléseket megpróbálták hosszú késésnek álcázni a cégek, ma már a 3 órán túli késés is törlésnek számít, amire jár a kártalanítás. Ha a légitársaság 14 nappal az utazás előtt értesíti az utast a törlésről, akkor nem kell fizetnie, de természetesen ilyenkor is köteles ingyen átfoglalni párhuzamos járatra.

A kártalanításon túl a reptéren biztosítandó szolgáltatások attól függetlenül járnak az utasnak, hogy hibáztatható-e a légitársaság a fennakadásért. Tehát sztrájk, vagy köd miatti hosszú késés, törlés esetén is kommunikációs lehetőséget kell felajánlani az utasnak, szállást is kell biztosítani és el is kell szállítania az utast a hotelbe. Ez tömeges törlések esetén meghaladja légitársaság képességeit, jó, ha az utas maga intézkedik, de mindenről számlát kér, hogy költségeit utólag meg tudja téríttetni. Öt órán túli késés esetén az utas elállhat az utazástól, a teljes jegyárat vissza kell számára utalni.

Annak egyébként nincs jelentősége, hogy az utasok a beszállókapuknál, a váróteremben vagy pedig gépen várakoznak-e. Az számít, hogy az utas a célállomását mekkora késéssel éri el.

További információk itt találhatók.

Behajtás sikerdíjért

Úgy tűnik, mások viszont komoly üzleti lehetőséget látnak ebben a helyzetben: egy nemrég indult magyar cég sikerdíj fejében hajtja be az utasoknak járó kártalanítási összegeket. A biznisz arra épül, hogy az utasok utálják az adminisztrációt, a felesleges és hosszadalmas procedúrákat, a légitársaságok viszont könnyebben fizetnek, ha látják, hogy profikkal állnak szemben.

A Flight Refund 25 százalékos sikerdíjért dolgozik, vagyis ha sikerül kivernie a légitársaságból, akkor egy hosszabb európai járat törlése után járó 400 euróból 100-at tart meg, 300 az utasé. Schulhof  Barbara, a cég ügyvezetője az Origo kérdésére elmondta, hogy eleve kevesen próbálják meg érvényesíteni jogos igényüket, de többnyire azok sem járnak sikerrel, akik megteszik, mert a légitársaságok elutasító válaszait a laikusok nehezen tudják vitatni. Ezen a ponton sokan feladják, mert kevesen akarnak bíróságra menni. A cég profi jogászai azonban átlátják, hogy mely ügyekben mehet egy esetleges perben az utas biztosra. A tapasztalatok szerint, ha ilyen helyzetekben erősködik az ügyfél, akkor a légitársaság előbb alkudozni kezd (például repülőjegyre váltható vócsert ajánl fel), majd beadja a derekát a per előtt.

A késés okát bizonyítani kellFotó: Hajdú D. András - Origo

A kártalanítás jogossága sokszor azon múlik, hogy a törlés vagy hosszú késés vis maiornak minősül-e. A légitársaság akkor is erre hivatkozik, ha szó sincs ilyesmiről, az utas ugyanakkor nehezen tudja bizonyítani például azt, hogy személyzethiány miatt csúszott egy gép indulása. Ha egyértelmű, hogy az adott napon a reptér köd miatt nem fogadott gépeket, akkor fel sem merül a 250 vagy 400 eurós kártalanítás lehetősége, de ha az utasok már beszálltak a gépbe, amely műszaki hiba miatt mégse indul, és ebből 4 órás késés kerekedik, ma még inkább jár a pénz, de ha a szabályozás javasolt módosításai életbe lépnek, ez változni fog.

Schulhof  Barbara szerint minden esetet megvizsgálnak, amely eljut hozzájuk, és ha a jogászok egyértelműen nyerőnek tartják az ügyet, végig is viszik a procedúrát, akár a pereskedésig. A cég tavaly novemberben indult, és már pár hónapos működés után is több száz kártérítési ügye van, "számos utast" sikeresen kártérítéshez juttatott. Az ügyvezető arra az esetre a legbüszkébb, amikor egy olyan ügyfél kereste meg őket, aki közel két éve futott a pénze után, és másfél hónap alatt sikerült utasonként 600, összesen 1800 eurót behajtaniuk egy nagy nevű légitársaságon.

Nem csak a fapadosokra jellemző tehát, hogy megpróbálnak kibújni a fizetés alól, de persze ezek kritizálják a leghangosabban a szabályozást, mondván, egy 20 eurós jegyre milyen alapon kér bárki is 400 eurót, ha kicsit késik a gép. A Ryanair a kompenzációs kötelezettségre hivatkozva pótdíjat is bevezetett minden jegyre, ehhez képest továbbra sem egyszerű kisajtolni belőlük a kártalanításokat.