Mit keres egy lepukkant húsgyár a világörökségi listán?

Vágólapra másolva!

Már több mint ezer helyszínnek ítélték oda a címet, de nem feltétlenül a turisták ízlésének megfelelően.

Gaál Csaba

Vágólapra másolva!

világörökség UNESCO utazás UNESCO Világörökség Bizottsága

Huszonnégy új helyszínt nyilvánított a világörökség részévé a napokban az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) világörökségi bizottsága, háromnak pedig jelentősen módosította kiterjedését. Az összesen 27 helyszín közül 24 kulturális, kettő természeti, egy pedig vegyes.

Vízvezetéktől a borvidékig

Ahogy az alábbi listáról is látható, az új helyszínek meglehetősen változatosak. Van köztük középkori dán falu, skót vasúti híd és antik romváros Törökországban. A legmeglepőbb döntés azonban egy elhagyott húsüzem Uruguayban, amelynek indokoltságát többen megkérdőjelezték a nemzetközi sajtóban.

2015 új világörökségi helyszínei
(országok szerint ABC-sorrendben)

Amerikai Egyesült Államok, San Antonio ferences missziói, kulturális
Dánia, Christiansfeld, kulturális
Dánia, Észak-Zealand királyi vadászterületei, kulturális
Dél-Afrika, a Cape Floral régió (kiterjesztés), természeti
Dél-Korea, Pekcsei történelmi régió, kulturális
Egyesült Királyság, Forth Bridge, kulturális
Franciaország, Burgundiai borvidék, kulturális
Franciaország, Champagne-i borvidék, kulturális
Irán, Mejmand, kulturális
Irán, Szúza, kulturális
Izrael, Beth She'arim nekropolisza, kulturális
Jamaica, Blue and John Crow Mountains Nemzeti Park, kulturális, természeti
Japán, a Meidzsi-kor ipari műemlékei, kulturális
Jordánia, a vízkeresztség helye: a Jordánon túli Betánia, kulturális
Kína, Tu-sze területek, kulturális
Mexikó, Tembleque atya vízvezetéke, kulturális
Mongólia, Burhan Haldun szent tájai, kulturális
Németország, a hamburgi Speicherstadt és Kontorhaus negyedek a Chilehausszal, kulturális
Norvégia, Rjukan és Notodden ipari műemlékei , kulturális
Olaszország, az arab-norman Palermo és Cefalú és Monreale székesegyházai, kulturális
Spanyolország, Szent Jakab-út (kiterjesztés), kulturális
Szaúd-Arábia, sziklarajzok Hail régióban, kulturális
Szingapúr, Szingapúri botanikus kert, kulturális
Törökország, Diyarbakir citadellája és a Hevsel-kert, kulturális
Törökország, Epheszosz, kulturális
Uruguay, Fray Bentos ipari műemlékei, kulturális
Vietnam, Phong Nha–Ke Bang Nemzeti Park (helyszín kiterjesztése) természeti

Marhahús minden mennyiségben

Fray Bentos egy 25 ezres város Uruguay nyugati részén, az Uruguay folyó partján, nem messze az argentin határtól. A települést Villa Independencia néven 1859-ben alapították, a mostani nevét egy papról kapta.

A világörökséggé nyilvánított üzem konzervtöltő részlege Forrás: AFP/Mauricio Rabuffetti

A gyárat, amely most az UNESCO kitüntetésében részesült, 1863-ban alapította egy német vasúti mérnök, George Christian Giebert cége Liebig Extract of Meat Company néven. Giebert ötlete onnan jött, hogy hallott egy szerves kémiával foglalkozó német tudós, báró Justus von Liebig találmányáról, aki

a 19. században kifejlesztette a marhúskivonat készítésének ipari technológiáját.

Rávette Liebiget, hogy alapítsanak feldolgozó üzemet Dél-Amerikában, ahol a kivonatot harmadával olcsóbban lehetett előállítani, mint Európában.

A vágóhíd Forrás: AFP/Mauricio Rabuffetti

A terv bejött, a termékkínálat bővült. 1899-ben vált önálló márkává a Fray Bentos, amely leginkább konzervként árult marhahúsos pitéiről vált ismertté, főként Angliában. Sózott marhahús konzervjei is nagyon népszerűkké váltak, különösen a két világháború idején. 1924-től a cég fagyasztott marhahúst is exportált, közben átvette az Anglo.

Fénykorában óránként 400 marhát dolgozott fel a gyár,

és 5 ezernél is több embert foglalkoztatott több mint 50 országból. Az üzlet olyan jól ment, hogy előbb volt itt vezetékes víz és áram, mint a fővárosban, Montevideóban.

A gyárhoz tartozó két kikötő egyike Forrás: AFP/Mauricio Rabuffetti

A gyárat később az uruguayi állam vette át, majd pár évvel később, 1979-ben bezárták. Egy múzeum nyílt a helyén 2005-ben, egy brazil vállalat pedig újraindította a Fray Bentos piték gyártását, de jóval kisebb volumenben.

Világszenzáció vagy Graham Green-regény?

Az UNESCO világörökségi bizottságának indoklása szerint a hely fizikai környezete, az ipari és lakóépületek, valamint a szociális intézmények a hústermelés teljes folyamatát illusztrálják globális léptékben.

Érték és marketing

A világörökségi listára kiemelkedő jelentőségű és egyetemes értéket képviselő kulturális és természeti helyszínek kerülhetnek fel, amelyek nemcsak az adott ország, hanem az egész emberiség számára egyedi jelentőséggel bírnak. A Világörökségi Egyezményt az UNESCO dolgozta ki, és a szerződő államok 1972. november 16-án fogadták el. Az aláíró államok aktív részvételre kötelezik magukat legfontosabb természeti kincseik és műemlékeik megőrzésében. A listára való felkerülés megkönnyítheti a pénzhez jutást a helyreállításhoz, a működtetéshez és az idegenforgalmi fejlesztéshez.

Jelenleg 1031 világörökségi helyszín van összesen 163 országban, közülük 802 kulturális, 197 természeti és 32 vegyes. A legtöbb Kínában található (48), utána Spanyolország (44) következik, majd Franciaország (41) és Németország (40). Magyarország nyolc hellyel büszkélkedhet, ezek a budapesti Duna-part látképe és a Budai Várnegyed, Budapesten az Andrássy út és történelmi környezete, Hollókő ófalu és táji környezete, az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (Szlovákiával közös), az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete, a Hortobágyi Nemzeti Park – Puszta, a pécsi ókeresztény sírkamrák, a Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj (Ausztriával közös), és a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék.

Fray Bentos felvételét a világörökségi listára többen meglepetten fogadták.

Hogyan kerülhet például a Taj Mahallal egy szintre egy lepukkant uruguayi húsüzem?

– tették fel a kérdést a nemzetközi sajtóban. Sokan attól tartanak, az ilyen döntések csak elvesznek a korábbi helyek értékéből.

A raktárak felülről Forrás: AFP/Mauricio Rabuffetti

A Telegraph szerzője például, akik maga is járt a húsüzemben, semmi olyat nem látott, amire a bizottság hivatkozott a státusz odaítélésekor, bár a kihalt gyárépületnek szerinte is volt egy sajátos hangulata, amit ő egy Graham Green-regényéhez hasonlított. Úgy vélte azonban, hogy a jól fizetett bizottság inkább önigazolási kényszerből itéli oda újabb és újabb helyszíneknek feleslegesen a címet.

Az ötszázadik bánya

Az új világörökségek most bejelentett listáján persze nem a Fray Bentos az egyetlen, amelynek a felvételén legalábbis elcsodálkozik az utazó. Japánban a Meidzsi-kor ipari műemlékeire, a hamburgi Speicherstadt és Kontorhaus negyedekre vagy Rjukan és Notodden ipari műemlékeire Norvégiában

valószínűleg nem mindenki csettintene elégedetten, ha ellátogatna megnézni őket.

Ez a jelenség a bizottság működésével és a kiválasztási folyamat sajátosságaival is magyarázható, amelyről igen alapos elemzést tett közzé Fotelkalandor blog. „De látható már, hogy a világ fejlett részein úgy kell összekaparni az új helyszíneket, és egyre kínosabb, érdektelenebb dolgok kerülnek elő: randa gyárépületek, ezredik borvidék, ötszázadik bánya..." – írja bejegyzésében a blog szerzője.

A szivattyútelep a Fray Bentos-i gyárban Forrás: AFP/Mauricio Rabuffetti

„Nem ez az urugayi húsgyár az első és egyetlen, amely előtt egy laikus értetlenül áll, jómagam is kerestem már fel számos olyan világörökséget, ami kívülállóként teljesen érdektelen volt" – kommentálta a bizottság döntését Kisgyörgy Éva, aki világörökségekre vadászik, és Travellina néven az Origo utazás rovatának is rendszeres szerzője. Az eddig összesen 388 világörökséget látott utazó szerint

a bizottság nem a turisták szemével fogadja el a jelöléseket,

azaz nem az vezérli, hogy mennyire látványos, izgalmas egy helyszín, hanem meghatározott kritériumoknak kell megfelelni.

Az uruguayi üzem régi telefonkapcsolója Forrás: AFP/Mauricio Rabuffetti

Az is tény ugyanakkor, hogy az európai országok sokszor a turizmus fellendítésére terjesztenek elő egyébként nem igazán izgalmas helyszíneket, és erősebb lobbierejük, valamint anyagi hátterük lévén általában jóval sikeresebbek is - ahogy

az európai fölény erősen látszik az új bekerülteknél és a lista egészénél is.

„Ezért én kifejezetten örülök, ha más kontinensek jelölései sikeresek, hiszen egyrészt ezek jelentős turizmust vonzanak be, másrészt segítenek a helyszínek műemlékvédelmében" – mondta lapunknak Kisgyörgy Éva.