Ismét felépítenék a világ hét csodájának egyikét

A rodoszi kolosszust földrengés pusztította el, most még magasabb lehet.

A világ hét csodája közül hatodikként számontartott rodoszi kolosszus Héliosz isten óriási méretű szobra volt Rodosz városában. A szobrot eredetileg 18 méteresre tervezték, de végül 36 méteresre építették meg.

Hélioszhoz imádkoztak

A szobor építésekor azért esett Héliosz istenre a választás, mert a monda szerint Zeusz legkisebb fia, miután apja felosztotta a világot gyermekei között, kimaradt a felosztásból. Kárpótlásul azt kérte apjától, hogy adja neki Rodosz szigetét, amelynek neve rózsát jelent. Így a rodoszi nép Hélioszhoz imádkozott.

A hét csodából csak egy maradt

Az ókori világ hét csodája alatt az ókor hét legismertebb építményét értjük. A hét csodát először a szidóni Antipatrosz említette az i. e. 2. században írt epigrammájában. A műben a legimpozánsabb és a legpompásabb építmények szerepelnek, amelyek a következők: a gízai Kheopsz-piramis, Szemiramisz függőkertje, az epheszoszi Artemisz-templom, Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra, a halikarnasszoszi mauzóleum, a rodoszi kolosszus és a pharoszi világítótorony. A felsoroltakból mára már csak a gízai nagy piramis létezik. Az összes többi építményt elpusztították a földrengések, a háborúk, vagy tönkretette az idő vasfoga.

Az építkezés i. e. 302-ben kezdődött, és 280-ban fejeződött be. Az építőmester, Kharész egy vasszerkezetet készített, amelyet agyaggal vontak be. A belső szerkezet kialakítása után a művet egy földhányással vették körbe, hogy a félig kész szoborra ráhelyezhessék a bronzból készült fémlapokat. A szobor belsejét kövekkel tömték meg, hogy ellenálljon az időjárás viszontagságainak.

Kr. e. 225-ben erős földrengés rázta meg Rodoszt,

a szobor egyik lába összetört, és ennek a következtében maga a szobor is összedőlt. Rodosz lakosai újra akarták építeni, sőt III. Ptolemaiosz király anyagi segítséget ajánlott fel, de a városban levő orákulum ezt megtiltotta.

Lényegesen magasabb lenne

Ami akkor nem sikerült, most valóra válhat. Görög, spanyol, olasz és brit tudósok, építészek és mérnökök egy csoportja részletes javaslatot terjesztett elő a szobor újraépítésére. A kolosszus belsejében múzeumot alakítanának ki, ahol ókori emlékeket állítanának ki. Lenne benne könyvtár, kulturális központ és

egy világítótorony, amelynek fénye 55 kilométerre is látható lenne.

Hogy minden elférjen, a szobrot az eredetinél jóval magasabbra, 150 méteresre építenék.

Ami a mérnöki oldalt illeti, a szerkezet ellenállna a földrengéseknek és az erős szélnek is. A szobor felszínét napelemekkel vonnák be,

így a nap istene teljes egészében a napból szerezné az energiáját.

A projekthez készített marketingterv szerint a beruházás több millió eurót hozna a helyi gazdaságba.