Magyarország legszebb vegyesboltja

2013.08.31. 08:51

Fejér megyében a hol romos, hol fényűző állapotú kastélyokon kívül még jócskán találtam érdekes látnivalókat. Bauxitbánya, római romok, szecessziós fürdő, szintezési ősjegy, Dickens ükunokája.

Kezdjük a sort a magyar településlista ábécérendjében első helyén álló Abával. Aba nem kimondottan turisztikai célpont, híres látnivalót nem is tud felmutatni. Ahogy áthajtottam az idén nyáron városi rangot kapott településen, egy közérten akadt meg a szemem. Mint kiderült, nem véletlenül, ugyanis egy régi kúriából alakították ki, így joggal pályázhat az ország legszebb falusi vegyesboltja címre.

A közértet egyébként a helyi "kiskastélynak" hívják, feltételeztem, van "nagykastély" is. Ahogy körbekérdeztem, kiderült, hogy nem tévedtem, de az sajnos nem látogatható, magántulajdonban van, gyönyörűen felújították. A bolt előtt különös miniatűr kálvária áll, talán gyerekeknek lett kialakítva. De ez még mindig nem minden a furcsa látnivalók sorában: a városka katolikus temploma építészeti alaprajzával is a Szentháromságot jelképezi, azaz háromszög alakú, ez pedig Európa-szerte ritkaságnak számít.

Abán található az ország legszebb vegyesboltja (Galériához kattintson a képre!)Forrás: Kisgyörgy Éva

Alcsútdobozon az egykori Habsburg főhercegi kastély parkja a fő nevezetesség, ami ma arborétumként üzemel. A Pollack Mihály tervezte klasszicista kastély sajnos leégett, csak a timpanonos homlokzati fal maradt meg, amely régi korok mementójaként áll a gyönyörű parkban. Az angolpark telepítése József nádor nevéhez fűződik, aki mintegy 300, hazánkban addig ismeretlen fafajt honosított meg. Az arborétumba akár minden évszakban ellátogathatunk, hiszen mindig más arcát mutatja: télen a hólepte mezőkben gyönyörködhetünk, nyáron a madárcsicsergéstől hangos, árnyas sétányokon andaloghatunk.

Kedvenc programom Szent Iván-éj környékén a szentjánosbogár-rajzás. Olyankor esti csoportos séták keretében lehet elámulni a parkban kigyúló ezernyi apró zöld lámpáson. Életre szóló élmény volt a fényjáték, a hangulatot csak a bogarak után kapkodó, rohangáló, sikítozó gyerekek, illetve a rájuk ügyet sem vető, hangosan beszélgető, telefonálgató felnőttek rontották el valamelyest. Pedig ha mindenki szépen, csendben osont volna az ösvényeken, tiszteletteljes megfigyelőként, még varázslatosabb lehetett volna az este.

Gánton egykor Európa leggazdagabb bauxitbányája volt (Galériához kattintson a képre!)Forrás: Kisgyörgy Éva

Gánton korábban is jártam már egy teljesítménytúra keretében, és már akkor beleszerettem az elhagyott bauxitbánya különös, holdbéli tájába. 1926 novemberében kezdődött meg itt a bauxit kitermelése, és egy időben Európa leggazdagabb bauxitbányájának számított. A bányát 1962 végén bezárták, emlékét kis múzeum őrzi, eszközökkel és technológiákkal. A bizarr bányagödörben egy 3,5 kilométeres tanösvényt alakítottak ki 13 állomással. Az alapkőzet (dolomit) színárnyalatai a különböző ásványok miatt a sárgástól a liláspirosig terjednek, a táj késő délután, a lemenő nap fényében a legfotogénebb, érdemes akkor érkezni.

Dickens ükunokája

Csákberény takaros, szép fekvésű falu, legmegkapóbb része az Orondi-hegyen sorakozó pincesor. Ennek végén vett néhány régi kis házat Catherine Dickens, az egyik legnagyobb angol klasszikus, Charles Dickens ükunokája. Édesanyja magyar származású, és néhány éve az angol hölgy beleszeretett a csákberényi vidékbe. A régi présházakat csodálatosan felújítva vendégházakat üzemeltet, lekvárt, bort, kozmetikumokat készít és forgalmaz.

Dickens ükunokája vendégházakat üzemeltet Csákberényben (Galériához kattintson a képre!)Forrás: Kisgyörgy Éva

Az ismert angol lakberendező hölgy nagyszerű példát mutatott, hogy a színvonalas falusi turizmussal újra lehet éleszteni egy falut, illetve a közösséget. Bejelentkezés nélkül toppantam be a recepcióként működő egyik házikóba, és elmondtam, hogy nem készülök itt megszállni, csak egy picit körülnéznék. A végtelenül kedves gondok hölgy azonnal kávéval kínált, és megmutatta a kertet meg néhány szobát. Látszott, hogy a helyi alkalmazottak is büszkék arra, amit itt létrehoztak.

Székesfehérváron többször is megfordultam. Az első látogatás alkalmával végigjártam a szépen megújult történelmi belváros látnivalóit, de épp zárva volt a Fekete Sas Patikamúzeum. Mivel imádom a régi gyógyszertárakat, visszatértem, majd fejben kiraktam a pipát a város neve mellé. Otthon azonban rábukkantam egy nemrégiben kiadott könyvre a magyar szecessziós építészetről, amelyben megakadt a szemem az Árpád-fürdőn. Nem volt mit tenni, pár héten belül harmadszor is elkocsikáztam a városba. A fürdő felújítás miatt zárva volt, de ha már csak ezért mentem, bekönyörögtem magam néhány fotó erejéig. A hangulatos medencéken kívül egészen különleges a hatvankét kabinos, szecessziós öltözőfolyosó.

Szabadbattyán területén számos régészeti lelőhely található, melyek közül a legjelentősebb az ókori Pannónia eddig ismert legnagyobb villájának feltárása. Egyes teóriák szerint innen származik a vitatott eredetű és kalandos sorsú, 40 darabból álló Seuso-kincs. A villa területe még nem látogatható, de érdemes felkeresni a község két másik látványosságát. Az egyik a középkorban épült zömök Kula-torony, a Csíkvár erődítmény maradványa, amely vámhelyként, magtárként és őrtoronyként is szolgált. Ide előzetesen kellett volna bejelentkezni, így nem jutottam be, de a település másik látnivalója, a közel 7 hektáros természetvédelmi terület, a Cifrakert bármikor szabadon látogatható.

Tác falujától egy római mérföldre, azaz mintegy másfél kilométerre található Gorsium a 2-4. században élte virágkorát. Hazánk egyik legjelentősebb római kori romterülete, mégis kevéssé ismert. Az egykor 400 hektáros településen hatalmas csarnokokat emeltek a tartománygyűlés és a császárkultusz ceremóniáinak megrendezésére. Ma nagyjából az egykori város felét elfoglaló területen az ország legnagyobb régészeti parkját járhatjuk be.

Gorsium a II-IV. században élte virágkorát (Galériához kattintson a képre!)Forrás: Kisgyörgy Éva

Sukorón egy közel százhektáros arborétumban sok különleges fában lehet gyönyörködni, de a park vonzereje sokkal inkább a pazar kilátás és a remek játszótér. Arra érdemes figyelni, hogy nincs a területen büfé, úgyhogy ha valaki hozzám hasonlóan a nyár egyik legforróbb napján keresi fel a parkot, túlélőcsomagot mindenképpen vigyen magával.

A legöregebb képződmény

Ha nem járom módszeresen körbe a Velencei-tavat, nem jutok el Nadapra, és ha nem látom ott a "szintezési ősjegynek" nevezett követ, soha nem bogozom ki a jelentőségét - úgyhogy ez egy remek példa arra, hogy a szórakozáson, a kikapcsolódáson túl milyen jól lehet mindenféle ismereteket felszedni az országjárás során.

Az Osztrák-Magyar Monarchia első országos szintezését - azaz a tengerszinthez viszonyított magasság felmérését a bécsi Katonai Földrajzi Intézet végezte 1873-1913 között. Alapszintfelületnek az Adriai-tenger középszintjét választották, amelyet a trieszti mólón mértek meg, majd kijelöltek hét magassági főalappontot. Nadapra (a hét közül az egyetlen, amely a mai Magyarország területére esik) azért esett a választás, mert a Velencei-hegység a Kárpát-medence legöregebb és geológiai értelemben legstabilabb képződménye.

Dunaújváros nem az a kimondott turistacélpont, de én kíváncsian vártam a találkozást a várossal, elsősorban a szocreál építészeti emlékek miatt. Dunaújváros nem a megszokott módon, hosszú évszázadok alatt kialakult település, 1951-ben kezdték tervszerűen építeni. A látogatás másképp alakult, mint gondoltam: szocreál emlékekből már nem sokat találtam, csak a Dunai Vasmű impozáns gyárépületének homlokzatán maradt fent Domanovszky Endre freskója, a Munkás-Paraszt Szövetség.

A Dunaújvárosi Szoborparkot mindenképpen érdemes felkeresniForrás: Kisgyörgy Éva

A várost ma elsősorban a római leletek és a pazar Duna-parti sétány miatt érdemes felkeresni. Utóbbi, a Dunaújvárosi Szoborpark igazán egyedülálló, több kilométer hosszú sétautakkal átszőtt liget: egy veszélyes, roskadozó löszfal példaértékű átalakítása látványos, 50 méter magas panorámás partszakasszá. Ennél nagyobb meglepetés nem is érhetett volna a városban.

Az országjárás egyik legnagyobb tapasztalata mindenképpen az, hogy érdemes felkeresni azokat a helyeket is, amelyek előítéleteink vagy gyerekkori emlékeink alapján nem különösebben izgalmasak. Lépten-nyomon megújult városokba, izgalmas látnivalókba lehet botlani.