Ha tehéncsorda miatt késik a vonat, akkor is jár a kártérítés

2013.10.03. 13:05

Az Európai Bíróság a napokban hozott ítélete szerint akkor is jár kártérítés a vonattal utazóknak, ha vis maior okozza a késést. Ez valamennyi, az unióban működő vasúttársaságra vonatkozik, így a MÁV-ra is, amely eddig szinte mindent vis maior helyzetként kezelt a sínen álldogáló tehéncsordától a nyári viharokig. Azt mondták, figyelemmel lesznek az Európai Bíróság döntésére, de igazodniuk kell a hatályos kormányrendelethez is. Egyelőre nem tudni, hogy ez mit jelent.

Az Európai Bíróság ítélete kimondja, hogy az egyórás vagy azt meghaladó késés esetén az utas kártérítést kérhet a vasúttársaságtól. 60-119 perc közötti késés esetén legalább a jegyár 25 százaléka, a kétórás vagy azt meghaladó késés esetén a jegyár fele jár vissza. A kártérítés minden esetben jár, a jogszabályban nem szerepel semmilyen feltétel, tehát vis maior esetén is visszajár a pénz. 

Az EU-s jogszabály komoly problémákat okozhat a MÁV-nak, és egyben jó hír a magyar utasoknak, mivel a vasúttársaság mindig vis maiorra fogja a késést. Tudni szerettük volna, milyen konkrét változással kell számolnunk, ezért a hét elején megkérdeztük a MÁV Kommunikációs Igazgatóságát, e-mailben válaszoltak.

Kettős igazodás

Az egyik legfontosabb kérdés, hogy mikor kaphatunk kártérítést (jelenleg csak a hely- vagy pótjeggyel rendelkezőknek jár kártérítés). A vasúttársaság elég homályos választ adott kérdéseinkre. „A MÁV által a késésekből adódó átalány kártérítésre vonatkozó szabályokat a Személyszállítási Üzletszabályzat tartalmazza. Ez a szabályozás a hatályban lévő európai uniós utasjogi rendelet és a hazai jogszabályok alapján készült. A lényeg, hogy a MÁV-START Zrt. figyelemmel lesz az Európai Bíróság döntésére, de egyúttal igazodnia kell a hatályos jogszabályokhoz, így az országos működési engedély alapján végzett vasúti személyszállítás részletes feltételeiről szóló kormányrendelethez is, amely ugyancsak tartalmaz az átalány kártérítésre vonatkozóan szabályokat" - írták. Levelükből még annyi derül ki, hogy a "szakértők mindezekről hamarosan egyeztetnek", de hogy milyen hosszan, azt még nem lehet tudni. Ahogy az sem világos, hogy a MÁV fenti válasza azt jelenti-e majd, hogy a minden EU-s tagállamra kötelező uniós rendeletet csak részben kívánják-e alkalmazni.

A MÁV itt fontosnak tartotta kiemelni, hogy az Európai Unió utasjogi rendelete az egy óra feletti késés esetén írja elő az átalánykártérítés-fizetési kötelezettséget, míg a MÁV már most is fizet 30 perc feletti késés esetén – a fent említett feláras jegyekkel rendelkezőknek.

Forrás: MTI/Jászai Csaba

Az RTL Híradóban a MÁV egyik munkatársa úgy nyilatkozott, hogy nemcsak a szakemberek dugják össze a fejüket, hanem a társaságnak a hatóságokkal is egyeztetniük kell. Kérdésünkre, hogy ez pontosan mit jelent, azt a választ kaptuk, hogy a személyszállítást a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium rendeli meg a vasúttársaságtól, a hatósági felügyeletet pedig a Nemzeti Közlekedési Hatóság látja el.

És mi lesz a helyzet, ha a nemzetközi vonatok késnek? Ki fizet majd? - kérdeztük. Megtudtuk, hogy ha az ember vesz egy vonatjegyet, mindig a menetjegyet kiadó vasúttársasággal köt szerződést, amivel elfogadja a vasúttársaság üzletszabályzatát, szállítási feltételeit is. Úgyhogy, ha nemzetközi vonat késik, a kártérítési igényt annál a vasúttársaságnál kell benyújtani, amelyiktől a menetjegyet vettük.

Kivédése emberi erővel nem lehetséges

Izgalmas kérdésnek tűnt, hogy amennyiben a szokatlan időjárás, árvíz, kidőlt fák, balesetek, kábellopások, sínen ácsorgó tehenek vagy tüntetők miatt jelenleg nem fizet kártérítést a MÁV – mivel ezek ugye mind vis maior helyzetnek számítanak -, melyek azok az esetek, amikor emelt fővel beismeri, hogy a késést ők okozták. „A vasúthibára visszavezethető okok közül leggyakrabban a vágányzárak, lassújelek, biztosítóberendezések meghibásodása miatti késések fordulhatnak elő" – tudtuk meg. „Vis maiornak a vasúti társaság ellenőrzési körén kívül eső okból eredő, előre nem látható, elháríthatatlan események vagy körülmények minősülnek, melyek kivédése emberi erővel nem lehetséges" - írták.

Azt is meg szerettük volna tudni, hogy évente átlagosan mennyi pénzt kell visszaadniuk utasoknak a késések miatt. A 2012-es adatok alapján a késések után kifizetett átalány-kártérítés összege - a belföldi vasúti utazásokról van szó - kicsit több, mint hatmillió forint volt, ez az összeg több mint kilencezer átalány-kártérítési igény között oszlik meg – hangzott a válasz. „Fontos kiemelni azonban, hogy éves szinten több mint 139 millió utas választja belföldi utazásához a MÁV-START vonatait" – tette hozzá a MÁV. Mivel a szakértők még tárgyalni fognak, olyan becslésekbe nem bocsátkoztak, hogy a változások életbelépésével hogyan módosulhat majd ez az összeg.