Minek ide kalandpark?

Bevallom, soha nem értettem, minek a Balaton környékére annyi kalandpark, hiszen a térség rengeteg izgalmas látnivalót kínál. Ha valakinek nem elég a strandolás, nagyszerű túrákra indulhat, néhány eldugott kastély felkutatásával pedig az adrenalinszint is feltornázható. Fejér és Győr-Moson-Sopron után most Veszprém megyei kastélyok nyomába eredtünk. Jól bevált metodikánk szerint a romhalmazoktól haladtunk a fényűző paloták felé.

Jókat mosolyogtam magamban, amikor az interneten fellehető írásokat olvasgattam a hátborzongató feketekastélyról. Majd pont egy Balaton-parti épületben fogok félni! Nem szívesen vallom be, de a végén mégis rövidre fogtam a látogatást. Balatonedericsen a ma már teljesen kihalt épület nemcsak nevében, de hírében is fekete. Ez az egyik leghírhedtebb szellemkastélyunk.

Első tulajdonosait, a Nedeczky-fivéreket halálra ítélték, és bár később mindkettőjüket felmentették, az idősebb fivér öngyilkosságot követett el. Ekkoriban gyilkosság is történt a kastély falai közt, ugyanis egy féltékeny gulyás itt ölte meg a család szakácsnőjét. 1928-ban Vág Jenő lett a kastély új tulajdonosa, aki szerelmi légyotton kapta feleségét, majd ő is önkezével vetett véget életének. Az özvegyet egy csalfa, többszörös bigamista tengerésztiszt forgatta ki vagyonából, így a kastélyt ismét el kellett adni.

Nemcsak nevében, de hírében is fekete (Galériához kattintson a képre!) Fotó: Kisgyörgy Éva

A második világháborúban egy kettős ügynök miniszteri főtanácsos volt az épület gazdája, aki a megtorlástól tartva szintén önkezével vetett véget életének. Egy darabig üdülőként funkcionált az épület, de ma már ritka ramaty állapotban van: a szobák romosak, a vakolat hullik, az ablakok kitörve, a kert elvadult.

A fentiek tükrében talán érthető, hogy óvatos léptekkel araszoltam a gazban. A bejárat felé tartva sűrű bokrok közt kellett átverekedni magam, és hirtelen valami meleg nedvességet éreztem a kézfejemen. Nem vagyok éppen gyáva utazó, de azért hevesebben vert a szívem, amikor észrevettem, hogy piros lé borítja a kezeimet. Mint kiderült, nem vérről volt szó, csak a bokrokon növő bogyók levéről. Mindenesetre megszaporáztam a lépteimet, elkattintottam pár képet, aztán iszkoltam vissza az autóhoz.

Ahol a madár se jár

Ugyancsak üres és romos Somlószőlős Zichy-kastélya. A 13. századi barokk épületet a 19. század közepén romantikus stílusban építettek át, de ma már elhagyatottan áll egy elhanyagolt, kerítéssel körbezárt telken. Az alsó szinten új ablakok vannak, mintha valamikor megkezdődött volna a felújítás, de elég rég járhatott errefelé az új tulajdonos, hiszen az udvart jócskán benőtte a gaz. A kastélyt egy ingatlanértékesítő portál 150 millió forintért árulja, bár jelenleg nem aktív a hirdetés. Történetéről a Múlt-kor magazin is közölt egy írást.

Szőc külterülete nyomokban kastélyt is tartalmaz. A lombok közt szó szerint megbúvó Hertelendy-kastély az egyik legromosabb, ugyanakkor legromantikusabb kastélymaradvány, melyet felkerestem. Itt aztán tényleg a madár se jár, kísérteties az omladozó falak közt bóklászni. Az épület maradványait a szőci templomrom közelében találjuk, több kilométeres erdei séta után.

Szintén romos, de mégis lakott Ötvösön az 1790 körül épült, copfstílusú volt Szegedy-kastély. A szívszorítóan elhanyagolt épületben szükséglakásokat alakítottak ki, jelenleg öt család él itt. Egy hölgy épp az udvaron cigizett, amikor arra jártam, megkérdeztem tőle, bemehetnék-e az épületbe. Különösen a lépcsőház érdekelt, mert az internetes híradások szerint még romjaiban is látványos. Valóban így volt.

Romos, de lakják az ötvösi kastélyt (Galériához kattintson a képre!) Fotó: Kisgyörgy Éva

A kutyát megkötötték, engem meg elvezettek az épület hátsó traktusába. Innen nyílik a lépcsőház szépen faragott korlátaival. Ha már itt járunk, a falu kis templomába is érdemes bekukkantani, ahol szép oltárképet láthatunk. A kulcs a templomot takarító hölgynél van, aki nagyon szívesen eljön kinyitni a kaput, láthatóan büszke a falu szépségeire.

Tőle tudtam meg, hogy a templom azért van jó állapotban, mert az önkormányzat sikeresen pályázott a felújítására. A kastély, a kúria és a hozzá tartozó gazdasági épületek viszont nem helyi, hanem állami tulajdonban vannak, sorsuk itt nem nagyon érdekel senkit. Volt, hogy derékig ért a gaz, mire végre lekaszálták. Évekkel ezelőtt mintha lett volna egy kis mozgás, az akkoriban itt élő hét családból kettőnek vettek lakást egy másik településen, és szó volt arról, hogy a maradék ötöt is kiköltöztetik, de aztán elhalt a lelkesedés, és minden maradt a régiben.

A romkastélyokon túl

Általános iskola Lovászpatona Somogyi-kastélya, valamint Pápakovácsi főutcájának meghatározó építménye, a 18. században épített barokk Somogyi-kastély. Gógánfa apró települése is tartogat meglepetést: a Gyömörei-Külley-kastélyt, amely elsősorban arról nevezetes, hogy Kisfaludy Sándor itt ismerkedett meg Szegedy Rózával, múzsájával, későbbi feleségével. A viszonylag jó állapotban lévő, közelmúltban felújított épület szintén általános iskolaként működik. Az utcáról szemlélődve úgy tűnt, nem lehet bejutni a kerítés mögé, de az iskolával szemben lakó, épp hazaérkező úr megmutatta a szó szoros értelmében vett kiskaput a kerítés oldalában.

Kisfaludy Sándor itt ismerkedett meg Szegedy Rózával (Galériához kattintson a képre!) Fotó: Kisgyörgy Éva

Doba nevezetessége, az 1839-ben épült Erdődy-kastély szanatóriumként működik. Mind az épületet, mind a parkot ugyanaz a Charles Moreau tervezte, aki a gannai Esterházy-mauzóleumot. A harmonikus, klasszicista stílusú épület nem látogatható, de ha szépen kérjük, az őr beenged a védett parkba. Az épületen sok helyen beázás, vakolatomlás nyomai láthatóak, de legalább nem elhagyatott.

A Lesencetomaj közepén álló, 1752-ben épült, barokk stílusú Nedeczky-kastélyban 1955 óta a Pszichiátriai Betegek és Fogyatékosok Otthona működik. Csak az utcáról tudtam egy gyenge fotót készíteni, mert a kapuban álló őr nagyon határozottan közölte, hogy nem engedhet be – ami az épület funkcióját tekintve tulajdonképpen érthető.

1987-től szintén Pszichiátriai Betegek Otthonaként üzemel a különös formájú Tarányi-kastély, amely Sümeg határától néhány kilométerre található Nyírlakpusztán, szép erdei környezetben. Az eredetileg barokk stílusú épületet romantikussá alakították át, és védett, csendes parkja igazán idilli környezetet kínál a betegeknek. A 84-es főútról tábla jelzi, hol kell az erdei útra kanyarodni, amelynek végén a jobb oldali kapun kell behajtani (a bal oldali ugyanis egy magánházhoz vezet, melynek udvarából sűrű bocsánatkérések közepette kanyarodtam vissza).

Nyírlakpusztán a kastély idilli környezet a betegeknek
(Galériához kattintson a képre!) Fotó: Kisgyörgy Éva

Bakonyoszlop is büszkélkedhet egy Esterházy-kastéllyal. A 18. századi barokk épületben jelenleg gyermekotthon működik. Az épület nem látogatható, de a védett, ősfás parkba be lehet merészkedni.

Klasszicista stílusban, 1820 táján épült a Nádasdy család kastélya Dákán. A Nádasdyak után a Festeticsek birtokához tartozott, majd 1858-ban a svájci emigrációból hazatért özvegy Batthyány Lajosné vásárolta meg. Az építmény 1949 óta szociális otthon, parkja elvileg engedéllyel látogatható, de nekem nem sikerült bejutnom, csak kívülről kattintottam róla egy fotót. Az útról nézve mind a kert, mind az épület szép, rendezett állapotban van.

Devecser 16. század közepén épült Esterházy-kastélya a török időkben végvár lett. A többször, különféle stílusban átalakított épület jelenleg könyvtárnak ad otthont, amit nyitvatartási időben szabadon látogathatunk. Érdemes bekukkantani, hiszen az épület régi elemeit szépen emelték be a mai, modern funkciók közé.

A devecseri kastély a török időkben végvár lett (Galériához kattintson a képre!) Fotó: Kisgyörgy Éva

Igazi közösségi hely

Csetény nagy felüdülés volt a sok romos, megközelíthetetlen, vagy épp felújított, de üresen tátongó kastély után – itt ugyanis ezerrel zajlott az élet a falu Holitscher-kastélyában. Az épületet még az Esterházy család építtette; mai nevét utolsó tulajdonosáról, Holitscher Károlyról kapta, aki országgyűlési képviselő, bankelnök, nagybirtokos volt. Vámbéry Ármin, a később világhírű keletkutató és felfedező itt tanult, majd házitanítóskodott.

A kastélyban jelenleg helytörténeti kiállítás, könyvtár, eMagyarország Pont működik. Látogatásom idején a könyvtárban több fiatal internetezett, a nagyteremben épp pingpongcsata zajlott, a parkban pedig kismamák trécseltek a játszótéren önfeledten szórakozó gyerekek mellett. Igazi közösségi helyként funkcionál a ház, ami véleményem szerint energikus vezetőjének köszönhető, aki rögtön mellettem termett, amikor olvasgatni kezdtem a kastély történetét bemutató tablókat.

Körbekalauzolt az épületben, elmesélte a ház és az 1993-ban megkezdődött felújítás történetét, valamint a közelmúlt szomorú eseményét, amikor is fémtolvajok több milliós kárt okozva levágták és elvitték a régi ereszcsatornákat. A felújítás még csak a kastély felére terjedt ki, a másik részre folyamatosan gyűjtik a pályázati forrásokat. A vidám kis kastély és parkja szabadon látogatható.

Magyargencsen hajdanán több főúri kastély és nemesi kúria is volt, de mára sajnos nagy részük eltűnt. Három kúria élte túl az idők viharát, melyből kettő magántulajdonban van, a harmadikban pedig óvoda üzemel. A település fő látványossága a ma is eredeti szépségében pompázó Széll-kastély. Ennek neobarokk épülete 1916-ban leégett, és az akkor történt helyreállításkor kapta jelenlegi formáját. Az épületet 1985-ben újították fel, egy darabig iskolaként üzemelt, ma könyvtárnak és helytörténeti múzeumnak ad helyet, udvarán harci eszközöket állítottak ki.

Magyargencsen a kastély ma könyvtár és helytörténeti múzeum (Galériához kattintson a képre!) Fotó: Kisgyörgy Éva

A Szigliget főterén álló, 19. század elején épült klasszicista Esterházy-kastély és 9,2 hektáros arborétuma ma a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány Szigligeti Alkotóháza néven működik. Az alkotóház elsősorban költőknek, íróknak nyújt nyugodt környezetet a munkához, de a kertet bárki látogathatja.

Régi kastély, kortárs művészet

Veszprémben teljesen lenyűgözött a Dubniczay-palota, ahol a László Károly Kortárs Gyűjtemény festményei meghökkentően jól mutatnak a régi, málladozó falakon. Nehéz ügyesen párosítani egy régi épületet egy modern művészeti kollekcióval, ám itt szerintem tökéletesen sikerült.

Közismert pápai nevezetesség az Esterházy-kastély, amelyben a közelmúltig zeneiskola és könyvtár működött. Nagyszabású munkálatok zajlanak a környéken, az épületet jelenleg kívül-belül restaurálják. Néhány elkészült terem már látogatható, és mint a teremőr elmondta, folyamatosan nyitják majd az újabb helyiségeket. A könyvtár már összepakolt, költözésre vár, helyére múzeum költözik, melynek vezetői egy családi szórakozásra alkalmas komplexumot igyekeznek kialakítani.

A látogatót korhű jelmezekbe öltözött fiatalok fogadják majd, és a tárlatvezetés során igyekeznek élőképekkel, kis jelenetekkel megidézni a múltat. A gyerekcsoportoknak interaktív, játékos foglalkozásokat tartanak, a kicsiknek lehetőségük lesz arra is, hogy a kastély gyönyörű barokk ruháit felöltve egy fotóval állítsanak emléket látogatásuknak. Bár egy építési területet jártam be, a pénztárostól a teremőrig mindenkin érződött a lelkesedés, amely szerintem garantálja, hogy remek családi programokban lehet majd itt részünk.

Várpalota egyik fontos látnivalója a trianoni békeszerződés emlékkiállításának helyet adó egykori Zichy-kastély. Egy másik Zichy-kastélyt Nagyvázsonyban találunk. Egyes útikönyvek szerint kastélyszállóként működik, de én életnek semmi jelét nem láttam. A gyönyörű kovácsoltvas kapu mögött ugyan tökéletesen rendben tartott kertre és szépen felújított épületre lehet látni, de se feliratot, se csengőt nem találtam a bejáraton.

Ha kastélyban szeretnénk megszállni, erre leginkább Balatonszepezden van módunk, Sebestyén Gyula néprajztudós angol romantikus kastélyokat idéző nyaralójában. Jelenleg olasz tulajdonban van, szállodaként üzemel, de látogatókat is beengednek egy gyors körülnézés erejéig.

Szepezden meg lehet szállni a kastélyban (Galériához kattintson a képre!) Fotó: Kisgyörgy Éva

Szóval igen változatos a kép, így a Balatonnál nyaralók vagy a környékre kirándulók előtt több lehetőség áll: a kalandokat kedvelőknek a balatonedericsi és a szőci kastélyt ajánlom, a múzeumok szerelmeseinek a veszprémi, pápai vagy várpalotai kastélyt, a pihenésre vágyóknak pedig a balatonszepezdit. Mindenesetre bennem soha nem merült fel, hogy mesterségesen kialakított kalandparkokban töltsem az időmet, mert számomra a templomromok és kastélyok felfedezése bőséges túralehetőséget és izgalmat kínál.