Kirándultunk a magyar El Caminón

magyar szent jakab út
Vágólapra másolva!
Többféle lehetőség adódott december első, hosszúra nyúlt munkahetének kipihenésére; végül aztán úgy alakult, hogy a múlt vasárnapom Szent Jakab, egy piros sapkás csoki-Mikulás, egy télies turistaút és jó néhány vidám zarándok társaságában telt – egészen kellemesen.
Vágólapra másolva!

Talán kevesen tudják, de az El Camino, vagyis a spanyolországi Santiago de Compostelába vezető út kiindulópontja ma már akár a budapesti nulla kilométerkő is lehet. 2009 óta ugyanis Magyarországon is létezik Szent Jakab-út, mert egy túrázni szerető, a spanyol utat már megjárt baráti társaság tagjai elhatározták, hogy itthon is megteremtik annak a fizikai és lelki élmény átélésének a lehetőségét, amelyet a „nagy” Camino jelentett számukra.

Indulj el, hogy megérkezhess Forrás: Németh Sarolta

A zarándokok útja

A Szent Jakab-út (gyakran spanyol neve - Camino de Santiago - után El Caminónak is nevezik) ősrégi zarándokút. A kelta időkben a Tejút szimbóluma volt, és a maival ellenkező irányban járták be a zarándokok. A mai út Spanyolország Galicia tartományának fővárosába, Santiago de Compostelába vezet. A hagyomány szerint az itteni székesegyházban vannak Idősebb Szent Jakab apostol földi maradványai. Compostelába nemcsak egy kiindulópontból lehet eljutni, viszont az út fő része azonos. Jeruzsálem és Róma után Santiago de Compostela a keresztény zarándoklatok egyik legfontosabb célpontja.
Forrás: Wikipedia

A Budapest és Lébény közötti szakasz hivatalos Szent Jakab-út, mégpedig Európában a legkeletibb. Innen tehát a zarándokok egészen Santiagóig gyalogolhatnak a kagylókkal jelzett sárga úton.

Piros a sapka a sárga úton Forrás: Németh Sarolta

A hazai 280 kilométert Lébényig nyaranta most már több száz ember teszi meg, hogy a nyolc nap alatt másokra és magára találjon; más szóval – ahogy a zarándoklat mottójában megfogalmazódik – elinduljon, hogy megérkezhessen. Akinek pedig ez a táv nem elég, az plusz három napban folytathatja az utat Wolfsthal felé. Az osztrák El Camino első állomásán keresztül pedig néhány hónap alatt gyalogosan elérhető a spanyol tengerpart is.

Sárga kagyló, az El Camino-jel Forrás: Németh Sarolta

Mikulás-túra a Szent Jakab-út elején

A zarándokok vasárnapi Mikulás-túrája a Normafától (korán kelőknek a nulla kilométerkőtől) Pátyig haladt Makkosmárián és a budakeszi erdőn át. Ez a 12 kilométer körülbelül a Szent Jakab-út első napi távjának a fele. A sárga kagylók és nyilak követhetően mutatták az utat, a terep pedig végig könnyű volt, így az enyhén havas és avaros nyomvonalak taposása közben bőven nyílt lehetőség arra, hogy a zarándoklat és a túrázás közötti különbségekről, illetve a közös vonásokról beszélgessünk.

Egy társammal a visszautat is gyalog tettük meg; itt az első öt kilométeren egyedül arra kellett figyelnünk, hogy időben átérjünk az erdőgazdaság területén, mielőtt a kijelölt időben megkezdődik a vaddisznóvadászat. Ezzel az erőltetett menettel nekünk meglett a napi edzés- és adrenalinadag, a többiek pedig közben megitták a forralt bort (400-500 forint) és visszabuszoztak Budapestre (250 forint). Nagyjából ennyi volt a túra összköltsége.

Mikulás a túrán Forrás: Németh Sarolta

Zarándokút vagy túra?

Sosem vonzott a zarándoklat. Kötelező spiritualitás és lassabb tempóban haladó emberek tömege – számomra ezt jelentette ez a „mozgásforma”. És bár ezek az utak sokaknak nyújtanak élményt és lelki megtisztulást, én általában inkább a hegyek és a sziklák dinamikusabb világában találok belső békét és végtelen szabadságot. Felfelé menet azon gondolkodom, amin akarok – vagy épp pont azért megyek, hogy ne gondolkodjam semmin. A lényeg, hogy ezt én dönthessem el.

A magyar Szent Jakab-út Forrás: Németh Sarolta

A zarándokokkal beszélgetve azonban kiderült, hogy tulajdonképpen ők sem csinálnak mást. Felekezet és hovatartozás nélkül keresi a magyar El Caminón is minden gyalogló azt, amit szeretne, és teszi ezt úgy, ahogy szeretné, gyorsan vagy lassan. A lényeg, hogy időben elhagyd a szállást és a megadott időpontig érj be a következőre. Hogy közben beszélgetsz, magányosan rovod a kilométereket, gondolkodsz, elmélkedsz, vagy heverészel egy szalmabála tövében, az teljesen mindegy. A lényeg, hogy éld meg, ami körülötted zajlik. Ahogy ők mondják: Ürítsd ki magad, hogy befogadhass.

Hát, lehet, hogy nyáron teszek ezzel egy próbát a hegyek mellett a hazai sárga úton is.