Tényleg a Balaton lehet a Riviéra

Balatonlelle, 2011. július 2. A balatonlellei homokos partszakasz. A hűvös, változékony időjárás ellenére többen töltötték a szabadidejüket a Balaton partján. MTI Fotó: H. Szabó Sándor

Egyre több balatoni önkormányzat kap kedvet ahhoz, hogy homokos partszakaszt alakítson ki a strandjain. Az új trendet ráadásul ritka nagy konszenzus övezi, mert nemcsak a turizmusnak, hanem a környezetnek is hasznára válik. Akiknek már van fövenyük, örülnek a még több látogatónak, akinek nincs, az engedélyekre várnak, bár a beruházás nem olcsó. Már csak a madarak rondíthatnak bele az idillbe.

Fonyódon hamarosan kellemes homok serceghet a nyaralók talpa alatt. Ahogy azt az I Love Balaton írja, 440 millió forintot költenek a Sándor-telepi strand kb. 200 méteres szakaszának felújításra, vagy ahogy a szaknyelv mondja, felhomokozására. Több évig folyt a tervezés, a föveny kialakításához csaknem kétezer köbméter bevizsgált homokot szállítanak majd a strandra. A szárazföld felé terjeszkednek majd a munkálatok során, védett öblöt alakítanak ki, kicsi lesz az erózióveszély – magyarázta már az Origónak Csonki István, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója.

Két próbálkozás már bevált

Hogy egy homokos partszakasznak mekkora a vonzereje, arra jó példa Balatonlelle esete. Ott a kétezres évek közepén, a yachtkikötő épülésekor lépett egy merészet a polgármester, és átszállította a munkálatok során kikapart 62 ezer köbméter homokot egy háromszáz méteres partszakaszra. „Egy ilyen lidósítás rengeteg költséget felemészt, de a városnak ez semmibe nem került” – mondta az esetről Kenéz István, a polgármester, akinek annak idején kipattant a fejéből az ötlet. Akkor ők nem a szárazföldi részen alakították ki a homokos szakaszt, hanem a tó medrének terhére: a lebetonzott partszakasz előtti részt töltötték fel homokkal. A partvédőmű maradt a helyén, ezt most tervezik lebontani, és ezzel a partszakasz elnyeri a végleges – a szabályoknak is megfelelő – formáját.

Balatonlelle 2011 júliusában, egy hűvös napon - tiszta tengerpart Forrás: MTI/H. Szabó Sándor

A polgármester ötletéért „kapott hideget és meleget is”, ahogy mondta, de szerinte a statisztikák mindenképpen őt igazolják: „Azelőtt 2500-3000 ember volt a strandon egy jó nyári napon, most 7000 körüli a vendégek száma. A bevételek is megháromszorozódtak, és több kisgyerekes család már kifejezetten emiatt foglal nálunk szállást. Sokan azzal kezdik, mielőtt foglalnak, hogy milyen messze van a homokos part?” A partszakasz karbantartása persze kiadásokkal jár, „de saját magunk meg tudjuk oldani. Minden reggel el kell boronálni az északi oldalról átjött szemetet” – mondja a polgármester.

A balatonfenyvesi strand is sikersztori, az önkormányzat 2012-ben alakított ki két homokos szakaszt a 1037 méter hosszú központi strandon. Ők elbontották a betont és a köveket, és ezt a részt töltötték fel balatoni homokkal (a szabályok szerint csak a mederből származó anyag használható erre a célra).

Balatonfenyvesen nagyon kedvelik a homokos partot Fotó: Márton László

A strand sok pozitív visszajelzést kapott az elmúlt egy-két évben, és ugyan itt egzakt statisztikai adatokkal még nem szolgáltak, abban biztosak, hogy sokkal több gyerekes család érkezik hozzájuk azóta. Az első fecskék után újabb települések kaptak kedvet: tavaly Balatonfüred, idén Balatonfűzfő és Balatonszepezd kapott engedélyt a strandjai egy részének fövenyessé alakítására, míg néhány település az elbírálásra vár.

A szokatlanul alacsony vízállás adta az ötletet

Arról, hogy miért épp mostanában lett újra népszerű a fövenyesítés, Csonki István elmondta, hogy már a 60-as, 70-es években is felhomokozták a strandokat, amit a Bahart kotróhajói szállítottak a tóból a partokra (ekkorra már elkészült a tó jelentős részét borító mesterséges partvonal). Aztán egy időre feledésbe merült ez a megoldás, feltehetően anyagi okok miatt. Ami a legújabb érdeklődést kiváltotta, az voltaképp a 2000-2004 közötti szokatlanul alacsony vízállás volt. Miközben a lakosság fele rettegett, hogy kiszárad a tó, a másik fele autóba rakta gyerekeit és a homokozó készletet, majd a déli partra hajtott, amelyet így elleptek a családok.

A gyerekek és a szülők is nagyon élvezték a különös állapotot, a vízből kimagasló homokpadokon heverésztek, miközben a szülőknek nem a kövekkel határolt betonról kellett figyelniük gyerekeiket. „Az önkormányzatoknak innen jött az ötlet, hogy van ott náluk föveny, csak rendbe kéne tenni” – magyarázza Csonki István az áttörés okát.

A Balaton alacsony vízállása miatt gyökeret eresztett a napraforgó a tihanyi partszakaszon a kövek között Forrás: MTI/Nagy Lajos

Nem lehet mindenütt homokos strand

A magyar állam nem üzemeltet strandot, a fövenyesítésről rendszerint önkormányzatok vagy magánüzemeltetők döntenek. Ők készítik el a terveket, a vízügy pedig egyebek mellett azt vizsgálja, hogy a mederbe való beavatkozás szakszerű-e, a végeredmény fenntartható lesz-e, és csak azután adják ki az engedélyt, ha mindent rendben találnak.

Csonki István szerint arra, hogy pontosan hol lehet fövenyesíteni a Balaton-partot, „kell egy nagyon jó áramlástani modellkísérlet, főleg, mivel az uralkodó északi – észak-nyugati szélirány is elkezdett megváltozni a tónál”. A Balaton áramlási iránya keresztirányú, ez is közrejátszik abban, hogy a finom homokot az áramlás a déli partra rakja le, míg északon a finom púderszerű anyag érezhető fürdőzők talpa alatt. „Azért is fontos a végső döntések előtt áramlástani vizsgálatot végezni, mert akár egy szezon alatt is elviheti az odaszállított homokot a víz. Nem mindegy, hogy hol alakítják ki a fövenyes strandot: csak egyensúlyban lévő, vagy feltöltődésre enyhén hajlamos partszakasz alkalmas erre. Fontos az is, hogy a fövenyesített partszakasz két oldalán mesterséges partvédelem vagy nádas legyen, ami megakadályozza, hogy elsodorja a víz a homokot” – fedi fel a legfőbb technikai részleteket Csonki.

Mindenkinek jó a homokos part

Az újrafövenyesítési trend szokatlan módon egyszerre tesz jót a turizmusnak és a természetnek is, mivel egy természetközeli állapotot állít vissza, és ez a víz öntisztulását is segíti – állítják a szakemberek. A déli part száz éve még fövenyes, tengerparti jellegű volt, az északi inkább iszapos. Bő fél évszázad elteltével most tulajdonképpen a turizmusnak köszönheti a tó, hogy egyre több szakaszon, különösen a déli parton kap olyan strandot, mely jellegében megközelíti a korábbi állapotokat. „Fajsúlyos kérdés, mert alapvető cél, hogy minél több legyen a tó természetes partvonala” – helyesel G.-Tóth László, a MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének igazgatója.

A Balaton partja 1917-ben Siófokon, amikor még természtes föveny borította Forrás: Fortepan

Régen szabályos kis homokos öblöket alakított ki a déli parton az észak felől fújó szél. Az ilyen partok előtti homokdűnék és maguk a fövenyek a halaknak is jobban kedveztek az íváshoz, a ősszel elpusztult növényi törmeléket pedig a hullám kihordhatta a partra turzásokat képezve, így el tudott bomlani (akkoriban még inkább nádtörmeléket, nem petpalackokat sodort ki a partra a víz). A déli vasút megépítésével elkezdett beljebb szorulni a Balaton, majd a 60-as, de főleg a 70-es évek környékén jöttek a nagyobb parti feltöltések, a partvédő művek kialakítása, ami a lakosság szemében a kellemetlen, nagy kövek és a lebetononozott tópart formájában jelent meg.

A madarak belerondíthatnak az idillbe

A szakemberek szerint a gyakorlat mutatja majd meg, mennyire válik be a nosztalgikus új trend. Amellett, hogy G.-Tóth László üdvözlendőnek tartja az újrafövenyesítést, szerinte a Balaton ökoszisztémájában addig semmilyen változást nem fog az előidézni, amíg a lidósított strandok száma nem mérhető több tucat kilométerben. A déli parton lehet szerinte ennek perspektívája, de ideig-óráig az északi parton is megjelenhetnek fövenyes strandok, bár azok anyagát pár évente jó eséllyel pótolni kell.

Csonki István szerint fontos, hogy az önkormányzatok átadják egymásnak a tapasztalatokat. „Egyébként a természet magától is tudná, hogy mit kell tennie, de annak lehet, hogy nem örülnénk, mert egyszer csak megjelenne a nyaralóban a víz” - teszi hozzá.

G.-Tóth László egyetlen egészségügyi szempontra hívja fel a figyelmet: „A fövenyen a madarak előszeretettel kakilnak – erre az egyre figyelni kell nyáron a nagy melegben”.