Vas megye tobzódik a kastélyokban

2014.05.25. 09:35

A kastélyok számát tekintve Vas megye az egyik leggazdagabb vidékünk. A Kastélylexikon-sorozat Vas megyei kötete 260 kastélyt és kúriát mutat be. Látnivalóban tehát nincs hiány, de az esetek nagy részében nem azt kapjuk, amit a könyvek vagy az internet információi alapján várnánk. Szerencsére azért akad néhány pompásan felújított épület, és néhány olyan is, melynek éppen most folyik a rekonstrukciója.

A legnagyobb meglepetés számomra Ostffyasszonyfa volt, ugyanis a 797 fős településen öt kastély is van. Példamutató módon mindegyik történetét részletesen ismertetik a község honlapján, úgyhogy ezekre én most nem is térnék ki, inkább csak arról tudósítok, amit láttam. A falu akár a magyar kastélysorsokat reprezentáló skanzen is lehetne, a romostól a fényűzőig mindenfélét találunk benne.

A 18. századi Ostffy-kastélyt 2008 és 2010 között pályázati pénzekből gyönyörűen felújították, napjainkban önkormányzati hivatalként működik. Szintén pompás állapotban van a 19. századi Niczky-kastély, ez azonban magántulajdonban van, nem látogatható. Az ugyancsak magántulajdonban levő Károlyi-kastély felújítása jelenleg zajlik, úgyhogy egyelőre nincs nyitva a nagyközönség előtt. A meglehetősen romos Ajkay-kúria az egyik közelben lakó bácsi szerint időnként látogatható, ugyanis egy tornatanárnő tart itt foglalkozásokat gyerekeknek. Teljesen elhanyagolt és lezárt viszont a Weöres-kastély, amely a kapun levő felirat szerint utoljára italboltként üzemelt.

Kastélyból italbolt

Forrás: Kisgyörgy Éva

Ennél több kastély a megyében csak Szombathelyen van, ahol viszonylag ritka módon lakásokká alakított kastélyokat is találunk. Ilyen például az egykor önálló Herényben álló Gothard-kastély, mely a 19. században a neves csillagász, Gothard Jenő birtokába került. Az 1881-es átalakítás során az épület egyik szárnyának végében egy akkoriban igen modernnek számító csillagvizsgálót is létrehoztak.

Régi pompából mára nem sok maradt, a szomorú állapotú kastélyban és a csillagvizsgálóban szociális bérlakásokat alakítottak ki. Vadonatúj lakások vannak viszont az egykori Kámon városrész két kastélyában: az egyszerűbb Reissig-kastélyban, illetve a neves és jóval díszesebb Saághy-kastélyban. De találunk a városban idősek otthonává alakított főőri rezidenciát is, a romantikus, angol gótikus Festetics-kastélyt.

A Gothard-kastély Szombathelyen

Forrás: Kisgyörgy Éva

Méretéhez képest nem szégyenkezhet Meggyeskovácsi sem. Itt áll a romos, kihalt Batthyány-Arz kastély, amely ‒ jelenlegi elkeserítő állapotában nehéz elképzelni  ‒ néhány éve még panzióként működött. A település honlapján még mindig panzióként szerepel, láthatóan régen frissített a web adminisztrátor. Egy internetes információ szerint négycsillagos szállóvá tervezik átalakítani, de én nem láttam még semmi megkezdett munka nyomát az épületen. A közelben levő gazdasági épületek különösen siralmas állapotban vannak.

A Meggyeskovácsiból Csempeszkopácsra vezető út mentén áll a Bejczy-kastély, parkjában egy kápolnával. Ha bekukucskálunk a kastély kertjébe, láthatjuk, hogy mind a kastély, mind a körülötte található gazdasági épületek aránylag jó állapotban vannak. Mint a szomszéd telekről kisétáló hölgytől megtudtam, a kastélyban már évtizedek óta egy magyar származású idős színésznő lakik német férjével, a gazdasági épületek viszont üresen állnak.

Önkormányzatok kezében

A kastélyok az államosítások óta zömmel önkormányzati tulajdonban vannak, bár a megyében jócskán akadnak olyanok is, melyeket már értékesítettek. A még önkormányzati fennhatóságú kastélyok jellemzően idősek otthonaként, egészségügyi vagy oktatási intézményként működnek. Általánosságban elmondható, hogy viszonylag jó állapotban vannak, bár kisebb-nagyobb beázások nyomai, vakolathullások szinte mindegyiken fellelhetők.

Idős lakók vehették birtokukba Acsádon a szépen felújított klasszicista Szegedy-kastélyt, és a hozzá tartozó Széchenyi-kastélyt Peresznyén. Ez utóbbit a Wikipédia szerint régebbi épületek felhasználásával Esterházy Dániel építtette 1727-ben, ami elég rejtélyes, ő ugyanis  ‒ szintén a Wikipédia szerint  ‒ 1714-ben elhalálozott. Igaz, a róla szóló szócikk hozzáteszi, hogy életéről keveset tudunk, talán annyira keveset, hogy a halálának időpontja se biztos.

A portás megengedte, hogy körbejárjam az épületet, és a padokon sütkérező idősek is kedvesen fogadtak. Csak az elhanyagolt terasz alatt hűsölő kutya nézett rám morcosan, úgyhogy őt nem is nagyon zavartam. Az autóút túloldalán vadregényesen elvadult kertre bukkantam, ahol kis halastavat alakítottak ki tűzrakóhellyel, padokkal. Feltételeztem, és ebben a portás is megerősített, hogy a birtokot anno nem vágta ketté az út, abban viszont tévedtem, hogy ez lenne a béke és nyugalom szigete. Kiderült, hogy gyakran veri fel a park csendjét mulatozó társaság, látogatásom előtti este például hajnalig tartó, népes legénybúcsút tartottak itt.

Idősek otthona Peresznyén

Forrás: Kisgyörgy Éva

Szarvaskenden viszonylag jó állapotban van a Sibrik-kastély. A mellette lakó család gyanakodva méregetett, amikor a fényképezőgépemmel kikászálódtam a kocsiból. „Ugye nem facebookos?” – kérdezték. Erre nem tudtam határozott igennel vagy nemmel felelni, ezért inkább bizonytalanul ingattam a fejem. „Mert azoktól féltjük ám a kastélyt!” – mondták. Értetlenül néztem rájuk, mire elmesélték, hogy néhány éve valaki kattintott pár képet, és a közösségi oldalon eladó épületként hirdette meg a kastélyt, még a rendőrség is nyomozott az ügyben. Sikerült meggyőznöm őket, hogy nem akarom eladni a korábban óvodaként, ma már önkormányzatként működő kastélyukat, úgyhogy végül megengedték, hogy besétáljak a kastélykertbe.

Szarvaskend önkormányzati épülete

Forrás: Kisgyörgy Éva

Szintén önkormányzati tulajdon Vönöckön a Karátsony-kastély, amely 1902-ben épült neobarokk stílusban. Utoljára általános iskolaként funkcionált. Nekem úgy tűnt, teljesen elhagyatott, üres épület, de a szomszédos focipályán játszó srácok azt mondták, időnként szállóvendégek érkeznek ide.Balogunyom két kastélya közül a nagyobbikat Sényi Gábor emeltette 1842 körül klasszicista stílusban. 1962-ben fejeződött be a felújítása, ezután sokáig általános iskolaként üzemelt. A tábla a kapun még mindig ezt jelzi, de a szemben lakó család elmondta, már hat éve megszűnt az oktatás. Olyan kevés gyerek volt, hogy nem érte meg fenntartani, azóta a kicsik átjárnak a közeli nagyvárosokba. A kastélyt azért még hébe-hóba használják, itt vannak a nagyobb falusi rendezvények, ünnepek.

Tormásligeten 1883-ban épült a Bauer-kastély. A meglehetősen lerobbant, de még ebben az állapotában is impozáns épületben jelenleg Coop áruház működik. Eddig az abai közértet tartottam az ország legszebb vegyesboltjának, de azt hiszem, a tormásligeti azt is lekörözi.

Vegyesbolt a kastélyban

Forrás: Kisgyörgy Éva

Romos magántulajdonok

A már értékesített kastélyok közül néhány igen elkeserítő állapotban van. Ilyen például Jánosházán az Erdődy-Choron kastély, melyben a II. világháború után járványkórház, majd mezőgazdasági szakiskola és múzeum működött. Ennek még a kertjébe sem jutottam be, Ikerváron viszont legalább a bezárt épületig sikerült elsétálnom. Az itteni Batthány-kastély 2001-ig gyermekotthonként működött. A főút felől megközelíthetetlennek tűnt, de a mellette álló iskola udvaráról csak sikerült besurrannom a kertbe. Még omladozó vakolattal, belécezett ablakokkal is egészen fenséges látvány.

Magyarszecsőd egykori Batthyány-kastélyának kertjébe is belopóztam. Az épületben legutóbb panzió működött. Egy másfél évvel ezelőtt született írás szerint bő egy évtizede olasz tulajdonosa van, de felújításnak nyomát se leltem.

Ikervár kastélya

Forrás: Kisgyörgy Éva

Sárváron természetesen megnéztem a várkastélyt, de egy kevésbé ismert, igazi kincsre is bukkantam. Ez a Hatvany-Deutsch-kastély, melyet cukorgyári kastélyként is ismernek, mivel az egykori cukorgyár mellett áll. Az épületet a cukorgyárat alapító Hatvany-Deutsch Béla építette 1899-ben a család nyári szálláshelyéül. Az államosítás után városi kulturális központ lett csodálatos erkéllyel, kandallós báltermében színházi előadásokat és filmvetítéseket tartottak.

A cukorgyár 1998-ban zárt be, a kastély enyészetnek indult. Megvásárolta ugyan egy osztrák befektető, és nekikezdett a felújításnak, például új tetőt kapott a teljes épület, de aztán elfogyott a lendület, a pénz, és most romosan áll az egész kastély. A fából készült régi parkettákat felszedték, a falakról leverték a vakolatot, minden terem tégláig lecsupaszítva áll.

Mindezt onnan tudom, hogy olyan kitartóan bámultam a kastélyt a lelakatolt kapun át, hogy szóba elegyedett velem a szemközt lakó úr, a lakat kulcsának őre. Kis könyörgés után beengedett a kastélykertbe, sőt az épületben is körbevezetett. Az épület történetéről nem sok információt találtam a neten, egy ingatlanportál viszont arról tudósított, hogy megvan az építési engedély, amely lehetővé teszi, hogy az épületet szállodává alakítsák át.

Kemenessömjén Berzsenyi-kastélyát Berzsenyi Jenő, Vas vármegye tiszti főorvosa építtette 1904-05-ben, szecessziós stílusban. A második világháború után kultúrház, iskola, majd gyermekotthon volt. A rendszerváltás után egy osztrák vállalkozó vásárolta meg, aki jelentős anyagi ráfordítással eredeti szépségében újíttatta fel az épületet, majd kastélyszállóként működtette. Később mégis eladta, és azóta üresen áll.

Igen elhanyagolt állapotban bukkantam rá az elvadult kert közepén. Az utcai fronton a kerítés egy darabja nincs rögzítve, így könnyedén be lehet jutni a kertbe, de a málló vakolatú kastély zárva van. Maga a kert is elég félelmetes, térdig érő fűben-gazban kell keresztülgázolni, nem is mertem nagyon sokáig ott időzni.

Kemenessömjén Berzsenyi-kastélya szecessziós stílusban épült

Forrás: Kisgyörgy Éva

Éppen megújuló kastélyok

Csehimindszenten sikerült megismerkednem a friss kastélytulajdonosakkal. Eredetileg a Festetics család emelt itt kúriát, mely később többször gazdát cserélt. Az államosítás után SZOT-gyermeküdülőként működtették, privatizálása óta pedig német tulajdonos kezében van, aki alaposan átépíti. A kertben dolgozó munkás nem akart beengedni, mondván, nem fognak örülni az épp a telken lévő tulajdonosok, de csak bekuncsorogtam magam.

Német-angol keveréknyelven beszélgettem a tulajdonosokkal, akik évekig kerestek kastélyt maguknak több országban, míg ráakadtak erre a romra. Nem akarnak szállodát nyitni, csak saját használatra szánják. A mellette levő gazdasági épületeket már takarosan fel is újították, most zajlik a főépület rekonstrukciója. Sajnos arra is fény derült, hogy a kastélyon belül az égvilágon semmi izgalmas nem maradt épen, de a műemlék külső falakat igyekeznek minél eredetibb formában megőrizni.

Mikosszéplak kastélyáról az interneten olvastam. Annyira megfogott a romos épület látványa, hogy mindenképpen fel akartam kutatni. A csodálatos Mikos-Zierer-kastély egykor kápolnával, sőt pálmaházzal is büszkélkedhetett. Az államosítás után oktatási központ, majd SZOT-üdülő volt, aztán magántulajdonba került.

A műútról murvás bekötőút vezetett a kastélyhoz, melynek elején egy terepjáró állt zord sofőrrel. Kurtán közölte, hogy a kastélyba nem lehet bemenni, sőt meg se tudom közelíteni, mert az odavezető híd le van zárva. Mivel már sok lezárt helyre sikerült bejutnom, különösebben nem vette el a kedvem, úgyhogy vidáman továbbhajtottam. Valóban elértem egy hídhoz, melyet sorompó zárt le, de az alatt könnyedén át lehetett bújni.

Ott magasodott a kastély a fák között, de kerítés állta az utam, ráadásul kutyacsaholás is hallatszott. Miközben a lombok között leskelődtem, utolért a terepjárós úr, akiről kiderült, hogy a tulajdonosok egyike. Igyekeztem meggyőzni, hogy ha már itt van, engedjen be körülnézni, de hajthatatlan maradt. Túl balesetveszélyes az épület, mondta, viszont megígérte, ha később újra erre járok, és már nem potyognak a fejemre téglák, körülnézhetek.

Nem látogatható magánkastélyok

Amikor pompásan felújított, de magánlakásként használt kastélyokat találok, az egyik szemem nevet, hogy megmenekültek a pusztulástól, de a másik sír, hogy nem tudom megcsodálni őket. Ilyen például Bük Szapáry-kastélya, Bögöte Horváth-kastélya, Nagygeresden a Cseszneky-Mesterházy-kastély, vagy Sorokpolányon a Szapáry-kastély. Ez utóbbit a tulajdonos, a dán állampolgárságú Kolos Lajos időnként megnyitja a látogatók előtt is, egy ilyen eseményről írt újságcikkben leshetjük meg, milyen is a kastélybelső.

A sorokpolányi Szapáry-kastély

Forrás: Kisgyörgy Éva

Kemenesmihályfa Bercsényi utcáján két kastélyt is találunk. Mindkét épület a falu legnevesebb nemesi famíliájához, a Vidos családhoz fűződik. A nagyobbik kastély jelenleg gyönyörűen felújított magánrezidencia, de a szintén privát tulajdonú kisebbiket ritkán használják, és ez utóbbiba sikerült bejutni a kulcsot őrző néni segítségével. Ezt az épületet előbb Szuhay Balázs színész családja vásárolta meg a Vidos családtól, majd kilenc évvel ezelőtt egy angol úr lett az új gazdája. Ő később visszaköltözött Angliába, csak hébe-hóba jár erre, és még nem döntötte el, mitévő legyen az épülettel.

Szállodaként működő pompás kastélyok

Szerencsére akadnak a megyében szépen karbantartott, látogatható hotelek is, bár némelyikről nehéz volt eldönteni, működik-e éppen.

Bozsokon az osztrák határhoz közeli Sibrik-kastélynak igazi várkastélyhangulata van. Meseszerű erdő közepén áll, vizesárokkal és kis híddal. Bár állt egy furgon előtte, maga az épület zárva volt. Legutóbbi funkciója kastélyszálló, de az épületet körbejárva nem láttam mozgást, és a honlapon az aktuális ajánlat júniusban egy „Téli feltöltődés” fantázianevű csomag volt.

Hasonló kísértethotelbe futottam Vasszécsénybenahol az Ó-Ebergényi-kastélyt kerestem fel. A honlapja még működik, az ablakokon bekukucskálva szépen viruló szobanövényeket láttam a folyosókon, úgyhogy valószínűleg csak szezonon kívül jöttem. A kastély szellemekről, paranormális jelenségekről is elhíresült, e témában több cikket és tévériportot is találni a neten. Az utóbbit akkor is érdemes megnézni, ha nem hiszünk a kísértetekben, mert legalább bekukkanthatunk a kastély belsejébe.

Néhány utcával arrébb áll az1985-ben felújított Új-Ebergényi-kastély, amely most magántulajdonban van, és főleg esküvőkre specializálódott kastélyszállóként működik. A tulajdonosok kedvesen fogadtak, de azt mondták, nincs az épületben korhű részlet, ezért nem érdemes bent nézelődni. Invitálás híján kénytelen voltam beérni a booking.com képeivel, amelyek alapján némi képet kaphattam a kastély szobáiról.

Az Új-Ebergényi kastély Vasszécsényben

Forrás: Kisgyörgy Éva

Valóban üzemelő hotelt találtam ugyanakkor Sitke Felsőbüki Nagy-kastélyában vagy például Zsédeny Maróthy-kúriájában. Elegáns kastélyszálló Szeleste Festetics-kastélya és Rátóton az egykori Széll-kastély. Nagyon drukkolok, hogy megtalálják a számításukat, és fennmaradhassanak ezek a csodálatosan felújított épületek.

Szeleste kastélya

Forrás: Kisgyörgy Éva

Végül három csemege

Zsennyén középkori udvarházból épült a 18. században a Bezerédj-kastély, amely 1953-tól alkotóház. Olyan megnyugtató, otthonos érzést áraszt, hogy legszívesebben azonnal odakuporodtam volna egy karosszékbe, és megkértem volna a hely üzemeltetőjét, hadd maradjak néhány éjszakára. A gondnok hölgy elmesélte, hogy az itt alkotó művészek közül sokan évtizedek óta visszajárnak. Már tudják, ki az, aki a szombathelyi karnevál idején szokott érkezni, ki az, aki nagyon szereti a házi rétest, ki melyik szobát preferálja – ezek azok az apróságok, amelyektől otthonossá válik egy szálloda. Sajnos csak a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének tagjai lakhatnak itt a családjukkal, de ha ezen múlik, lehet, hogy megpróbálkozom a versírással vagy a festészettel.

Tanakajd klasszicista Ambrózy-kastélyának egykori tulajdonosa, Ambrózy Migazzi István kiváló kert- és arborétumépítő volt. A kastélyt 1945-ben államosították, 1954-től a Vas Megyei Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Igazgatóság működik benne. Parkja természetvédelmi terület, olyan, mint egy áthatolhatatlan dzsungel precízen karbantartva, csodálatos illatokkal és vidám madárcsicsergéssel. Jó lehet annak, aki reggelente ide jár dolgozni.

Répceszentgyörgy Szentgyörgyi-Horváth-kastélya legutóbb nevelőotthonként, illetve iskolaként működött. Egy hátsó épületben még láthatóak a régi bordásfalak, de a legelragadóbb a kertben szunnyadó, növényekkel félig benőtt gőzmozdony.

Írásomban a legérdekesebb történetek közül válogattam, de a blogomon mind a 60 felkeresett Vas megyei kastélyt bemutatom, így a hozzám hasonló kastélybolondok ott folytathatják az olvasgatást.

A kastélysorozat korábbi részeit itt olvashatja Fejér megyéről, Győr-Moson-Sopron megyéről és Veszprém megyéről.