Vas megyét nem lehet megunni

2014.07.03. 21:28

Vas megyében nemcsak különleges kastélyokat fedeztem fel, de meglepően színes látnivalókat is: idilli arborétumokat, középkori freskókat, Isis-szentélyt és vasfüggönymúzeumot.

A megyét több nekifutásra jártam végig. Minden alkalommal más-más bázisról indultam, és néhány napot töltöttem az adott környék felfedezésével. Első kirándulásomon Kőszegen szálltam meg, ahol kellemes meglepetés fogadott: a város teljesen megújult, mióta utoljára erre jártam. A tágas, napsütötte, nyüzsgő teraszokkal teli Fő tér igazi találkozóhely lett, élettel tölti meg a várost. A belvárost gyönyörűen helyreállították, a bájos, színes műemlékházak meseszerűen sorakoznak egymás mellett.

Kőszeg felújított belvárosa (Galériához kattintson a képre!)

Forrás: Kisgyörgy Éva

A történelmi belváros nevezetes épületei közül az Arany Egyszarvú Patikamúzeum lett a kedvencem, különösen az emeleti szárítópadlás. Az 1700-as években a gyógyszerek nagyrészt növényi összetevőkből álltak. A patikusok tudták, mely növények, illetve növényi részek gyógyhatásúak, és az idénynek megfelelően begyűjtötték a szükséges alapanyagokat. A padlás, amelyben annak idején a termést válogatták, tisztították és szárították, eredeti állapotában megmaradt. A múzeumhoz tartozó fűszerkertből ma is ide hozzák fel szárítani a megtermelt növényeket, hogy továbbra is kellemes illattal töltsék meg a látogatóteret.

Kőszegen kötelező kör Ottlik Géza egykori iskolájának felkeresése. A falak még mindig olyan komorak, mint ahogy azt Ottlik megírta, de a hangulat felidézése mégsem volt egyszerű. A nyitott ablakokból ugyanis rockzene üvöltött – talán buli lehetett a ma már Gyógypedagógiai Intézetként működő egykori katonaiskolában.

Iskola a határon. Itt játszódik Ottlik Géza regénye (Galériához kattintson a képre!)

Forrás: Kisgyörgy Éva

Vas megyei idill

A városközponton kívül is találtam érdekességeket. A Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközpont például a Kőszegi-hegység jellegzetes élővilágát mutatja be, elsősorban a különféle madarakat. A kiállítás egész anyaga interaktív, úgyhogy gyerekekkel is élvezetes program, de bevallom, engem is elszórakoztattak a játékos rejtvények, a madárdalok vagy éppen az ügyességi játékok.

A főépület mellett található a Búbos cinege élményösvény óriási kirakós kockákkal és gólyalabirintussal, ez utóbbit persze én sem hagytam ki. A központhoz tartozik egy apró arborétum, a Chernel-kert is, ahol a növényritkaságokon túl sérült madarakat gondozó telep is működik ‒ látogatásomkor néhány törött szárnyú gólya próbálgatta épp a repülést.

Arborétumból több is akad a megyében, például a Kám mellett található Jeli Arborétum. Ez elsősorban májusban és júniusban látványos, amikor a több ezer rododendronbokor különféle színekben pompázik.

Jeli Arborétum (Galériához kattintson a képre!)

Forrás: Kisgyörgy Éva

Szombathelyen érdemes felkeresni a példásan rendben tartott Kámoni Arborétumot, amely maga a megtestesült nyugalom.

A természeti látnivalók közül a Hosszúpereszteg mellett elterülő festői és békés Szajki-tavak nyűgöztek le. A 11 tó közül öt a horgászok rendelkezésére áll, a hatodikat pedig fürdőzésre tették alkalmassá. Idilli volt a táj, a parton büfék, kis kalandpark, játszótér és lángosos sorakoztak, úgyhogy strandszezonban minden adva van a tökéletes nyaraláshoz.

Szajki-tavak (Galériához kattintson a képre!)

Forrás: Kisgyörgy Éva

Szőcén a szigorúan védett tőzegmohás lápréten fapallókon sétálhatunk végig, miközben a tanösvény mentén felállított táblákról tájékozódhatunk. Én csepergő esőben jártam arra, de még így is nagyon hangulatos volt az apró sárga virágokkal tarkított területen bóklászni.

Itt aludtak a kódisok

A vidéket járva mindig szívet melengető, ha régi népi építészeti emlékkel találkozik az ember. Cák határában a védett pincesor szépen felújítva várja a látogatókat. Az előreugró tetőszerkezetű, zsúppal fedett pincék a filoxérajárványig présházként működtek, utána pedig szelídgesztenye és gyümölcs tárolására szolgáltak.

A cáki pincesor (Galériához kattintson a képre!)

Forrás: Kisgyörgy Éva

Hegyhátszentpéter a különleges, 1891-ben épült faluház miatt ér meg egy kitérőt, melynek festett, faragott faoromzata és berendezése is korabeli.

Az egyik útikönyv szerint Döbörhegyen védett, zsúpfedeles présházak állnak, de hiába jártam végig a falut, sehol se találtam őket. Végül egy helybéli fickó sietett a segítségemre, aki terepjárójával mutatta nekem a hegyre vezető utat. Reménykedtem, hogy pici autóm nem akad el mögötte, és szerencsésen el is értük a hangulatos présházakat.

Az egyik döbörhegyi présház (Kattintson a képre a galériáért!)

Forrás: Kisgyörgy Éva

A vezetőm azt hitte, műemlékes vagyok, és büszkén mesélte, hogy tavaly is ő kalauzolta ide egy kollégámat. De az sem vette el a kedvét, amikor megtudta, hogy én csak hobbiból nézelődöm, továbbra is lelkesen mutogatta a házakat. Megálltunk egy pusztulófélben levő présház mellett, szomorú volt látni, ahogy lassan összedől. Innen alkalmi kalauzom egy zegzugos, földútnak is alig nevezhető ösvényen vezetett át a következő célpontként kinézett faluba, Döröskére, ahol a temető mellett álló 13. századi templom magasodik büszkén a völgy melletti hegyoldalon.

Szalafő Pityerszer részén alakították ki a Szabadtéri Néprajzi Gyűjteményt, amely annyiban tér el az ország többi skanzenjétől, hogy itt a házak egy része az eredeti helyén áll. Az épületek között tóka is van, egy kis mesterséges tó, amelyben a csapadékvizet gyűjtötték össze. Ezt állatok itatására, mosásra, len áztatására használták.

Érdemes átruccanni Felsőszerre is, amely szinte csak szép, régi házakból áll. A helyi építészetről információs táblákat is találunk a faluban. Különösen szépek a kódisállásos házak, amelyek kis oszlopos tornáccal rendelkeznek – régen itt húzták meg magukat éjszakára a vándorok, a kódisok. 

Szalafői ház, a tornác volt a kódisszállás (Galériához kattintson a képre!)

Forrás: Kisgyörgy Éva

Rockfesztivál egy templomért

A megyében csodaszép kis templomokat találunk. Csempeszkopácson az apró, egyszerű külsejű, de belül lenyűgöző Szent Mihály arkangyal templomát kerestem fel. A templombelső festett faliképei több korszakban, a 12–18. század között készültek. A román stílusú templom a jáki templomra emlékeztető, díszes, bélletes kapuval büszkélkedik.

Mellette, az egyszerűbb bejáraton felirat jelzi, kinél van a kulcs. A kedves, idős hölgytől megtudtam, még Ausztriából és Németországból is érkeznek időnként buszok, hogy megtekintsék a templom ritka kincseit. Hétvégenként istentiszteleteket tartanak, felváltva hol szombaton, hol vasárnap, mert a helyi pap más településen is szolgál.

A csempeszkopácsi templom belülről (Kattintson a képre a galériáért!)

Forrás: Kisgyörgy Éva

Azt hittem, Jákon, a bencés apátsági templom körül nagy sürgés-forgás lesz, ehhez képest igencsak meglepődtem, hogy én voltam az egyetlen látogató. A 13. századi román templom bélletes kapuja az egyik legismertebb építészeti emlékünk, ezért csodálkoztam, hogy nem tolonganak itt turisták.

Sitke népszerűségéért sokat tett Balázs Fecó, aki 1986 óta munkálkodik a romos sitkei kápolna felújításán. Lassan három évtizede minden évben rockfesztivált szervez a kápolna dombján, amelyen neves hazai zenekarok lépnek fel, mégis megmaradt kedves, baráti hangulatú összejövetelnek. A fesztivál bevételeiből kezdődött meg a kápolna felújítása, amely ma igazán szép állapotban, büszkén magasodik a dombon.

Rockkoncert egy templomért (Galériához kattintson a képre!)

Forrás: Kisgyörgy Éva

Pápoc legszebb emléke a román stílusú kápolna, különösen annak félköríves záródású, oszlopokkal díszített kapuzata. A négykaréjos kápolna északi oldalához épített egykori kolostor éppen felújítás alatt áll.

A megye talán legismertebb, legnépszerűbb temploma az Őrségben található veleméri római katolikus templom, amely a falun kívüli kis dombon, erdős környezetben épült a 13. század második felében. Az egyszerű külsőt látva nem is sejti a látogató, hogy a templombelső micsoda kincset rejt: Aquila János 1377 körül festett bibliai tárgyú freskóit, amelyek szinte teljesen beborítják a falakat. Az építők különös figyelmet fordítottak a freskók tájolására, így az év kitüntetett napjain a hajnali fény más-más festményt világít meg. Kivéve a poklot ábrázoló képet, amelyet soha nem ér közvetlen fény.

Isis és a vasfüggöny

A nyugati határ miatt a megyében két múzeumot is találunk, amely a vasfüggönyös korszakról emlékezik meg. Felsőcsatáron magánkezdeményezésből született a Vasfüggönymúzeum, Apátistvánfalván a Határőr Múzeumban pedig régi dokumentumokat, egyenruhákat és járműveket őriznek, sőt egy határsorompót is.

Megérkezünk Apátistvánfalvára (Galériához kattintson a képre!)

Forrás: Kisgyörgy Éva

Szombathelyen egy vadonatúj múzeumot fedeztem fel, ahol a fiatal muzeológus lelkesen vezetett körbe. A régi Isis-szentély helyén korszerű, sokszínű múzeumot létesítettek, melynek középpontjában az egykori szentély mása található. A körülötte kialakított kiállítótérben az Iseum leleteit, az Isis-Serapis tiszteletet és más vallási kultuszokat bemutató tárlat van sok oktatóanyaggal, gyerekeknek különösen izgalmas, interaktív számítógépes kütyükkel.

A fent említetteken túl még rengeteg felfedeznivaló várja a megyébe látogatókat. Csak az Őrségben napokig lehet bóklászni barátságos falvak, régi haranglábak között a dimbes-dombos tájakon, de a Kőszegi-hegység is sok-sok túralehetőséget kínál. Vas megyei kalandozásaim is azt bizonyították számomra, hogy ha nekivág az ember, jóval több látnivalót talál az országban, mint amiről korábban hallott vagy olvasott. Érdemes felkerekedni!