Megnéztük Mocsai Lajos és Róna Péter kastélyát

2014.09.20. 15:51

A rengeteg romos kastély láttán nemcsak szomorúságot, hanem tehetetlen dühöt is éreztem, amiért pusztulni hagyjuk ezeket a fantasztikus értékeket. Szerencsére, azért akadtak jó példák is: Somogy megye szerencsés sorsú kastélyaiban jártam.

A fonyódi Boros-kastély épülete és a hozzá tartozó 30 hektáros birtok egykoron Zichy gróf és családja tulajdonában volt, amelyet a nemesi család nyári rezidenciaként használt. A háború után szolgálati lakások, irodák kaptak itt helyet. A városban élő Boros család már korábban is kacérkodott a vendéglátással, volt ugyanis itt egy éttermük. 

Az egykori Zichy-kastély berendezése a Kádár-kort idézi 

Másfél évtizede vásárolták meg a kastélyt, melyet nagyon szépen rendbe hoztak. A négy saroktorony eredetileg nem volt része az épületnek, azokat a felújítás során húzták fel. Az előtérben két fantasztikus régi szekrény áll, állítólag Kossuth Lajos bútorai voltak, a tulajdonosok árverésen vásárolták őket.

A Zichy család egykori nyári rezidenciája Fonyódon

Forrás: Kisgyörgy Éva

A régi kastélyból csak a falépcső maradt meg. A szobák berendezése amolyan 70-es éveket idéző retró. Ha itt aludnék, biztos a négy toronyszoba egyikét választanám, mert nagyon hangulatosak. A kastély télen-nyáron jó kihasználtsággal üzemel megfizethető árfekvése és a mindössze négy kilométerre fekvő, gyógyvízéről ismert Csisztapuszta miatt. 

Gyakran tartanak itt esküvőket, legénybúcsúkat is, nemcsak azért, mert szép a környezet, hanem mert a kastély a város szélén fekszik, így akkor sem zavarnak senkit, ha kicsit hangosabbra sikerül a mulatozás. 

Egy angol kastélyban minden bútordarabnak története van

Felsőmocsoládon gyönyörűen felújították az egykori Kacskovics-Bánó-kastélyt. A 19. század elején épült kastély a háború után volt iskola, óvoda, tsz-iroda és lakás is, majd jelenlegi tulajdonosa – Mocsai Lajos kézilabdaedző és felesége, a Bánó-leszármazott Mocsai Virginia – szép kastélyszállót alakított ki benne.

A felsőmocsoládi Kacskovics-Bánó-kastély

Forrás: Kisgyörgy Éva

Épp esküvőt tartottak, amikor ott jártam, ezért a szobákba nem tudtam benézni, de a gyönyörű állapotban lévő közös helyiségeket és a kertet megcsodálhattam. 

Ahogy a szórólapján fogalmaz: „Családunk felmenői 200 éven keresztül laktak ebben a házban. Ha Angliában lennénk, minden bútordarabhoz és sarokhoz lenne egy történetünk. Nekünk nincs, de a megmaradt puszta falak, a feltáruló faldíszítések, az előbukkanó kőkeretek és a génjeinkben hordozott történelem megalkotta bennünk azt a képzelt világot, amelyből származunk.” 

Zoknigyárból természetvédelmi központ

Somogyfajsz Kund-kastélyának udvarán vidáman csevegő társaságba botlottam. Amikor a tulajdonos felöl érdeklődtem, a folyosó egyik sarkában megbúvó szoba felé mutattak. Ott találtam a Somogy Természetvédelmi Szervezet vezetőjét, aki a kastély és az itt zajló aktív élet lelke.

A Kund-kastély 1872-ben készült el a középnemesi Kund család rezidenciájaként. Az államosítás után zoknigyár működött benne, a Magyar Néphadsereget látták el az itt elkészült alsóneművel. A hadsereg összezsugorodása után már nem volt annyi zoknira szükség, így a gyár tönkrement.

Somogyfajsz kastélya ma egy természetvédelmi szervezet tulajdona

Forrás: Kisgyörgy Éva

A természetvédelmi szervezet azonban fantáziát látott a kastélyban. Külföldi adományokból, pályázati forrásokból, illetve saját gazdálkodásból kitermelt bevételekből 1989-ben megvásárolták és felújították az épületet. Honlapjuk szerint ez volt Magyarországon az első eset, hogy egy civil szervezet természetvédelmi céllal vásárolt területet az országban.

A további vásárlásokkal együtt (Nagyberek, Boronka, Mike, Csokonyavisonta) ma már 800 hektárt tudhatnak magukénak a megyében. Igen változatos tevékenységeket folytatnak a vidraparktól a lovas kocsikázáson át a legelők műveléséig vagy a szarvasmarha-tenyésztésig.

A kastély fogadóterme, étterme

Forrás: Turkovics Attila

Mégis minden megmozdulásuk egy irányba mutat: „Fenn kell tartanunk azokat a hagyományos gazdálkodási, területkezelési módokat, amelyek évszázadokon át biztosították az ökológiai értékek fennmaradásának feltételeit. Meg kell őriznünk a halászat, a pásztorkodás, a tradicionális magyar háziállatfajok tartásának hagyományait, kulturális örökségét. Fontos feladatunknak tekintjük területeink természeti és kulturális értékeinek bemutatását.”

A kastély jelenleg látogatói és információs központként üzemel, jellemzően természetszerető, természet iránt érdeklődő családok, baráti társaságok, valamint jógatáborok, ezoterikus és művészeti összejövetelek számára biztosít helyet.

Az idősek otthona projekt a liftkérdésen bukott el

Kaposújlak1831-ben, klasszicista stílusban épült Somssich-kastélyában az államosítás után tsz-iroda, csendőrlaktanya, valamint a helyi állattenyésztő telep szolgálati lakásai működtek. Az 1997-es privatizáció során vásárolta meg a jelenlegi tulajdonos, egy kaposvári magánember.

A kaposújlaki kastélyban kedvező áron kaphatunk szobát

Forrás: Kisgyörgy Éva

Eredetileg szállodának szánta az épületet, de családi okok miatt később mégsem kívánt az épülettel foglalkozni, inkább bérlőt keresett. Az első üzemeltetők bentlakásos idősek otthonát terveztek itt kialakítani, ennek megfelelően rendezték be a szobákat, de végül megbukott a tervük, műemléki előírások miatt ugyanis nem szerelhettek liftet az épületbe.

Végül az eredeti terveknek megfelelően mégis szálloda lett a kastélyból. Az üzemeltetést – az időseknek szánt, hetvenes éveket idéző bútorokkal együtt – egy olasz úr és magyar felesége vette át, akik ma is itt tevékenykednek. Ha valakit nem zavar a lift hiánya és a szocreál berendezés, kedvező áron tud igazi történelmi kastélyban aludni.

E helybe andalogni jó, e hely poétának való

Kisasszond Sárközy-kúriáját mintha skatulyából húzták volna ki. Tökéletesen felújítva, karbantartva magasodott a domboldalra vezető út végében. Épp kijött valaki a kertből, úgyhogy gyorsan le is csaptam a lehetőségre, hogy megtudjam, kié a ház. Mint kiderült, 1992 óta Róna Péter közgazdászé, aki az év nagy részében Angliában él, de időnként itt is megfordul.

Itt, az egyik tölgyfa árnyékában írta Csokonai Vitéz Mihály A Magánossághoz című versét, amikor a kúriában vendégeskedett. Öröm nekem, hogy lakhelyedbe szálltam,/ Hogy itt Kisasszondon reád találtam,/ E helybe andalogni jó,/ E hely poétának való.

Ebben a kertben sétálgatott egykor Csokonai Vitéz Mihály

Forrás: Kisgyörgy Éva

Az államosítás után először cselédlakásokat alakítottak ki az épületben, majd a kastély a kaposvári villamossági gyár üdülőjeként működött. A privatizáció során aztán értékesítették a lelakott épületet.

Róna Péter tehenészetet, sajtüzemet hozott itt létre, az úr, akivel beszélgettem, a sajtkészítésért felelős. Az épületről szép légi fotót lehet látni a Wikipédián, Róna Péterrel pedig itt olvashatunk egy interjút, melyben egyebek között a kúriáról és a sajtkészítésről is mesél.

Nincs időm kivárni, hogy száz éves fák nőjenek a kertemben

Várda egykori Somssich-Matolay-kúriája nem szerepel a kastélylexikonban, így építésének történetéről nem sikerült sokat megtudnom. A háború után kultúrház, iskola, orvosi rendelő és ifjúsági klub működött itt, sőt a tanács is itt kapott helyet, karbantartásra, felújításra mégsem jutott pénz.

A hely különlegessége, hogy élete utolsó évtizedében itt élt és dolgozott Szász Endre világhírű festőművész, aki feleségével 1988-ban vásárolta meg az akkor igen lepusztult állapotban levő épületet. A művész már több kastélyt megnézett, amikor egy munka Kaposvárra szólította.

Egyből beleszeretett a kúriába, főleg a parkjába, amely nem volt kezelhetetlenül nagy, de bőven álltak rajta csodálatos ősfák. „Nincs már időm kivárni, hogy száz éves fák nőjenek a kertemben” – mondta feleségének, és megkötötték az adásvételt. A felújítás három évig tartott, a házaspár 1991-ben költözött be a kúria hátsó, északi részébe, ahol műtermet is kialakítottak.

Szász Endre első látásra beleszeretett az épületbe és a százéves fákba

Forrás: Kisgyörgy Éva

A másik szárnyat további 4-5 évig újítgatták fel. Házukban és kertjükben pezsgő társadalmi élet zajlott, nyaranta képzőművészeti táborokat tartottak. Miután a festő 2003-ban meghalt, a kúria nyolc évig zárva volt a nagyközönség előtt.

2011 óta a hagyatékot kezelő özvegy, Szászné Hajdú Katalin és a Szász Endre Életművét Gondozó Közhasznú Egyesület képviselői előzetes bejelentkezés alapján – belépődíj ellenében – bárkit szívesen látnak, hogy megmutassák a házat, annak régi bútorokból és tárgyakból álló nagyszerű gyűjteményét, a művész kedvelt oldtimer autóit, és természetesen Szász Endre alkotásait, műtermét. Katalin maga is itt él a ház magánlakrészében.

Az almabiznisz nem volt nyereséges

A Kutast és Segesdet összekötő út mellett, Kutas-Kozmapusztán található a fényűző módon felújított Hertelendy-kastély, amely sokaknak az S.O.S. Szerelem film néhány jelenetéből lehet ismerős. A kastélyt az 1920-as évek elején építtette Hertelendy Andor és családja, majd az államosítás után a Kutasi Állami Gazdaság tulajdonába került.

Az állami gazdaság ugyan igyekezett megőrizni a kastély szerkezeti épségét, de mivel gazdasági tevékenységekre használták az épületet, a kastélybelső igencsak lepusztult. Itt szállásolták el az almaszedő építőtáborokban részt vevő iskolásokat is.

1990-ben az állami gazdaság tönkrement, 1990-97-ig a ház üresen állt. A privatizáció során felajánlották ugyan a Hertelendy család leszármazottainak, de nekik nem volt elegendő pénzük a kastély megvételére és felújítására, így nem éltek ezzel a lehetőséggel.

Korábban almaszedő gimnazisták szállása volt, most luxushotel

Forrás: Kisgyörgy Éva

1997-ben került a kastély magántulajdonba, amikor Hagyánek László vásárolta meg, aki elkezdte az állagmegóvási munkákat, és megmentette az épületet a pusztulástól. A tulajdonos eredetileg a gazdag almaültetvény miatt vette meg a birtokot, de feldolgozóüzem híján az nem volt nyereséges.

2000-ben új erőre kapott az épület, mint felújított háromcsillagos vadászkastély, de 2004-ben ismét tulajdonosváltás következett. Egy svájci tulajdonos fedezte fel a tizennégy szobás létesítményben és a hozzátartozó hatszobás vadászházban rejlő lehetőséget, és a hatalmas építkezés után életre kelt a Hertelendyek korábbi családi birtoka a 220 hektárnyi területen. A beruházás során a korábban el nem készült szárnyat is felépítették, így a kastélyépület elnyerte az eredetileg megálmodott szimmetrikus alakját.

A szálloda a hazai viszonylatban legmagasabb szintű szolgáltatásokon túl diszkréciót és exkluzivitást nyújt az igényes elit részére. A célközönséget azok a vendégek jelentik, akiknek eddig külföldre kellett utazni, amikor el akartak vonulni a világ zajától, a médiától, a nyilvánosságtól.

A kastélyszálló Junior suite DeLuxe lakosztálya

Forrás: Hertelendy Kastélyszálló

Érdekes volt hallgatni, hogy az újgazdagok, akik friss szerzeményeikkel fel akarnak vágni, nem érzik itt jól magukat. Hiába állnak be ugyanis vadonatúj luxusautóikkal minél feltűnőbb módon a parkolóba, a gazdagságot természetesnek tekintő vendégkör nem vesz róluk tudomást.

Éppenséggel lehet, hogy ők meg magánrepülőgéppel érkeztek csak azért, hogy itt költsenek el egy kényelemes reggelit. Ritkán jár az ember ilyen helyen, amely ennyire egyben van: a környezet, az épület, a szolgáltatások, a kisimult arcú, elégedett vendégek.

A műkereskedő nem tudta, mi rejlik a festékréteg alatt

A kedvencem a megyében az alsóbogáti kiskastély. Van a településen egy impozáns Festetics-kastély is, amely épp felújításra vár, de a hozzá tartozó magtár és a gazdasági épület már elkészült. A kisebbik kastélyt 1760 körül Vrancsics Pál és felesége, Festetics Katalin építtette. Az épületben az 1948-as államosítás után szükséglakások voltak, majd az 1950-es évek közepétől az állami gazdaságé lett. 

Az alsóbogáti kiskastély 1760 körül épült

Forrás: Kisgyörgy Éva

1990-ben egy magánszemély tulajdonába került, aki nem törődött az állagával, a kastély állapota nagyon leromlott. 2008 elején vásárolta meg Nagyházi Csaba, a két éve elhunyt neves műkereskedő és felesége, Soóky Marietta. Főként az épület fekvésébe szerettek bele: nem esik távol a lakott településtől, de nincs a nyüzsgés közepén. Fontos szempont volt, hogy nagy birtok tartozik hozzá, és a házhoz aszfaltút vezet.

Nagyházi Csaba az egyik szoba sarkában freskórészletet vélt felfedezni. Óvatosan nekilátott a festékrétegek lekaparásának (nyolc volt belőle). Rajta kívül nem sokan hittek a sikerben, mivel a freskóknak semmilyen írásos nyoma nem volt. Hónapokon keresztül milliméterről milliméterre haladt a munka, miközben egy közbeeső rétegen 19. századi, kevésbé izgalmas festésmintákat is találtak. 

A feltárás során kiderült, hogy a 16 szobából kilenc hihetetlen szép freskókkal van tele. A legnagyobb teremben, a szalon mennyezetén szignót is találtak: Dorfmeister Istvántól 1771-ből. A freskók különlegessége, hogy Dorfmeister főleg templomokban alkotott, ilyen komplett kastélydekorációja nem sok lehet, ha van még egyáltalán.

A nyolc festékréteg 18. századi freskókat rejtett

Forrás: Kisgyörgy Éva

A sors különleges ajándéka, hogy egy ilyen értékes festményekkel teli kastély éppen egy képzőművészet iránt szenvedélyesen érdeklődő tulajdonoshoz került. Más talán rá sem talált volna a képekre, hanem rákent volna a falra egy kilencedik festékréteget. 

Ne luxuslakást vegyünk, mentsünk inkább kastélyt 

A helyreállítást 2012-ben ICOMOS, 2013-ban Europa Nostra díjjal ismerték el. Az özvegy, Marietta még ma is a kastélyban lakik (amikor éppen nem a budapesti galériában dolgozik), és belépő ellenében szívesen fogad látogatókat. A bevételen túl Mariettának van még egy célja azzal, hogy a kastélyt látogathatóvá tette: szeretne példát, ötletet adni azoknak, akiknek lehetőségük van egy kastély megmentésére. 

Ez ugyanis nem annyira elérhetetlen, mint elsőre gondolnánk. Pár tízmillióért már vannak eladó kastélyépületek, melyeket 70-100 millió forintból gyönyörűen fel lehet újítani. Ez nem több némely budapesti luxuslakás áránál, ráadásul nemcsak a saját kényelmünket szolgálja, hanem fontos értékmentés is. 

A fenti példák azt mutatják, hogy még a pusztulófélben levő kastélyokat is meg lehet menteni az utókornak, csak hozzáértő, elszánt tulajdonosok kellenek hozzá, hiszen némi összefogással akár kastélyturizmust is lehetne építeni ezekre a fantasztikus kincsekre.

Ezen a hétvégén ingyenes
Az idei évben szeptember 20-21-én kerül sor a Kulturális Örökség Napjai rendezvénysorozatra, amikor országszerte sok, máskor zárt épület megnyitja kapuit, illetve az egyébként belépődíjas múzeumok, kastélyok is általában ingyenesen látogathatók. A cikkben említett, egymástól 10 perc autóútra levő két belépődíjas kastély, a Szász Endre életművét bemutató várdai, és a fantasztikus freskókat rejtő alsóbogáti is ingyen látogatható ezen a hétvégén. Egy kirándulás során ezeket összekötve fejenként 2x1500 forintot lehet megspórolni, ami egy nagyobb család vagy baráti társaság esetén a fővárosból akár a benzinköltségre is elég.