Tengerszem Zemplénben is van

2014.09.28. 06:59

A nyaralás emlékeit mostanra már valószínűleg elnyomták a szürke, őszi hétköznapok. Itt az ideje, hogy újabb kellemes élményeket szerezzünk. Például egy őszi túrán, valamelyik hazai hegységben. Ehhez adunk most öt tippet.

 

Bél-kő, Bükk

A Bükk egyik legkülönlegesebb kirándulóhelye könnyen megközelíthető, hisz a Bélapátfalvi templomot kell csak megtalálni, és onnan elindulva jó kis túrákat tehetünk. A bélháromkői ciszterci apátságot 1232-ben építette II. Kilit egri püspök, a késő román stílusban épült templomot később többször átépítették. November 1-jéig, 10 és 16 óra között a templomot belülről is meg tudjuk nézni, hétfő kivételével minden nap.

Bélapátfalva emblematikus épülete, a ciszterci apátságForrás: Tóth Judit

A templom közelében indul a Bükki Nemzeti Park Bél-kői tanösvénye, amin feljuthatunk a Bél-kő tetejére, és nem mellesleg számos érdekes információt is megtudhatunk a környékről. A Bél-kő jellegzetes kopár mészkő sziklái már távolról látszanak. A hegy megmaradt ormáról láthatjuk, milyen nyomokat hagyott itt a mészkőbányászat. Közelről a látvány egészen döbbenetes: gyakorlatilag a hegytető fele hiányzik.

A tanösvény egy része köves úton halad, amit a túrázók annyira nem szeretnek, de mindezt ellensúlyozza a szép kilátás és a tudat, hogy a hegy különleges növényvilágában így, a kijelölt úton haladva nem teszünk kárt. A tanösvény hossza 5 km, csak oda, tehát, ha vissza akarunk térni az autóhoz, akkor így kalkuláljunk. A hegy tetejéről azonban másfelé is folytathatjuk az utat, például a sárga háromszög jelzésen a Bükk-fennsíkra, Szilvásváradra, Felsőtárkányba, Szarvaskőre vagy vissza Bélapátfalvára.

Ranzinger-kilátó, Gerecse

A tatabányai Kő-hegyen, a Turul-szobortól nem messze, úgy 15 percnyi sétára találhatjuk ezt a különleges kilátót. Az építmény eredetileg egy bányaakna felvonója volt, s miután ilyen minőségében már kiszolgálta az idejét, és a bánya is bezárt, új funkciót kerestek neki.

Jó, ha a tériszonyunkat otthon hagyjukForrás: Tóth Judit

A kilátó Ranzinger Vince bányamérnökről kapta a nevét, és az átlagos kilátóknál kicsivel több bátorságot kíván a feljutás. A lépcsők ugyanis nagyon keskenyek, és az egész építmény karcsúbb annál, mint amit egy ideális kilátótól elvárna az ember. De aki leküzdi a tériszonyát, még ha némi lábremegéssel jut is fel, a kilátásra nem lesz panasza; előttünk Tatabánya terül el, körben pedig a Gerecse és a Vertes hegyei emelkednek ki a tájból.

A közelben érdemes megnézni a Szelim-barlangot is, melynek tetején egy hét méter széles kürtőn át nézhetünk ki az égre. A barlanghoz több legenda is kötődik. Az egyik szerint a környező falvak lakói a törökök elől idemenekültek, de az ellenség tüzet rakott a barlang bejáratánál, és a füsttel fojotta meg az odamenekült embereket. Egy másik legenda arról mesél, hogy a török időkben Szelim-pasa itt rejtette el a kincsét. Nem véletlen, hogy a környék lakói nem egyszer jöttek ide szerencsét próbálni, reménykedve, hátha ők találnak rá a legendás kincsre.

Megyerhegyi-tengerszem, Zempléni-hegység

A Zempléni-hegység szépségeiről hosszú oldalakat lehetne írni, most csak egyet ajánlunk a sok látnivaló közül. A Sárospatak közelében található Megyerhegyi-tengerszemről egy éve még a brit Daily Mirror is elragadtatva írt, és közölt gyönyörű fotókat „Magyaroroszág eldugott kincséről".
A név kicsit megtévesztő, hisz ez a tengerszem nem magashegységben alakult ki, és nem is jég formálta ilyenné, hanem emberi tevékenység.

Ez a tengerszem egy kicsit másForrás: Tóth Judit

A XV. századtól a Megyer-hegyen ugyanis malomkőbánya működött, annak nyomát őrzi a képződmény. Évente 350-400 malomkő készült az itteni kőtömbökből, amelyeket kézi erővel bányásztak ki. Az évszázadok alatt a bánya ürege egyre mélyebb lett, és a magas kőfalakkal határolt bányaudvart idővel a csapadékvíz töltötte ki, és hozta létre ily módon a gyönyörű tavat. A kőfalak magassága néhol a hetven métert is eléri, a tó átlagos mélysége 6,5 méter.

Sárospataktól a Malomkő-tanösvény vezet fel idáig, de egy rövidebb, bár kissé meredek útvonalon a Sátoraljaújhelyhez tartozó Károlyfalva felől is megközelíthető, a piros jelzésen.

Zebegény, Börzsöny

A Dunakanyar egyik legszebb települése Budapestről könnyedén megközelíthető, és a faluból egy lépéssel máris a Börzsöny erdeiben lehetünk. Ha a fővárosból vonattal jövünk, leszállhatunk Nagymaroson, és onnan egy 8 km-es túrával juthatunk át Zebegénybe.

Útközben érintjük a Remete-barlangot, ahonnan az egyik legszebb panorámát élvezhetjük. A barlangnál a római korban egy katonai erőd állt, a középkorban aztán elképzelhető, hogy remeték lakták a barlangot. Ha tovább haladunk, az út a Hegyes-tetőre vezet. Itt áll a kőből épült Julianus barát torony, ahonnan szép kilátás nyílik a visegrádi Fellegvárra, a Magas-Börzsönyre és a Naszályra is.

A zebegényi Duna-partonForrás: Tóth Judit

De Zebegényből jó kis körtúrákat is tehetünk, például a Hegyes-tetőn át, a sárga jelzésen. Ezt kiegészíthetjük egy kis falusi sétával is, megnézhetjük a híres festő, Szőnyi István múzeumát, a nemrég átadott Napraforgó tanösvényen pedig a falut is jobban megismerhetjük. Az ösvény névadója gróf Károlyiné Apponyi Franciska, a jótékony Napraforgó grófnő, aki 1931-ben hozta létre a zebegényi Virágegyletet. Az egyletnek minden falusi gyerek tagja volt, akik neki köszönhetően rendszeresen sportoltak, kirándultak és különböző oktatásokon vehettek részt.

Csíki-hegyek

Budapest környékének kevésbé ismert túracélpontjai közé tartozik a Budai-hegység déli vonulata, a Csíki-hegyek, annak ellenére, hogy könnyen megközelíthető, nem túl nehéz terep, és nagyon szép.
Az itteni túrák egyik kiindulási pontja lehet Budaörs, egészen pontosan a 88-as busz Csíki csárda megállója. Innen a Csiki utcán indul a sárga jelzés, amelyen kb. 6,5 km megtétele után érünk át Csillebércre. Az út első felén egy meredek kaptatón kell felmásznunk a Huszonnégyökrös-hegyre, ahonnan nagyon jól belátni a tájat, Törökbálinttól és a Törökugrató sziklaormától a Tétényi-fennsíkon át a Velencei-hegységig, a Vértesig és a Gerecséig is ellátni.

Az út ezután nagyrészt zárt erdőben halad, átvág a Kies-völgyön és érinti Sorrento különleges szikláit is. A helyet a turisták nevezték el így, a kipreparálódott sziklák és a telepített fenyvesek ugyanis a dél-olasz üdülőhelyre emlékezették őket.

Sorrento, mintha Dél-Olaszországban lennénkForrás: Tóth Judit

Budaörsről Csillebércig kb. 2 óra az út, így épp ideális egy kellemes túrára a vasárnapi ebéd előtt, de aki szeretne tovább barangolni, annak is több lehetősége van. Csillebércről például a piros+ jelzésen visszatérhetünk Budaörsre, érintve a Budaörsi-kopárok csupasz hegyeit és a Vitorlázó-emlékművet, melyből mára már nem sok maradt. Az erdőben rátalálhatunk egy-két piktortéglaüregre is, melyekből a XX. század első feléig a szobafestők nyerték ki a festékek alapanyagául szolgáló fehéragyagot.

Csillebércről átmehetünk Budakeszire, egészen pontosan Makkosmáriára is, ahol a hatalmas tölgyek ölelésében a makkosmáriai kegytemplom áll. A monda szerint ezen a helyen a XV.század végén, a XVI.század elején egy kis kápolna állt. A török idők során a kápolnát lerombolták, de a helyiek a kápolna Szűz Mária képét megmentették, és egy közeli tölgyfára akasztották.