Egerben nem a vár volt a legizgalmasabb látnivaló

2015.07.10. 19:15

Mindig izgalmas olyan városokat felkeresni, ahol utoljára gyerekként jártam. Néha egészen mellbevágó, mekkorát változott egy-egy település. Egerben bizony iparkodnom kellett, ha két napba bele akartam sűríteni minden fontos látnivalót. A rengeteg érdekességből azt a hármat emelem ki, amelyet szerintem minden Egerbe látogatónak látnia kell.

Az internetet böngészve kinéztem magamnak, mi mindent szeretnék felkeresni, és az összes látnivaló közül a Varázstorony izgatott leginkább. Várat, bazilikát, múzeumokat már sokat láttam, hatalmas periszkópot viszont alig. Úgyhogy az első nap reggelén ide igyekeztem elsőként, és mint kiderült, nagyon jól tettem. A periszkóp által kivetített képeken ugyanis mintegy madártávlatból láthattam, mi merre van a városban.

A Dobó István tér EgerbenForrás: Kisgyörgy Éva

Érdemes felmászni a kilencedik emeletre

A Varázstorony a gyönyörű Főegyházmegyei Könyvtárral együtt az egri líceum pompás barokk palotájában található. Magában a toronyban több attrakció is helyet kapott: csillagászati kiállítás, planetárium, interaktív kísérletezésre szolgáló Varázsterem, camera obscura (periszkóp) és a Panoráma terasz, Eger legmagasabb látogatható kilátója.

Amikor 1776-ban a líceum csillagásztornya, a Specula megkezdte működését, Kelet-Európa egyik legjobban felszerelt csillagvizsgálója volt. A Csillagászati Múzeum ennek a kornak állít emléket, ráadásul – Európában egyedülálló módon – az eredeti helyszínen láthatjuk az eredeti műszereket. Az építtető Eszterházy Károly püspök kérésére Hell Miksa királyi csillagász szerezte be a kor legkiválóbb csillagászati mérőeszközeit. Az államosítás után a műszerek nagy része a budapesti Uránia Csillagvizsgálóba került, de 1966-ban visszahozták őket Egerbe. A hatalmas, távcsővel egybeépült kvadráns viszont a 18. század vége óta ugyanazon a helyen áll.

A líceum épületeForrás: Kisgyörgy Éva

Izgalmas a Varázsterem is, ahol különféle fizikai kísérleteket végezhetünk, és sokkal élvezetesebben megtanulhatjuk, miért emelkedik fel a hőlégballon, vagy miért tud lesüllyedni a búvár, mintha egy tankönyvben néznénk utána.

A legérdekesebb látnivalóért, a misztikus sötétkamráért azonban a csillagvizsgáló torony kilencedik, legfelső szintjére kell felkaptatni (lift nem jár a toronyban). A camera obscura egyszerű optikai eszköz, hatalmas méretű fényképezőgép egy besötétített szobában. A tetőn átbújtatott rudak segítségével lehet állítani az „optikáját”, azaz a tükreit, a képeket pedig egy fehér asztallapra vetítik ki. 1779-ben helyezte üzembe Hell Miksa, az intézmény első csillagásza, kifejezetten a városlakók és látogatók szórakoztatására. Ez valószínűleg a világ legrégebbi, ma is működő ilyen berendezése.  Edinburgh-ban is van egy nagyon régi, hasonló szerkezet, de az 1835-ben épült.

A Varázstoronyban dolgozó fiatal lány komplett kiselőadást tartott a város épületeiről, miközben azt is megfigyelhettük, mi történik a város különböző pontjain abban a pillanatban. A megjelenő kép minősége elsősorban az időjárástól függ. Nem volt szerencsém, mert épp hatalmas vihar készülődött. Utánunk már nem is fogadtak látogatókat, mert veszélyesnek ítélték a helyzetet. Még a felhőszakadás előtt sikerült kijutnom a Panoráma teraszra, ahol minden irányban csodálatos kilátás nyílt a város tornyaira és tetőire.

Kilátás a Panoráma teraszrólForrás: Kisgyörgy Éva

A világ negyedik Beatles-múzeuma Egerben

„Betegségem külső jegyei” – foglalja össze három szóban a tulajdonos, amikor megkérem, meséljen egy kicsit a pár hete megnyílt Beatles-múzeumról. Peterdi Gábor kilencéves kora óta rajong a Beatlesért. Ekkor látta először az Egy nehéz nap éjszakájá-t, és azonnal beszippantotta a film szabadságvágya, humora. Azóta gyűjti a zenekarhoz kapcsolódó hangfelvételeket és relikviákat, ami az internet elterjedése előtt igazi kihívás, kincsvadászat volt.

Minden érdekelte, a dalok különböző kiadásai, újságcikkek, poszterek. A rajongók magnószalagokra másoltak egymásnak ritka felvételeket, és a külföldre utazó rokonoknak, barátoknak sem kellett sokat töprengeni, mit hozzanak Gábornak ajándékba. Az évtizedek során mintegy 400 kötetes Beatles-könyvtár gyűlt össze. Időnként duplán kapott meg egyes kiadványokat, de ez sem volt gond, jó volt cserealapnak. És ha már cserealap: a magyar gyűjtőnek egy igazi adu ász is volt a kezében, ugyanis a Beatles Back in the USSR című albuma kizárólag a Szovjetunióban jelent meg,  és ebből jó néhányat szereztek a határ mentén lakó ismerősei. Ezeket aztán nagyszerű ritkaságokra tudta cserélni nyugati gyűjtőkkel.

Peterdi Gábor, a Beatles-múzeum egyik alapítójaForrás: Kisgyörgy Éva

Később összebarátkoztak Molnár Gáborral, a Halhatatlan Beatles című könyv szerzőjével, aki szintén impozáns magángyűjteményt halmozott fel. Közösen határozták el, hogy helyet keresnek az egyesített kollekciónak. Mivel Gábor itt, Egerben él, fel sem merült benne, hogy a múzeumot Budapesten hozza létre, bár akkor biztosan több látogatót tudna fogadni. Neki az volt a fontos, hogy szeretett gyűjteménye a közelében maradjon, és saját maga tudja kalauzolni a látogatókat.

A világon mindössze három másik Beatles-múzeum van: egy értelemszerűen a csapat szülővárosában, Liverpoolban, egy Halléban, egy pedig Buenos Airesben. Az egri kiállítást Bródy János nyitotta meg ez év május 15-én.

Sikítófal decibelmérővel, ahol kipróbálhatjuk, milyen hangosan tudunk őrjöngeniForrás: Kisgyörgy Éva

A pincében negyedórás kisfilmmel lehet indítani a látogatást, hogy aztán kronológiai sorrendben, multimédiás falak alkalmazásával követhessük a zenekar történetét. A kis gyűjtemény nemcsak tárlókból áll, a számítógépeken filmrészleteket, korabeli híradókat, interjúkat, koncertfelvételeket láthatunk, illetve fejhallgatón keresztül hallgathatunk bele a dalokba. A gyerekeknek külön jó hír, hogy mindenhez hozzá lehet nyúlni,  van gitárszoba, élményfotózás, játékok. A kiállított tárgyak között akad néhány csemege is, például a liverpooli Cavern Club egyik kis tégladarabkája.

Bár a két megszállott eredetileg elsősorban zenei felvételeket és a zenekar tagjaihoz kapcsolódó emlékeket gyűjtött, a múzeum kedvéért szélesítették a palettát, és beszereztek néhány rajongói ajándéktárgyat is, Beatles-feliratú radírt, fésűt, bélyeget – persze ezekből is lehetőleg korabelieket. A két alapító azt reméli, hogy sok gyerekes család, iskolás csoport látogatja majd őket, ezért a teljes tárlatot végigkíséri egy történelmi kitekintés: mi történt azokban az években, amikor a Beatles sikert sikerre halmozott.

Történelmi kitekintés kíséri végig a tárlatotForrás: Kisgyörgy Éva

A vakok világában

A Szemfényvesztés kiállítás a vakok világával ismertet meg. A túra kezdetére várva szóba elegyedtem egy hölggyel, akiről kiderült, hogy egy iskolás csapat kísérője, de nem mert lemenni a vaksötétbe. Ez teljesen összecsengett azzal, amit később az ott dolgozó jegyárustól hallottam. A gyerekek sokkal bátrabban vágnak neki, és általában a felnőttek azok, akik megijednek attól, hogy egy óra hosszat sötét labirintusban botorkáljanak.

A kiállítás valós élethelyzeteket igyekszik szimulálni. Milyen az, amikor egy szobában, konyhában kell eligazodni, hogyan tapogassuk ki, merre van a fürdőben a mosógép, vagy épp milyen sokkoló kilépni a zajos utcára. Az idegenvezetést vakok, illetve látássérültek tartják, így a látogatók ki is kérdezhetik őket, miközben megtapasztalják a buktatókat. A vaksötétben botorkáláshoz kaphatunk egy botot, de így is sokkoló volt, milyen elveszettnek éreztem magam, milyen lassan mertem csak botorkálni így, hogy csak a fülemre hagyatkozhattam.

Egerben minden látnivaló kényelmesen elérhető gyalogForrás: Kisgyörgy Éva

Érdekes és tanulságos volt szembesülni azzal, mennyi kihívást tartogatnak a vakok mindennapjai, mert ebbe egyébként ritkán gondol bele az ember. A gyerekek ráadásul bátran kérdeztek is, őket minden apró részlet érdekelte, és mindannyian lelkesen mondták a túra végén, mennyire nagy élmény volt nekik a kiállítás. A túra biztonságos, eltévedni nem lehet, de azért inkább csak iskolás kortól ajánlott.

Két praktikus információ: egyrészt szükséges a telefonos bejelentkezés, mert csak bizonyos létszám felett indulnak csoportok, másrészt, ha valaki fázós, a nyári kánikulában vigyen egy pulcsit, mert lent az alagutakban elég hűvös van.

Amit még feltétlenül látni kell

Ezek persze csak azok a programok, amelyek számomra a legemlékezetesebbek voltak. Érdemes még felkeresni az ország második legnagyobb templomát, az egri bazilikát, valamint a jelenleg felújítás alatt álló érseki palotát. Vezetéssel látogatható a város alatti egykori érseki pincerendszer, a Város a város alatt. Ide is jó ötlet a nyári hőségben pulóvert hozni, lent ugyanis 12 fok van.

A püspöki palota alatt húzódó, négy kilométer hosszú pincerendszerben egykor a vidék szőlőterületeiről származó borok tizedét, az egyházi dézsmát tárolták, jó esztendőkben akár 13 millió litert. Aki bírja a szűk tereket, felmászhat a minaret tornyába, hogy a 97 csigalépcsőt letudva körülnézhessen a belváros felett. Ha valaki – hozzám hasonlóan – szereti a régi járműveket, ne hagyja ki az aprócska, de nagyon helyes Tűzoltómúzeumot sem.

Gyerekekkel is izgalmas program a TűzoltómúzeumForrás: Kisgyörgy Éva

Az irodalomkedvelőknek is kincsesbánya a város,  hiszen többek között itt van Gárdonyi Géza egykori lakóháza és síremléke, vagy a Buttler-ház, amelynek egykori tulajdonosa Mikszáth Kálmán művének, a Különös házasság-nak a főszereplője.

Egyetlen csalódás ért a városban, mégpedig éppen a várban. Az ottani kiállításokra igencsak ráférne egy kis modernizáció, mert a város többi látványosságához képest nem nyújtottak valami nagy élményt.

Itt lakott egykor Gárdonyi GézaForrás: Kisgyörgy Éva

Örvendetes viszont a gasztronómiai felhozatal. A jobb éttermek (Macok, Zsálya bisztró) mellett néhány új, egészségtudatos kis vállalkozást is találtam. A kávék, sütik mellett hidegen préselt gyümölcs- és zöldségleveket is kínál a Zuzmó, valamint elsőrangú reggelizőhely és kávézó a kialakításában is hibátlan Csakamost.

Macok burger - buci helyett tócsnivalForrás: Kisgyörgy Éva

Végül jó hír az is, hogy az összes felsorolt látnivalóhoz könnyen eljuthatunk gyalog, én legalábbis az autót reggelenként letettem. A belváros legközpontibb részén drága a parkolás, de néhány sarokkal arrébb, a Csiky Sándor utcában napijegyet tudtam váltani a parkolóautomatából 600 forintért, és innen kényelmesen körbejártam a fent felsorolt nevezetességeket. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK