Tíz plusz egy magyar turistaház, ahol érdemes megpihenni

2015.09.12. 09:59

Nincs jobb, mint egy fárasztó túra után betérni egy hangulatos turistaházba, ahol finom vacsora vár ránk, amely mellett átbeszélhetjük aznapi élményeinket, és felkészülhetünk a másnapi szakaszra. Bár a turistaház fogalmát sokan a lepukkantsággal és az igénytelenséggel társítják, szerencsére ma már Magyarországon is egyre több a kivétel. Az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően jó néhány olyan turistaházat találunk az ország különböző pontjain, amelyek a 21. századi igényeknek is megfelelnek. Ezekből válogattunk egy csokorra valót. 

A múlt század első felében a hazai középhegységekben nagy lendülettel láttak neki a menedékházak építésének. 1933-ban már ötven ilyen létesítmény várta a túrázókat.  Az 1950-es években a turistaházakat államosították, utána többségük valódi gazda nélkül maradt.  Az eltelt sok-sok évtized e házakon is nyomott hagyott, egykori fényük mára jócskán megfakult. Némelyik funkcióváltáson esett át, némelyiken – bár a szándék megvolt – pénz hiányában nem tudtak jelentős felújítást végezni, és olyan is akadt, amely magára hagyottan, csendesen pusztult az erdő mélyén.

Akik mostanában a Börzsönyben, a Pilisben vagy a Mátrában jártak, bizonyára tapasztalták, hogy jó néhány szálláshely megszépült és komfortosabbá vált.  A jó hír az, hogy ez még csak a kezdet. A Téry Ödön Nemzeti Turistaház-fejlesztési Programnak köszönhetően hamarosan további turistaházak életében kezdődik új időszámítás. 

1. Hegyi mennyországban – Fekete-hegyi kulcsosház

A Pilisben, Kesztölc és Pilisszentlélek között található Fekete-hegyi turistaházat 1933-ban avatták fel. Az épületet Esztergom városa és az MTE (Magyar Turista Egyesület) Esztergomi Osztálya közösen építtette. A háborítatlan természeti környezet miatt „sasfészek” néven is emlegetik, de sokan Berda József kulcsosházként ismerik. Berda József költőnek, akinek emléktáblát is állítottak itt, egyik kedvenc helye volt a Fekete-hegy, amelyet egyik versében csak hegyi mennyországnak nevezett. 

Fekete-hegyForrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

A terméskőből készült épület legfelső szintjét eredetileg csak kilátónak használták, ami nem véletlen, hiszen a turistaház teraszáról szinte az egész Dunakanyart belátni, később azonban ide is került egy szoba. A második világháborúban az épület megsérült, de az akkori kezelők, a dorogi turisták hamar rendbe hozták. Pedig nem volt könnyű dolguk, mivel az építőanyagot lovas kocsival és a hátukon kellett felhordani a hegyre. 

A Pilisi Parkerdő Zrt. kezelésében lévő turistaház teljesen megújult. A munkálatok során kicserélték a tetőt, szigetelték a falakat, jól felszerelt konyhát, vizesblokkot és új cserépkályhát építettek.  Az elektromos áramot napkollektor, illetve aggregátor biztosítja, és az épület új bútorzatot is kapott. A házat a sárga négyzet- és a sárga keresztjelzésen Kesztölc felől, míg a zöld négyzet- és a zöld keresztjelzésen Pilisszentlélek irányából tudjuk megközelíteni. 

2. Pihenő a Szurdoknál – Som-hegyi turistaház 

A Pilisszentkereszt közelében fekvő Som-hegyi turistaház eredetileg erdészeti szolgálati lakásnak épült az 1900-as évek legelején, majd a későbbiekben is erdészházként funkcionált, egészen az 1970-es évek végéig. Mivel vezetékes víz és áram nem volt, az erdészek inkább a faluban kerestek szálláshelyet. 1983-tól turisták használták az Országos Kéktúra közelében lévő épületet. Az idő a Som-hegyi turistaházon is nyomot hagyott, éppen ezért szükségessé vált a felújítása és korszerűsítése. 

Som-hegyForrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

A Pilisi Parkerdő Zrt. által megvalósított, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. és az erdőgazdaság saját forrásaiból finanszírozott beruházás során az épület teljes tetőszerkezetét felújították, kicserélték a nyílászárókat, bevezették az áramot és a vezetékes vizet, valamint gondoskodtak a szennyvízhálózat kialakításáról is. 2013-ban volt 125 éve, hogy a Magyarországi Kárpát Egyesület Budapesti Osztályának megalakulásával kezdetét vette a szervezett fővárosi turistaság története. E jeles évfordulóra is emlékeztek, amikor 2013. október 29-én átadták a kívül-belül teljesen megújult Som-hegyi turistaházat,  amely most már hideg-meleg vizes zuhanyzóval, felújított konyhával, illetve a földszinti szoba mellett két kisebb tetőtéri szobával és matracszállással is várja a kirándulókat. 

A télen 13, nyáron 30 fő befogadására alkalmas házban előzetes bejelentkezés alapján lehet szállást foglalni. A vendégek maguk gondoskodhatnak az ellátásukról, a házban ugyanis büfé vagy étterem nem üzemel. A Pilisszentkereszttől 1 kilométerre lévő turistaház gyalogszerrel közelíthető meg többek között az Országos Kéktúra útvonalán. Kék négyzetjelzés mutatja a házhoz vezető bekötőutat. 

3. Feltöltődés a Balatonnál – Büdöskúti vadászház  

A Keszthelyi-hegység déli részén, Balatongyöröktől északra található a Büdöskúti vadászház, amely kulcsosházként is üzemel. Büdöskútpuszta egy hajdani forrásról kapta nevét, amely a bauxitbányászat miatt sajnos mára már elapadt. A kedvelt kirándulóhelyen a 20. század elején vaddisznótenyészet, majd csikónevelő telep működött. 

BüdöskútForrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

A Büdös-kút felől megközelíthető a hegység egyik legromantikusabb völgye, a Szent Miklós-völgy és a Szent Miklós-forrás, amely egykor bővizű volt, de hozama mára erősen lecsökkent. A forrás fölötti domboldalon állt a Szent Miklósról elnevezett pálos kolostor és templom, a hajdani Vállusszentmiklós. Az 1930-as években az épületek helyén még voltak romok, mára azonban szinte teljesen eltűntek. A környéken több kilátó is található, például a Berzsenyi vagy a Bél Mátyás, amelyekből gyönyörű a panoráma. A Büdöskúti vadászházban négy szobában nyolc személy számára van férőhely.

4. Ahol Petőfi is kirándult – Kő-hegyi menedékház 

A Visegrádi-hegység legdélibb tagján, a Szentendre fölött magasodó Kő-hegyen található turistaházat az MTE Szentendrei Osztálya építette. A költségeket nem volt könnyű előteremteni, sokan adományokkal támogatták az építkezést. A Kő-hegy fennsíkjáról a Duna felé kitekintő házat 1933-ban adták át, és Czibulka Jánosról nevezték el. Az osztályalapító volt ugyanis az, aki megálmodta a menedékházat, az átadást azonban már nem érhette meg. Az eredetileg földszintes, 10 ágyas házat úgy tervezték, hogy tetejéről szép kilátás nyíljék, és később bővíthető legyen.  Az 1940-es években meg is történt a bővítés, és a ház kapott egy emeletet. Az avatáson egy emléktáblát is elhelyeztek, amely Petőfi Sándor 1845-ös kő-hegyi kirándulásának állít emléket. 

Kő-hegyForrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

2014 tavaszán a Pilisi Parkerdő Zrt. kezelésébe tartozó menedékház felújítása is befejeződött. A tetőszerkezetet teljesen lecserélték, az emeleti szobák hőszigetelését, a ház elektromos hálózatát, fűtési rendszerét és konyháját felújították, valamint egy új, biológiai szennyvíztisztítót is kiépítettek. A házban 4 és 8 fekhelyes szobákban 24 főnek tudnak szállást biztosítani. A menedékházban nincs vezetékes víz,  ezért a mindenkori esővízkészletekkel kell gazdálkodni. Igény szerint teljes ellátást is kaphatnak a szállóvendégek, de érdemes csak úgy betérni túra közben, hisz kő-hegyi kolbászleves, palacsinta vagy zsíros kenyér lila hagymával mindig van. 

5. A Mátra csendje – Szalajka-ház 

A Gyöngyössolymos közelében, Lajosházától 4 kilométerre, Mátraszentimrétől 3 kilométerre fekvő Szalajka-ház már az 1929-es kiadású mátrai útikalauzban is szerepelt mint régi munkásszálló és erdei lak, amelyet turistáknak is ajánlottak. A többszöri átalakítás és felújítás után most ismét szükségessé vált az épület teljes körű megújítása. Az Egererdő Zrt. beruházásának köszönhetően  fűtésrendszerét korszerűsítették, kicserélték a nyílászárókat, a ház bizonyos részeit új burkolatokkal látták el, felújították a teljes tetőszerkezetet, valamint számos külső átalakítást, tereprendezést végeztek. 

SzalajkaházForrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

A házban igazi erdei hangulat fogad, nemcsak a berendezés miatt, hanem azért is, mert a szobák madarakról kapták a nevüket. Az épület 30 szállóvendég befogadására alkalmas, de a konferencia- és oktatóterem 40 fős programok megrendezésére is használható. A Szalajka-ház a hegységben kanyargó Mátravasút lajosházi vonalának egyik állomása. A vonal Gyöngyösről, a Mátra Múzeum szomszédságából indul, hogy Lajosháza és Gyöngyössolymos érintésével a Szalajka-házig jusson el.

6. Nyáron bakancs, télen síléc – Nagy-hideg-hegyi turistaház 

Az ország egyik legmagasabb fekvésű, kőből épült menedékháza egész évben nyitva tartó szálláshellyel és étteremmel várja a turistákat. A ház építését 1936-ban kezdte el a Természet Imádók Társasága, de teljes befejezésére csak évekkel később, már az újpesti természetbarátok munkájának köszönhetően került sor. A turistaház a kor legjobban felszerelt háza volt villanyvilágítással, folyó vízzel, étteremmel. 

A Börzsöny 864 méteres magasságában jelenleg 52 főnek tudnak szállást biztosítani. Az étteremben ennél is többen férnek el, a megfáradt turistákat pedig bizonyára megörvendezteti a két szauna és a jakuzzi. Autóval nem lehet feljönni, csak gyalog vagy a menetrendszerűen járó turistabusszal, amely Királyrétről indul. Az autót a királyréti vagy a Cseresznyefa parkolóban hagyhatjuk. 

Nagy-hideg-hegyForrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

Gyalog a műúton vagy a rövidebb, kb. 8 kilométeres „grófi úton” haladva érjük el a házat, útközben érintve a Magas Tax turistaházat, amely a Börzsöny egyik legszebb rétjén áll. A Börzsöny teteje télen síközponttá változik,  ahol Magyarország leghosszabb, másfél kilométeres lesiklópályája és legnagyobb szintkülönbségű sífelvonója mellett további, változatos vonalvezetésű sípályák és összesen öt sífelvonó várja a síelőket. A Magas Taxon bébilift és sífutópálya teszi teljessé a téli kínálatot. 

7. A turizmus bölcsője – Báró Eötvös Loránd menedékház 

Dobogókőn áll az ország egyik legrégibb és talán legismertebb turistaháza. Téry Ödön, a magyar turizmus egyik emblematikus alakja fedezte fel a Dobogó-kő szépségét. Mint a Turisták Lapjának szerkesztője, sosem mulasztotta el felhívni a figyelmet a Dobogó-kő szépségére és a páratlan kilátásra. Mivel a rossz közlekedési viszonyok miatt a vidék csak többnapos kirándulással volt bejárható, nagy szükség volt egy menedékházra. A terv már 1889-ben felvetődött a Magyar Turista Egyesület jogelődje, az MKE Budapesti Osztályának választmánya körében, de a megvalósulásig még éveket kellett várni. Az ország egyik legrégebbi turistaházát végül 1898. június 5-én avatták fel.

DobogókőForrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

A ház hamar kedvelt lett az egyre népesebbé váló turistatársadalom körében, így néhány hónappal később már felmerült a bővítés gondolata. Az új, kőből épült házat 1906-ban adták át. Egy évvel később már tehén- és lóistálló, kocsiszín és tágas veranda is épült. Később bevezették a telefont és a gázt, a férőhelyek száma pedig a 150-et is elérte. A második világháború után az egyesületet feloszlatták, a két házat előbb munkásszállóvá alakították, a melléképületeket, üveges verandákat lebontották, majd a létesítményt magára hagyták. 

A rendszerváltás után a tulajdonjogot az újjáalakult MTE kapta meg, amelynek tagjai az omladozó épületet kétkezi munkával, adományokból, pályázati pénzekből állították helyre.  A kisebb házban, amely korábban bölcsőde, telefonközpont, raktár, szemétlerakó volt, megnyílt a Turista Múzeum. A turistaház közelében 1898-tól működik az Országos Meteorológiai Intézet által építtetett első hegyvidéki megfigyelőállomás. 

8. Ahol a zarándokok is megpihenhetnek – Pénzásási turistaház 

A börzsönyi Nagyoroszi közelében fekvő turistaház 1935–37 táján épült a Wenckheim József birtokában lévő uradalmi erdőbirtokon. A Várbükk hegyoldalain és területén ekkor intenzív gazdálkodás folyt, fakitermelést végeztek, nem messze volt a kőemberi kőbánya, továbbá kő- és rönkszállításra tervezett iparvasút is működött. A második világháború után az addigi birtokos Wenckheim család elvesztette a bányát, az állam pedig nem kívánta tovább üzemeltetni.

PénzásásForrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

A kőbánya és a pénzásási erdei vasút 1952-es bezárása után az épület is magára maradt. Időnként átmeneti szállásként, raktárként használták, de az állapota az évek során egyre romlott. Az 1970-es évek végén a budapesti Gép- és Vegyipari Spartacus SE vállalta a ház fenntartását, amely ekkortól Szondy kulcsosház néven működött. 

Az évek óta elhagyott, teljesen lepusztult épület már életveszélyes volt, amikor az Ipoly Erdő Zrt. úgy döntött, hogy az országos program keretében ismét használhatóvá teszi.  A felújításnál igyekeztek megőrizni az épület eredeti küllemét.  A tetőcsere mellett konyhával és közösségi térrel is bővítették a házat, korszerű vizesblokkok és egy fedett terasz is készült, valamint egy 70 méter mély kutat is fúrtak. A szálláson akár 40 fő is kényelmesen elfér. A kulcsosház közelében halad el a Mária-út, amely az ausztriai Mariazellből indulva a Börzsöny nevezetes emlékhelyeit is érintve egészen az erdélyi Csíksomlyóig – mintegy 1400 kilométeres távon – köti össze a Mária-kegyhelyeket. 

9. Kultikus hely a Mátrában – Ágasvári turistaház 

Hazánk egyik legszebb fekvésű turistaházának tartják, amely messziről idevonzza a természetjárókat. Áthalad itt az Országos Kéktúra útvonala, és nyolc másik turistaút is keresztezi egymást. A Nyugati-Mátra jellegzetes formájú, 789 méter magas csúcsán egykor vár állt, erre azonban ma már csak a hegy neve emlékeztet. A csúcs alatt, 638 méter magasban találjuk a húszas években épült turistaházat, amelyet 1929-ben báró Hatvany Endre után neveztek el. 1948-ban államosították, majd a Turistaellátó Vállalat üzemeltette. 1961-ben új szárny épült a meglévő ház mellé. 

ÁgasvárForrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

A hetvenes évek közepén Ágasvár a Parádi ÁFÉSZ, majd 1989-ben a Magyar Természetbarát Szövetség tulajdonába került. Történetének utolsó húsz éve összefonódik Juhász János nevével, aki családjával él itt, és azon dolgozik, hogy a látogatók jól érezzék magukat. Ágasvár az amatőr csillagászok egyik kedvelt észlelőhelye. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy még egy kisbolygót is elneveztek e helyről. A turistaházat autóval nem, csak turistautakon lehet megközelíteni, például Mátraszentistván felől, ahonnan 4 kilométert kell megtennünk a kék jelzésen. 

10. Csúcsfordítás, felújítás – Kisirtáspusztai hegyi menedékházak 

A Börzsönyben, egészen pontosan a Hosszú-völgyben fekvő Kisirtáspusztai hegyi menedékházak eredetileg szolgálati, erdőőri lakásként, raktárként, istállóként működtek a Nagybörzsönyi Erdei Vasút megállóhelye mellett.  A nagybörzsönyi kisvasút, Magyarország egyetlen csúcsfordítós vasútvonala 2013-ban ünnepelte 105. születésnapját.  A vasutat az esztergomi érsekség építtette erdőgazdálkodási céllal, és csak később próbálkoztak személyszállítással is. A vasút szerepe az 1960-as évektől fokozatosan csökkent, az épületek magukra maradtak, majd kulcsosházként üzemeltek. 

NagyirtáspusztaForrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

Idén a menedékházak is átestek egy alapos felújításon. Az Ipoly Erdő Zrt. beruházásának keretében az eredeti, régi kőépületek teljesen megújultak, elkészült a víz-, a fűtés- és a szennyvízrendszer, illetve megoldódott az áramellátás. Megújult a teljes bútorzat és a vizesblokkok, a nyílászárókat pedig hőszigetelt típusokra cserélték. A vendégeket büféhelyiség és melegítőkonyha is várja. 

+1 Intelligens turistaház – Galya Turistacentrum

Szeptember közepén adják át a Galya Turistacentrumot a Mátrában, amely nem csupán környezetbe illő, de környezetbarát is: a tetőn napkollektorokat, az udvaron napelemeket helyeztek el, amelyek a meleg vízért és az áramért felelnek. A földszinten házias, szezonális ételeket felszolgáló étterem, konyha, sítároló, akadálymentesített szoba és fürdő, mosdók, kiszolgáló helyiségek találhatók. Az első emeleten öt szobát találunk privát fürdőszobákkal, a másodikat pedig a bakancsos szállások uralják. A szobákat és a bakancsos szálláshelyeket nem számok, hanem a turistajelzéseknek megfelelő ikonok alapján lehet beazonosítani. 

GyalyatetőForrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

Az udvari, zárt csomagmegőrzőt bárki használhatja, függetlenül attól, hogy megszáll-e az épületben vagy sem. Hazánkban először itt valósul meg az a tesztközpont, ahol az outdoor sportok szerelmesei különböző modern felszereléseket, egyebek mellett bakancsokat, kerékpárokat, cipőket próbálhatnak ki élesben. A Galyatető Turistacentrum zarándokhely is, udvarán úgynevezett csendes helyiség található, amelynek ablakai nincsenek, a fény a Göncölszekér, illetve a Kisgöncöl formában elhelyezkedő réseken keresztül szűrődik be az észak felé tájolt szobába. 

A Galya Turistacentrum rész kivételével a cikk megjelent a Turista Magazin 2014. júliusi számában

Forrás: Turista Magazin

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK