A részeges várkapitány és a vérengző óriáskígyó legendája

Nyolc-tíz turista lézengett csak arra egy meleg nyári napon
Vágólapra másolva!
Ha már megnéztük Zircen az apátságot, a botanikus kertet, a kis természettudományi múzeumot, akkor az onnan tíz perc autózásra lévő Csesznek vára a Bakonyban bőven megér egy órás sétát. A vár alatti erdőben kirándulni és sziklát mászni is lehet.
Vágólapra másolva!

A legenda szerint a várhegy barlangjában élt egykor egy óriáskígyó, amely számos állat felzabálása után az egyik Garai uraságtól is elrabolt egy disznót. Az állatot kereső kanász gondolt egyet, utánament, ráakadt a kígyóra és megölte.

Ám az utókor hálátlan, mert nem a hős szegénylegényről kapta a nevét a terület:

a sztori szerint kígyó barlangja fölötti sziklára a nemes nagyúr várat építtetett, és kedvenc disznaja emlékére Cseszneknek nevezte el. Erre a legendabeli óriáskígyóra emlékeztet viszont a Garaiak címerében tekerőző kígyó.

A falu fölé tornyosul a vár Forrás: Origo, Kalmár Csaba

Bakonyi túrázgatás, kirándulás mellett érdemes betérni Csesznekre is, hiszen bő 700 évvel ezelőtt emelt vára ugyan nagyrészt rom, de így is impozáns, erős masszívum, ráadásul remek kilátást biztosít a környékre. Parkolni a vár alatt lehet, augusztusi látogatásunk alkalmával 300 forintot kértek az autósoktól, de akinek ez sok, pár utcával lejjebb még ezt is megspórolhatja. A felnőtteknek szóló 500 forintos belépőt és a 300-as gyerekjegyet már bajosabb ellógni, ahhoz kötélen kéne felmászni a szédítően magas falakra. Kapunyitás 9 (télen 10) órakor van, a kapuzárás a tavasztól őszig tartó időszakban este hétkor, télen már öt előtt.

A parkolótól két perc séta felfelé Forrás: Origo, Kalmár Csaba

A vár sok más, hazai romhoz képest egészen jó állapotban van, legalábbis egyes részei jól járhatóak, bár a toronyhoz vezető átjáró le volt zárva, és a tornyot sem lehetett látogatni. Kompenzál viszont a remek panoráma, jól belátható a környék,

el is képzelhetjük, milyen lehetett az erődítmény még a középkorban, talán még bujább, még zöldebb környezetben.

A tatárjárás utáni nagy várépítési korszak szülötte: az első várat a Bana nembeli Jakab báró emeltette egy védelemre kiválóan alkalmas sziklacsúcson.

Nyolc-tíz turista lézengett csak arra egy meleg nyári napon Forrás: Origo, Kalmár Csaba

Később a Csák nemzetség vásárolta meg, majd Anjou Károly király csatolta az uralkodói birtokokhoz a vadban bővelkedő területet, utána a Garai főnemesi famíliáé lett.

A XVI. század közepén a törökök is megpróbálták bevenni Csesznek végvárát,

de Wathay Lőrinc várkapitány megvédte egy időre. Az ő sztorija tragikomikus, amolyan magyaros: 1573-ban bortól ittasan örömében egy régi puskaporral töltött ágyút akart elsütni, amit a mellette álló pattantyús vonakodott megtenni. A történet szerint a konok kapitány a fáklyát kezéből kikapva, meggyújtotta a kanócot, mire a löveg hatalmas robajjal szétrobbant, megölve mindkettőjüket.

Masszív falak őrizték a várlakók nyugalmát Forrás: Origo, Kalmár Csaba

A háborús idők után a zordon kővárat egy kényelmes lakhatást biztosító barokk kastéllyá alakították át az Esterházy hercegi család tagjai. A többször átépített erődítménynek sok birtokosa volt, a Szapolyai család is uralta, majd I. Ferdinánd foglalta el, eztán Cseszneket és uradalmát Bakics Pál kapta meg. Rövid ideig Török Bálint kezén is volt a vár, majd Eger egy volt főkapitánya volt ott a főnök. Később a Csaby–Wathay családok kezére került. Eztán tűzvész, sőt, földrengés is pusztított, a vár lakhatatlanná lett. A hetvenes években kezdték rendbe tenni.

Nem minden fal áll peckesen Forrás: Origo, Kalmár Csaba

Szurdok a vár alatt

Ha végeztünk a várral, kigyönyörködtük magunkat a panorámában, akkor kifelé menet induljunk jobbra, lefelé a bokrok, fák között. Egy perc alatt félhomályba jutunk, árnyékos fák alatt, sziklák mellett bóklászhatunk, kisebb szurdok várja a túrázót. A remek adottságokat mászók is felfedezték, ugyanis a vár alatt jöttek létre Magyarország első via ferrata útvonalai 2013 nyarán.

Remek - de túl rövid - túrát lehet tenni lenn Forrás: Origo, Kalmár Csaba

Az "Ostromlók útja" C, vagyis közepes erősségű és 120 méter hosszú, a D nehézségű "Várpanoráma út" hossza 180 méter, míg a legnehezebb (E fokozat) Tálos Zoltán emlékút 70 méter hosszú. Ezekből kettőt gyerekekkel is végig lehet csinálni, már amennyiben legalább 10-12 évesek, és jó kondiban vannak.

Hat-hét ember is mászhat egy vonalon, akár 10 éves kor fölött Forrás: Origo, Kalmár Csaba

Felszerelés (karabinerek, mászókesztyű, sisak, satöbbi) nélkül semmiképp ne vágjunk bele: egyfelől életveszélyes, másfelől büntetés jár érte. A faluban viszont lehet bérelni felszerelést, sőt, túrák is indulnak. Mi jó másfél óra mászást kaptunk 2500 forintért, roppant kedves és mindenre figyelő vezetővel, így elégedetten hagytuk el a környéket.

További fotók a várról

A lezárt torony Forrás: Origo, Kalmár Csaba
A szép tájért is megéri felmenni Forrás: Origo, Kalmár Csaba
Jó a kilátás Forrás: Origo, Kalmár Csaba
Házikók fentről Forrás: Origo, Kalmár Csaba
Ezt látjuk távozáskor Forrás: Origo, Kalmár Csaba