Ezekért a sziklákért érdemes túracipőt húzni

2015.11.30. 06:04

Tar-kő a Bükkben, Teve-szikla a Pilisben, Holló-kő a Börzsönyben, a Babás-szerkövek a Mecsekben, és egy egész tengernyi őskori sóder. Ezekért a látványosságokért évszaktól függetlenül bármikor megéri felkerekedni.

1. Ahol mindent tarol a panoráma – Tar-kő (Bükk)

A triász időszakból származó meredek, vastag pados rétegek látványos lépcsőket alkottak a Bükk-fennsík déli oldalán, a Tar-kő sziklafalában. Ezt a különös természeti képződményt Bükk-fennsíki mészkőformációnak nevezik. De nemcsak ezért érdemes felmászni 949 méter magas Tar-kőre, hanem mert csodálatos panoráma nyílik dél felé és a szomszédos kövekre.

A Tar-kőről csodás panoráma nyílik dél felé

Forrás: hörpölin

A magaslat növény- és állatvilága sem mindennapi. Van itt háromszínű árvácska, pongyola harangvirág, sziklai gyöngyvessző, és egy kis szerencsével bajszos sármányt, hajnalmadarat vagy akár kerecsensólymot is láthatunk. A csúcstól keletre, 812 méter magasban találtak egy üreget, amelyben 15 000 darabos őslénytani anyagot gyűjtöttek össze a kutatók, egyedülálló módon egész Európában. Élt itt barlangi medve, ősbölény, párduc, a császármadár ősi alakja, de előkerült egy felső őskőkorszaki jellegű, ferdén csonkított penge is.

Megközelítés: A Bánkúttól 4,5 kilométerre délre található oromhoz a kék sáv jelzést követve lehet eljutni. Répáshutáról a zöld négyszögön, zöld háromszögön, majd kék sáv jelzésen, Szilvásváradról pedig a zöld sáv, majd a kék sáv jelzésen kell haladni. 

2. Nem púp a hátadra – Teve-szikla (Pilis)

A Pilisborosjenőtől mindössze másfél kilométerre található sziklaformációt a Nagy-Kevély lábánál nem nagyon lehet eltéveszteni. Az erózió teve formájúra koptatta a dolomitot, más részeit a forró vizes oldatok tették ellenállóvá. A különleges természeti képződménytől alig 500 méterre találjuk azt a várromot, amelyet az Egri csillagok forgatásához építettek fel. 

Teve formájú kövek a Nagy-Kevély lábánál

Forrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

A fővárostól 15 kilométerre fekvő Pilisborosjenő és környéke már az őskorban lakott volt. A település északnyugati határában lévő Mackó-barlang már a jégkorszak után is búvóhelyül szolgált az embernek. A régészek 145 különféle kovaeszközt találtak itt, de barlangi medve, gyapjas orrszarvú, őstulok maradványai is előkerültek.

Megközelítés: Budapestről, a Külső Bécsi útról a kék turistajelzésen (kb. 3,5 kilométer), Pilisborosjenőről a kék turistajelzésen (kb. 1,5 kilométer), amely az Országos Kéktúra része. 

3. Vulkántúra hazai terepen – Holló-kő (Börzsöny)

Csönd, gyönyörű kilátás a Magas-Börzsöny fő gerince által határolt katlanra, vadregényes erdő. Erre számíthat, aki felkerekedik, és meg sem áll a Börzsöny 685 méter magas csúcsáig, amely az évmilliókkal ezelőtt itt zajló vulkanizmus szép példája.

A Holló-kő az évmilliókkal ezelőtt zajló vulkanizmus eredménye

Forrás: Teteneverdleindafoto.hu

A Holló-kő a 3-3,5 kilométer átmérőjű kaldera maradványa. A kaldera kráterszerű képződmény,  a vulkán kirobbanása és önmagába roskadása hozza létre. Ugyanilyen eredetű a Börzsönyben a Csóványos (938 méter), a Magos-fa (916 méter) vagy a Várbérc (715 méter) is. 

Ez utóbbi Perőcsénytől alig 4 kilométerre magasodik, és a csúcsán állt egykor a 13. században épült Salgóvár, amely nem összekeverendő a Salgótarjánnak is nevet adó Salgó várával Nógrád megyében. Az épületet a 15. század elején rombolták le Luxemburgi Zsigmond király utasítására. A hegy tetejéről gyönyörű panoráma tárul a kiránduló elé.

Megközelítés: A Holló-kőre Perőcsényből lehet feljutni a legegyszerűbben. A templom felé kell elindulni, majd a piros jelzésen folytatni a túrát.  

4. Kővé változott násznép – Babás-szerkövek (Mecsek)

A Jakab-hegy szirtjei és kőtornyai groteszk formájuk miatt vígan megállnák a helyüket bármelyik európai avantgárd kiállításon. A vöröses árnyalatú kőtornyokat különböző ásványos és kristályos kőzetek (pl. gránit, kvarc) alkotják. Nevüket azért kapták, mert az alakzatok babákra, bábukra emlékeztetnek, és mert pogány eleink feltehetőleg itt áldoztak az isteneiknek (szerkő annyit tesz, oltárkő). 

Két családot változtatott sziklává egy mérges koldus

Forrás: Turista Magazin archív/Tóth Judit

A legenda szerint a kövek úgy keletkeztek, hogy egy erre tévedő koldus alamizsnát kért két környékbeli családtól, de mindkettő szívtelenül elzavarta. Erre a koldus megátkozta őket, és amikor a két család épp egy esküvőről tartott hazafelé, a násznéppel és a lovakkal együtt valamennyien kővé változtak.

Megközelítés: Cserkútról (Pécstől 9 kilométerre fekvő falu) lehet a legrövidebben elérni a szerköveket a kék háromszög jelzésen.  

5. Egy tenger, amelybe nem jó fejest ugrani – Szentbékkállai kőtenger

A festői Káli-medencében, azon belül is Szentbékkálla közvetlen szomszédságában találjuk a kőtengert, amelynek leglátványosabb geológiai képződménye a Kelemen-kő. A környékbeliek aligátorsziklaként is emlegetik, mert bizonyos szögből tényleg úgy néz ki, mint az a bizonyos húsevő hüllő. Ha felmászunk rá, és kiállunk az egyik szélére, a frászt hozza ránk, mert jó eséllyel megbillen alattunk.

A kőtenger a magyar Provence egyik fő látványossága

Forrás: Turista Magazin archív

Az információs táblák szerint a kőkorszaki mérleghinta kilengése 15 centiméteres. A kőtenger az egykori Pannon-tó homokos, kavicsos, egymásra rakódott, megkövült üledéke, ezért is van, hogy egyik-másik szikla pont úgy fest, mint egy építkezési sóderkupac. 

Megközelítés: Szentbékkálla központjából mintegy negyedórányi sétával elérhetjük. Ha biztosra akarunk menni, a falu kocsmájától kövessük az Országos Kéktúra jelzését.

Forrás: Turista Magazin

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK