Tudta, hogy Magyarországon is van ferde torony?

2016.08.25. 17:51

Egész úton hazafelé azon gondolkodám, miként lehetséges, hogy egy olaszországi ferde tornyot az egész világ ismer, egy magyarországit meg még azok sem, akik amúgy jól tudják, hogy ebben az országban mit és hol érdemes keresni. Jelentem, ha a véletlenek sokszoros egybeesésének köszönhetően is, de megtaláltam Magyarország egyetlen ferde tornyú templomát. Mellette meg egy olyan kompot, amelyen a motor helyett a Szamos sodrása viszi át az utazót az egyik partról a másikra. Amelyen a révész szava a mai napig szent és sérthetetlen. Riport Szamossályiból, ahol idén még a Neoton Família is fellépett. 

Ez a történet úgy kezdődött, hogy Szamosangyalosról hazafelé Porcsalmánál kíváncsiságból balra fordultam, és elhajtottam a Szamosig. Akkor láttam meg azt a kompot, amelyet nem motor és nem is emberi erő, hanem a folyó sodrása visz át az egyik oldalról a másikra. 

Egy falu, amelyet körbeölel a Szamos

Ha ránézünk a térképre, azonnal látjuk, hogy ez a 780 lakosú piciny falu különleges elhelyezkedésű. A Szamossályit körbeölelő Szamos, annak a holtága olyan különleges gyűrűt von a falu köré, amely még ezen a vidéken is ritka. 

A szatmári végeken a folyók voltak a legnagyobb tájformálók. 

A faluban egy tűzről pattant polgármesternő, Dienes Csilla fogadott. Minden egyes szaván, mozdulatán érződött, hogy imádja ezt a helyet. 2002-ben, mindössze 34 évesen lett Szamossályi első embere. Azóta nem múlt el úgy választás, hogy ne rá szavazott volna az emberek többsége. 

Dienes Csilla, Szamossályi polgármestereForrás: Lantos Gábor

„Korábban szülővárosomban, Csengerben dolgoztam, de visszahúzott ide a szívem” – mesélt pár mondatot magáról. 

Hiszem, hogy egy ilyen kis faluban is lehet a közjóért tenni.  Ezért maradtam itt, ezért dolgozom. De szerintem kezdjük egy ebéddel, ha már egy órával elmúlt dél – javasolta, és pár percen belül a kedves sályi asszonyok elénk tették a táj két jellegzetes ételét, a kötött tésztalevest és a málékásával töltött káposztát. 

Egy igazán tájjellegű étel a málékásával töltött káposztaForrás: Lantos Gábor

Mindkettőnek az íze akkor is itt volt a számban, amikor napokkal később ezt a cikket írtam Budapesten. Az ebéd közben aztán kiderült számomra, mitől lehetne Szamossályi is „világhírű”. 

A ferde torony, amely (még) nem világhírű

„Gyerekként rettenetesen büszke voltam arra, hogy a szülőfalum temploma bekerült az általános iskolai tankönyvekbe. Mindenkinek mutogattam, nézzék meg, én itt nőttem fel.  A történet pedig az, hogy a református templomunk tornya ferde. Pontosabban, folyamatosan ferdült el az évszázadok során. (A Nógrád megyei Szécsényben álló Tűztorony szintén ferde, de azt az épületet nem templomként tartjuk számon.) A Szamosháton ráadásul ez a torony a legmagasabb épület. Úgy építették, hogy a templom épülete közrefogta a tornyot. Ez az épület megrongálódott, és az újjáépítéskor elbontották a régi templom épületét, és a torony hátulsó részéhez építették az új szárnyat. 

Magyarország egyetlen ferde templomtornya Szamossályiban láthatóForrás: Lantos Gábor

A torony elülső része megsüllyedt, majd az egész ferdülni kezdett. A dőlés jelenleg 80 centiméter. A helyiek és a környékbeliek csak „sályi ferde torony”-nak nevezik az épületet. 

Bezzeg, ha ennek is akkora reklámja lenne, mint a pisai testvérének”  – ábrándozott az elöljáró. Jelenleg ez csak álom, már annak is örülnének, ha a falu kiléphetne a teljes ismeretlenség homályából. Ebben azért némileg segített az idei falunap, meg az is, hogy az eseményre sikerült idecsábítani a Neoton Famíliát. „Háromezer ember tombolt nálunk, felemelő este volt” – így a polgármester. 

Csend, nyugalom, béke. Ez várja a Szamossályiba látogatókatForrás: Lantos Gábor

Következő akciójukat szeptember 24-re tervezik. Ekkor kerül sor arra a kerékpártúrára, amely Szamossályiból indulva jut majd el Szatmárnémetibe. Korábban ugyanezt az útvonalat kenuval is bejárhatták a vállalkozó kedvűek. 

Idén a román hatóságok már nem engedték a vízi határátlépést. 

Az ok banális volt, a szervezők három nappal a határidő lejárta után nyújtották be az engedélykérelmet. Eddig ezzel sosem volt probléma. Idén a románok megmakacsolták magukat, és a szabály az szabály elvét követve nem járultak hozzá, hogy a vízi túra Szatmárnémetiből induljon. A faluban tanultak az esetből, jövőre nagyobb odafigyeléssel intézik ezt a dolgot. 

A sályi kompon a révész az úr

Mire idáig eljutottunk, az ebéd is elfogyott, mehettünk a komphoz. Ott dolgozik a falusi révész, Simon Zoltán. A polgármesternő után talán a második legfontosabb ember a településen.  Az ő szakértelme nélkül nem lenne itt átkelés. Én voltam az egyetlen utas, ráadásul a kocsit is a parton hagytam, gyalogosan léptem a révre, és indultunk el Porcsalma felé. A napbarnított Simon Zoltán szakszerűen magyarázta el, hogyan jutunk át a túlsó oldalra. 

„A rév mellett a folyó felett van egy kifeszített kötél, amelybe csigák kapaszkodnak. Az induláskor feltekerem az első csörlőt, a komp ettől irányba áll, majd a víz sodrása kimozdítja a hajótestet, és szépen átcsorgunk a másik oldalra.” Simon révész hosszan tekerte a csörlőt, és lássanak csodát, a hajó tényleg elhagyta a partot. Lassan csorogtunk át a Szamoson, a táj egyszerűen gyönyörű volt. 

Mintha egy Fekete István-regény lapjai elevenednének meg előttünk. 

A Szamos lustán ringatta önmagát és bennünket, miközben a csiga komótosan mászott előre a kötélen. 

Fárasztó sportág a komptekerés

„Fárasztó sportág a magáé” – vetettem fel Simonnak. „Aki nem bírja, az ne csinálja” – jött a spontán válasz. Kiderült, hogy a révész naponta 40–80 kanyart nyom le. Itt nincs menetrend, ha jön egy autó vagy egy gyalogos, a kompos azonnal elindul érte. 

A mi kompunk az év minden napján közlekedik  – mesélte a révész. „Napkeltekor indulunk, és ameddig tart a világosság, úton vagyunk. Télen korán sötétedik, akkor rövidebb a munkaidő. Csak akkor állunk le, ha a Szamosnak ez az elvágott ága befagy. Olyankor arra kell figyelnünk, hogy a hajótestet nehogy fogságba ejtse a jég.” 

Simon Zoltán nagy munkában. Egy kis tekerés, és a komp elindul útjáraForrás: Lantos Gábor

Közben a porcsalmai oldalról visszaindulunk Szamossályiba. A budapesti árakon szocializálódott énem nehezen tudta értelmezni a komp díjszabását. Egy autóval közlekedő utazó az átkelésért 150 forintot ad a révésznek. (Csak összehasonlításképpen jegyzem meg, hogy a Vác és Tahitótfalu között közlekedő kompon ugyanezért 1930 forintot kell leperkálni. Más világ, más árak.) Itt egyszerűen nem lehet többet kérni, mert van, akinek még a 150 forint is sok” – mesélte Simon. „Hanem aztán egyszer nagy motorokon ülő bőrdzsekis emberek érkeztek hozzánk. Felhajtottak a révre, kérdezték, hogy mennyi az annyi. Mondom nekik. Közölték, hogy ők annyit nem fizetnek. Hanem egyikőjük elővett egy ezrest, és a kezembe nyomta. Annyit tett hozzá, hogy látja, milyen keményen dolgozom, megérdemlem ezt a pénzt. Hát, ilyen emberek is vannak. 

A porcsalmai oldalról ilyen a kilátás SzamossályiraForrás: Lantos Gábor

Amúgy a havi fizetésem alig haladja meg a 100 ezer forintot, de az ember ezt a munkát nem a pénzért csinálja. Korábban Budapesten, a BKV Határ úti végállomásán voltam menetirányító. Ott forogtak előttem a buszok, a villamosok. Hazahúzott a szívem. Most csak ezért a kompért vagyok felelős. De ezt sem lehet komolytalanul csinálni.” 

Demens embereknek is segítséget nyújtanak

A parton Nagy István, a falu mindenese várt. Adott egy roppanós szatmári almát, majd a Szamos holtága melletti tanösvény felé vezetett. A nádason keresztülvágva egy stégre érkeztünk. Elém tárult a holtág nyugodt, békés világa.  A víz közepén egy madár illegette magát, próbáltunk csendben maradni, nehogy elrepüljön. Legalább addig ne, amíg a fénykép elkészül róla. 

Szamossályi környékén a madárvilág is egyedülállóForrás: Lantos Gábor

A tanösvény mellett kilátót is emeltek, akinek van kedve, felmászhat rá, hogy onnan gyönyörködhessen az érintetlen természet szépségében, vagy éppen a Szamos madárvilágában. 

Szamossályi Budapesttől 314 kilométerre van”  – ezt már újra Dienes Csilla mondta nekem, miközben együtt jártuk be a falut. „Néha azt gondolom, hogy ez irgalmatlan messzeség. Ezt a mindennapi életünkben is érezzük. Ha például el kell mennem a megyeszékhelyre ügyeket intézni, azzal is elmegy majdnem a teljes napom. Pedig Nyíregyháza – ahogy a szamosháti ember mondja – csak egy kőhajításnyira fekszik ide (90 kilométer – a szerk.)

Egy stég, egy szék és a Holt-Szamos vizeForrás: Lantos Gábor

Máskor viszont tényleg úgy érzem, hogy mi vagyunk a világ közepén. Megépült az az otthonunk, ahol jelenleg 31 demenciában szenvedő idős embernek nyújtunk segítséget. Ezt az otthont szeretnénk majd egy pályázat segítségével tovább bővíteni. Mert azt talán mondanom sem kell, hogy bekerülésre egyelőre szinte senkinek sincs esélye. Iszonyatosan hosszú a várólista.” 

Messze van, de közelebb, mint gondolná

Erősen délutánba hajlott már az idő, amikor elköszöntem Szamossályitól. A végén kaptam pár szem almát, meg egy nagyon barátságos útravalót Dienes Csillától. „Mondja meg az ismerőseinek, barátainak, hogy ha tehetik, jöjjenek el Szamossályiba. Az alma, a pálinka, a sályi ferde torony, a madárvilág és ez a különleges komp is jó ok arra, hogy meglátogassanak bennünket. Ugyan kilométerben tényleg messze vagyunk, de a Vásárosnaményig futó autópálya azért sokat segít a dolgon. Szóval, azért mégis közelebb vagyunk, mint azt bárki gondolná.” 

Egy parasztház, amely ma a turistáknak ad szállást SzamossályibanForrás: Lantos Gábor

Nem tudtam vitatkozni vele. És természetesen a régi komppal hagytam ott Szamossályit. Simon Zoltán most is profin kezelte a masinát, öt perc alatt a túlparton voltam. Visszanéztem, ahogy az ősrégi rév elindul Szamossályi felé. A másik oldalon egy autó jelent meg a domboldalon. A révész érte ment, hogy őt is áthozza a Szamoson. Félúton járhatott, amikor rám nézett, és intett egyet. Magamban e képet elraktározva indultam utamra. 

A sályi kompForrás: Lantos Gábor
A bátyó Olcsván sodródik
A szamossályi polgármester, Dienes Csilla egyetlen nőként elnökségi tagja a Révhajósok Országos Szövetségének, amelynek tiszteletbeli elnöke dr. Csabai Attila. Tőle tudtam meg, hogy az úgynevezett folyósodrás által üzemelő kompokból a szamossályin kívül akad még egy pár az országban. Nemcsak a Felső-Tisza és a Szamos vidékén, hanem délebbre is, az Alföldön. Ugyanakkor abban mindketten egyetértettünk, hogy ezek a révek ma már nemcsak idehaza, hanem Európában is egyre inkább ritkaságszámba mennek. A Szamossályitól nem messze eső Olcsva és Olcsvaapáti között közlekedő rév hasonló elven működik és kel át a Szamoson. A Vásárosnamény alatt megbúvó Olcsva partjáról rengeteg autó kel át ezen, mert akik Panyolára, vagy éppen Fehérgyarmatra igyekeznek, sokat nyernek az átkeléssel. A környezet itt is fantasztikus, csakúgy, mint az egész Felső-Tisza vidékén. Ha arra járnak, semmiképpen se hagyják ki.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK