Melyik lesz a legszebb fekvésű magyar falu?

2016.10.09. 08:49

Elérkeztünk játékunk második fordulójához, a döntőhöz. Az első fordulóból továbbjutott 19 megyei győztes falu csap most össze. A szavazók pedig arról döntenek, hogy melyik lesz Magyarország legszebb fekvésű faluja.

Csak emlékeztetőül: 2016 szeptember 25-én, vasárnap indult játékunkban minden megyéből 3-3 falu szállt harcba. A településeket a megyei közgyűlések szakemberei ajánlották az Origónak.  A most következő cikkben bemutatjuk a második forduló valamennyi résztvevőjét, azaz a megyei győzteseket. Rövid ismertetőt is olvashatnak ezekről a falvakról, illetve a térképen is megnézhetik, hol találhatóak. A szavazás 2016. október 13-án 12 óráig tart.  A 19 induló faluból az első három helyezettről képes riportot közöl az Origo.

Baranya megye - Feked

Feked Magyarország déli részén, a Mecsek nyúlványai között, hegyes-völgyes, gyönyörű erdős területen fekszik. Pécsvárad felől a 6-os útról letérve érkezhetünk meg a településre.

Feked, Baranya megye

Forrás: Feked település

Lehet-e annál szebben írni egy faluról, mint ahogyan Feked saját magáról szól a honlapján? Amikor valaki Fekedet keresi, akkor azt a helyet találja meg, amely nekünk bárminél többet jelent.  A világnak lehet számtalan gyönyörű városa, lélegzetelállító természeti szépsége, gazdagsága, de Feked számunkra mégis más.

A mi falunk ott fekszik, ahol a Kelet-Mecsek belesimul a Geresdi-dombságba. Lágy dombokkal ölelt, hosszú völgyekkel tagolt, többnyire erdővel borított változatos felszínű táj ez, amelynek egyik völgyében bújik meg az alig százötven ház alkotta falu. A Karasica-patak két partján, ott, ahol a víz útjának indul.“

Bács-Kiskun megye - Császártöltés

Császártöltés az 54-es számú főút mentén fekvő falu, Bács-Kiskun megye délnyugati részén található meg.

Császártöltés, Bács-Kiskun megye

Forrás: Császártöltés település

A falu honlapján ez olvasható Császártöltésről: „Mi már tudjuk, vidám lehetett a teremtő, amikor erre járt, s a földet szórta szét Császártöltés határában. Ha a Császártöltés déli részére érsz, mocsaras, tőzeges talajba süppedsz. Ha az északi fertályon kíváncsiskodsz, zsíros, barna, dúsan termő földek gyümölcsét találod. Ha az Öreghegyen veszel fel egy marékkal, kifutnak a pergő homokszemek az ujjaid közül.“

„Az itt élő svábok összetartó és vendégszerető közössége barátságos invitálással fogadja az ide érkezőt. Ajtónk szélesre tárul a vendégek előtt, mosolyogva tessékeljük beljebb a látogatót, marasztaljuk finom ételeinkkel, ízletes borainkkal. Érezni a régi vasárnap délutánok hangulatát, ahogy bekukkantunk a nyitott ajtókon a pincék zamatos illatú homályába. A házigazdák barátságosságán túl a táj szépsége, a Szamárvölgy csodái, a Két-völgy romantikus hangulata, az erdők titokzatossága is maradásra csábítja az érkezőt.”

Békés megye - Szabadkígyós

A Tiszántúl déli részén, a Békéscsabától és Gyulától egyaránt tíz perces autóútra található Szabadkígyós legfőbb ékessége a Wenckheim-kastély, amely páratlan szépségű neoreneszánsz stílusú épület.

Szabadkígyós, Békés megye

Forrás: Szabadkígyós település

Szabadkígyós és környéke már a honfoglalás után is lakott hely volt. Nevét az oklevelek 1398-ban említették először Kégyós néven. Az egykor Zaránd vármegyéhez tartozó települést 1512-ben csatolták Békés vármegyéhez.

Kígyós a török időkben majdnem teljesen elnéptelenedett. Új földesura, báró Harruckern a megfogyatkozott népességű települést magyar, szlovák és német telepesekkel népesítette újra. A 18. század végén a falu a Wenckheim család birtoka lett.  A kastély építését gróf Wenckheim Frigyes és Wenckheim Krisztina kezdték el. A kastély Ybl Miklós tervei alapján 1875-től 1879-ig épült német neoreneszánsz stílusban.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye - Mogyoróska

A Mogyoróska fölött emelkedő Regéc várában II. Rákóczi Ferenc fejedelem gyermekéveiben latin leckéket kapott, vívni és lovagolni tanult. Mogyoróska a Zemplén egyik ékköve.

Mogyoróska, Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Forrás: Mogyoróska település

„A település környéke bővelkedik tiszta vizű forrásokban. Ezek egyike a Bonyi-kút, amelyet a vadkörtékkel, vadalmákkal díszített Három-hegyi legelő fog körbe. A legelő övezte bükkösök szegélyében a tavaszi szél a farkasboroszlán rózsaszín szirmait lengeti. Az októberi napsütés a somok és a galagonyák terméseit érleli“ - olvasható Mogyoróska honlapján.

Mogyoróska lakói mindig szorosan kötődtek és kötődnek mai is a környék természeti erőforrásaihoz. Több évszázad óta az erdő adja az itteni emberek megélhetését.  A faanyag, az abból készült használati tárgyak, az erdei gyümölcsök, gombák mind-mind szerves részei az itt élő emberek mindennapjainak.

Csongrád megye - Mártély

A Szegedtől északra fekvő Mártély az Ópusztaszeri emlékpark tőszomszédságában, a Tisza-parttól nem messze fekvő csongrádi település, amely mellett a folyó egyik holtága húzódik.

Mártély, Csongrád megye

Forrás: Mártély település

„Hogyan lehet érzékeltetni a falun végigkanyargó utcák egyedi báját, a régi halászházak kiszálkásodott oromzatának deszkaborítását, amint fürdenek a lenyugvó nap fényében?” - olvasható Mártély honlapján. „A magas fészkekben kelepelő gólyák látványát, a templomtoronyban lakó vasharang szép hangját. Az emberek mosolyát, ízes beszédét, vendégszeretetét, amellyel fogadják az érkezőket.  Büszkeségeinket. Múltunkat. Azt a kötődést, amely kialakult a természetelvű művészek és Mártély között. Ők voltak azok, akik felfedezték a falu és a holtág szépségeit, műveikkel egyszer és mindenkorra felrajzolták ezt a magyar művészet palettájára.”

„A ladikok orra alatt cserfesen locsogó hullámokat, amint alájuk futnak apró fényes tajtékok, és azt a semmivel össze nem téveszthető illatot, amelyet a víz, a növények, kátrány, és a fák levegőben szálló virágillatának egyvelege ad. Ez az, amit talán soha nem lehet feledni annak, aki egyszer is részese volt – vesse bárhová, bármilyen messze az élet... Ez Mártély.”

Fejér megye - Gánt

A Vértes Natúrpark területén fekvő Gánt 24 kilométerre fekszik Székesfehérvártól. 

Gánt, Fejér megye

Forrás: Gánt település

Első említése 1193-ból olvasható III. Béla oklevelében. Fejlődését bauxitkincsének köszönhette. 1926-ban megnyílt bányája Európa legnagyobb ilyen üzeme volt. A kitermelést 1988-ban fejezték be. Az emlékét a Bányászati Múzeum mellett a közelben lévő a geodéziai park és a tanösvény is őrzi.

Gánt a közigazgatásilag hozzá tartozó Vérteskozmával és Kőhányáspusztával együtt jelenleg a Vértes egyik legjelentősebb turisztikai központja. Kiépített turistautak, igényes fogadó és vadászház várja a látogatókat.  Itt működik az ország egyetlen üdülője, amely kizárólag a fogyatékossággal élők ellátására szakosodott.

Győr-Moson-Sopron megye - Fertőrákos

A Soprontól északkeletre fekvő Fertőrákos országos ismertségét a falu melletti kőfejtőnek köszönheti. (A fényképen is ez látható.)

Fertőrákos, Győr-Moson-Sopron megye

Forrás: Fertőrákos település

Történeti és művészeti emlékei révén kiemelkedik a legtöbb magyar falu közül. Az egyetlen olyan magyarországi község, amelyet városfal övezett, és püspöki palotája is volt. Szép természeti környezetben fekszik, csaknem minden épülete műemlék. A világörökség részét képező Fertő-táj egyik jelentős faluja.

Fertőrákoson két kőbánya van. Az évente közel kétszázezer embert vonzó, ma is látogatható bánya a község északi részén található. A kőfejtő őslénytani szempontból is igen érdekes.  A függőlegesre fejtett, hatalmas falak jól megőrizték a tenger állatainak és növényeinek mészvázát. 1970-ben itt alapította meg Várady György a Barlangszínházat.

Hajdú-Bihar megye - Hortobágy

Az 1966-ban létrejött Hortobágy község az országban 1973-ban elsőként alapított Hortobágyi Nemzeti Park közepén, Debrecen és Tiszafüred között helyezkedik el.

Hortobágy, Hajdú-Bihar megye

Forrás: Hortobágy település

Itt található Európa legnagyobb kiterjedésű érintetlen füves pusztája, amely lenyűgöző élményt nyújt páratlan élővilágával. A terület 1999-től a világörökség részét képezi.  A település központjában van a hortobágyi kilenclyukú híd, a Hortobágyi Csárda és a Pásztormúzeum, ahol megismerkedhetünk a pásztorélettel.

A lakosság nagy része korszerű községközpontban, míg kisebbik fele az 5-15 km-es körzetben lévő egykori tanyaközpontokban él. 

Heves megye - Szarvaskő

Szarvaskő község Heves megye egri járásában, a Bükki Nemzeti Park nyugati szélén található meg.

Szarvaskő, Heves megye

Forrás: Szarvaskő település

Szarvaskő Egertől 11 km-re, Szilvásváradtól 17 km távolságra, a Bükk nyugati pereme alatt elterülő völgykatlanban, az Eger-patak mentén fekszik. A falun észak felé átkelve a patak, az országút, a vasút és a hegyek egészen közel kerülnek egymáshoz, majd egy festői sziklaszurdokban haladnak tovább.

A sziklaszoros keleti oldalán található a várhegy, a nyugati oldalán pedig a meredek, párnaláva sziklákkal kialakult Keselyű-hegy. E kettő annyira összeszűkíti a völgyet, hogy az országút és a patak a függőlegesen levágott sziklafal alatt halad.  Az Eger-Szilvásvárad vasút pedig két hídon és két alagúton tud áttörni észak felé.

Jász-Nagykun-Szolnok megye - Nagykörű

A falut az ország cseresznyéskertjének is nevezik. A minden év tavaszán virágba boruló cseresznyefák egészen különleges hangulatot teremtenek ezen a településen.

Nagykörű, Jász-Nagykun-Szolnok megye

Forrás: Nagykörű település

„Szemünket lehunyva, álmainkban, madárként szállunk a Tisza szőke vizétől, az ártér vén fái között, a barokk templom kertjének cseresznyefajta-gyűjteményéig. A parasztházak egyszerű szépségétől a cseresznyevirág hófehér pompájáig, a néptánctól az étteremig, a tiszai naplementétől a nyári éjszaka frissítő hűvösségéig.”

„Napjainkban az emberek falunkat azért látogatják, mert lágy, dimbes-dombos lankáival teljes mértékben eltér a szokásos magyar alföldi táj képétől. Magyarország cseresznyéskertje, ahol a hagyomány a modern világgal ötvöződik“ - olvasható mindez Nagykörű honlapján.

Komárom-Esztergom megye - Súr

Súr Komárom-Esztergom megye déli csücskében, Mór és Zirc között, a Bakony erdőinek szélén fekvő kis falu.

Súr, Komárom megye

Forrás: Súr település

1441 körül a pálosok költöztek be Súrra és annak környékére. A török időkben ez a település is elnéptelenedett.  A falut és környékét a Zichy család vásárolta meg, és felvidéki szlovákokat telepített ide. 

A 19. században ágostonrendi szerzetesek költöztek Súrra, ők szerezték meg a környező birtokok egy részét is. Csodálatos természeti környezetben, jó levegővel, kényelmes, komfortos szálláslehetőségekkel, változatos programokkal várja vendégeit Súr.

Nógrád megye - Hollókő

Nincsen abban semmi túlzás, hogy a Nógrád megyei Hollókő az ország egyik legismertebb faluja. A település határában magasodó vár ennek a községnek az egyik jelképe lett.

Hollókő, Nógrád megye

Forrás: Hollókő település

„Valódi és őszinte, olyan igazi. Talán ez jellemzi legjobban a 380 lelket számláló, Magyarországon egyedülálló világörökségi kis falut a Cserhátban, amely több mint százéves házacskáiról ismert, de csöppet sem hasonlít skanzenre vagy múzeumra. Hollókő elevenebb, mint néhány kisváros.  Úgy őrzi a hagyományait, tartását, méltóságát, hogy közben nem <olyan, mintha>, hanem <az>.“

„Télen a lábunk alatt ropogó hó, tavasszal az éledő természet színei, nyáron a langyos estéken felragyogó csillagos égbolt és a tücsökmuzsika, ősszel a nyirkos estén magasba szálló kályhafüst illata, a csend, a természet hangjai teszik olyan széppé az életet itt. No meg a helyiek vendégszeretete. Nem is csoda, hogy az itt élők, idősek és fiatalok is ragaszkodnak ehhez a békéhez“ - olvasható a falu honlapján.

Pest megye - Kisoroszi

A Szentendrei-sziget a Duna folyásának megfelelően, ívesen meghajlik. A sziget csúcsán szálas nyárfák és öreg füzek alkotnak összefüggő erdőséget. Északi végében, a Duna elágazásánál van Kisoroszi.

Kisoroszi, Pest megye

Forrás: Kisoroszi település

A hagyomány szerint Kálmán király uralkodásának idején Oroszországból beköltözött emberek szállták meg ezt a helyet, akikről a Kisoroszi a nevét kapta.

A falu kezdetben Nógrádhoz, majd Pest vármegyéhez tartozott. A két vármegye a 17. század utolsó évtizedében rendszeresen vitázott arról, hogy melyik megyéhez tartozzon a község. 1695-ben Nógrád vármegye ragadta magához a falut.  A két vármegye közti ellentét továbbra is fennállt, így a kancellária döntött: Kisoroszi Pest vármegyéhez került. I. Lipót király 1696-ban mégis úgy rendelkezett, hogy a falu Nógrádé legyen, ám az ellentétek nem csitultak. 1704-ben már újra Pest megye részeként említették, és ez azóta is így maradt.

Somogy megye - Kisbajom

A Somogy megyei Kisbajom csodás környezetben elhelyezkedő zsáktelepülés. A falu már évek óta részt vesz a különböző faluszépítő mozgalmakon, ennek köszönhetően több ezer virágtő - köztük kétezer tő rózsa - díszíti a falu utcáit.

Kisbajom, Somogy megye

Forrás: Kisbajom település

A településnek két műemléki védelem alatt álló épülete van: a 169 éves református templom és az egykori református lelkészlak. Ez utóbbi két évvel a templom után, 1849-ben épült, ma népi hagyományőrző és erdei iskolaként várja vendégeit.

Kisbajom virágos utcáin rengeteg régi falusi ház található, a templomtól délre pedig egy kis múzeumot (skanzent) is kialakítottak.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye - Túristvándi

Túristvándi Szabolcs-Szatmár-Bereg megye északkeleti csücskében a szatmári tájegységében, az Erdőháton található. 

Túristvándi, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Forrás: Lantos Gábor

A település a Túr folyó által alkotott félszigeten, a Tiszahát határán helyezkedik el. A folyó a községet 99 kanyarral öleli körül.  Túristvándi számos építészeti, történeti emlékkel büszkélkedik. Az ipartörténeti szempontból egyedülálló vízimalom, amely egész Európa egyetlen ilyen felépítésű és méretű, a mai napig működőképes vízimalma, átélte az évszázadok viharait, változásait.

„A három, egyenként 6 méter 20 cm átmérőjű kerekekkel működő, alulcsapott vízimalom nyugati oldala a partoldalba van építve, a többi része cölöpökön áll. Építését a XVIII. század végére teszik. 1952-ig használták” - olvasható Túristvándi honlapján.

Tolna megye - Kisszékely

A Tolnai-Hegyhát vonulatában fekszik, erdővel borított hegyek, dombok övezik. Északkeleti határában a Sió-csatorna medre található.

Kisszékely, Tolna megye

Forrás: Kisszékely település

Kisszékely első írásos említése 1220-ból való. Későbbi oklevelek Paraszt-székely néven említik, mint Simontornya várának tartozékát.

A török hódoltság ideje alatt a falu lélekszáma csökkent. A 17. században németeket telepítettek ide, akik azóta fokozatosan elmagyarosodtak. Tolna megye egyik gyönyörű kistelepülése, amelynek lakói szeretettel várják az ide látogatókat.

Vas megye - Csehimindszent

Csehimindszent község Vas megyében, a Vasvári járásban található meg. Leghíresebb szülöttje Mindszenty József (eredeti nevén Pehm József) bíboros, prímás, esztergomi érsek volt.

Csehimindszent, Vas megye

Forrás: Csehimindszent település

 A középkorban létrejött és egészen a 19. század végéig működő kapcsolatrendszerben a falu a Graz-Sümeg történelmi országút közelében helyezkedett el. Csehimindszent út menti település, azaz útifalu. A belterülettől leszakadva, önállóan fejlődött Potypuszta és Potyrózsa major. Az épületek mindkét majorban műemléki védelem alatt állnak. A két épületegyüttes közül a falu és a 8-as főút között fekvő Potyrózsa major azonban mára elnéptelenedett.

A falu határában lévő kiterjedt erdőségek és dombok kiváló vadászhelyek. A vadászok rengeteg szarvast ejtenek el itt.

Veszprém megye - Bakonybél

A Bakony-hegyég szívében, annak legmagasabb hegyei között (Kőris-hegy 709 m, Nagy-Somhegy 649 m) gyönyörű völgykatlanban fekszik Bakonybél.

Bakonybél, Veszprém megye

Forrás: Bakonybél település

A csodálatos természeti környezet és gazdag helytörténeti értékei tették kedvelt kirándulóközponttá a települést. 1018-ban Szent István király alapított monostort Bakonybél környékén.  A bencés rend 1754-ben épült, ma is álló barokk temploma és kolostorépülete szép arborétumával ősi hangulatot ad a környezetnek. A templom mellett a Szent Günther Zarándokudvar várja a megpihenni vágyókat.

A falu központjában található Bakonyi Erdők Házában természetvédelmi és erdészeti gyűjteményt tekinthetnek meg az érdeklődők, a Tájház pedig a főként erdőművelésből és famegmunkálásból élő bakonybéliek régi hagyományaival, mindennapjaival ismerteti meg a látogatót.

Zala megye - Kistolmács

Kistolmács Nagykanizsától nyugati irányban, Letenye városától északra, előkelő erdőségek és a környék dombos vidéke között bújik meg.

Kistolmács, Zala megye

Forrás: Szloboda Zsolt

Csodálatos, kanyargós utakkal átszelt táj, kellemes környezet, zöldellő erdők, virágzó mezők, csorgó vízfolyások jellemzik a település környezetét. A látogatót a jellegzetes göcseji táj fogadja.

A „Vizek hátán, dombok ölén, bunkerek mélyén“ című turisztikai program keretében megépült kistolmácsi kilátótorony tetejéről csodálatos panoráma tárul a turisták szeme elé. A kilátótoronyból tiszta időben ellátni a szomszédos településekre és Horvátországba is.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK