Megnéztük, hol menekült meg Szondi két apródja

Több mint 700 éve épült, közel 500 éve rom. Mindenki hallott már róla, de jóval kevesebben jártak a falainál. Ostrománál a magyar történelem egyik legdrámaibb küzdelme zajlott, várkapitánya – Szondi György – pedig a török háborúk egyik legvitézebb harcosa, aki hősiességével örökre beírta magát a történelemkönyvekbe.

A Börzsöny északi részén, a Nógrád megyei Drégelypalánk községtől délre, a magyar–szlovák határ közelében emelkedik egy magányos sziklacsúcson Drégely vára. Az erdőségekkel körülvett 444 méteres magaslaton található várrom és pompás látképe nem adja könnyen magát. Gépkocsival közvetlenül nem megközelíthető.

A felső vár az egykori kaputoronyból Forrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

Több túraútvonal is vezet a várhoz, de bármelyiket választjuk, minimum háromnegyed órás, néhol szuszogtató emelkedőkre kell számítanunk. A gyönyörű panoráma és a csend azonban minden fáradságért kárpótol. Szép, derűs időben nyugat felé a Börzsöny északi vonulatait, keletre a Cserhát lankáit, alant pedig az Ipoly mente falvait láthatjuk.

Hogyan közelíthetjük meg Drégely várát?

♦ Bernecebarátiból a Börzsönyi Kék jelzésen 13 kilométeres gyalogtúrával.
♦ Hontról a kék kereszt jelzésen, majd bekapcsolódva a börzsönyi kékbe 8 kilométeres túrával;
♦ Drégelypalánkról a Drégely vasúti megállótól induló piros sáv jelzésen, majd a piros vár jelzést követve 4,5 kilométeres túrával.
♦ Drégelypalánkról a „Drégelyvár felé” feliratú útjelző táblákat követve (ez egyben az Apródok útja tanösvény is). A települést elhagyva makadámút következik, de a Schaffer-kútig gépkocsival is járható. Innen kb. 40 perces gyalogtúrával érhető el a vár.
♦ Külön kérelemre a Vác és Balassagyarmat között közlekedő személyvonat a Schaffer-kút ideiglenes megállójánál megáll, leszállási szándékunkat a kiindulási forgalmi irodában kell jelezni. Innen kb. 40 perces séta vár ránk.
♦ Nagyorosziból a Drégelyvár vasúti megállóhelytől induló zöld jelzésen, majd becsatlakozva a kék kereszt jelzésbe 5,5 kilométeres gyaloglással.
♦ Nagyoroszi vasútállomástól a volt katonai táboron keresztül 8,5 kilométeres, gépkocsival is járható úton, majd egy közel másfél kilométeres gyalogtúrával.
♦ Diósjenő vasútállomástól a Börzsönyi Kék jelzésen, 11 kilométeres túrával.

Vár állott, most kőhalom

Drégely várának históriáját számos író, költő, köztük Tinódi Lantos Sebestyén, Kölcsey Ferenc és Arany János is megénekelte. Így sokaknak

ismerős lehet a történelem- és magyarórákról a 146 várvédő hősies küzdelme

és önfeláldozása Ali budai pasa 12 000 fős oszmán seregével szemben.

Azt azonban már kevesen tudják, hogy az első írásos említés szerint az Északi-Börzsöny e vulkanikus kúpján már 1285-ben vár állott, amelynek építését az oklevél a Hontpázmány nembeli Hont fiainak, Dersnek és Demeternek tulajdonítja.

Kilátás Diósjenő felé Forrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

1311–21 között Csák Máté birtokolta, majd halála után a tulajdonjoga a királyra szállt. 1438-ban Pálóczi György esztergomi érsekhez került örök birtokként, hogy aztán Várday Pál érsek az 1540-es években a közrendű családból származó Szondi Györgyöt tegye meg a drégelyi uradalom intézőjévé és a vár parancsnokává. Az érsekség által vadászkastélyként használt drégelyi vár hadászati jelentősége a török időkben nőtt meg.

Meg kellett volna erősíteni

Amikor 1544-ben Visegrád, Vác és Esztergom mellett már Nógrád vára is török kézre került, Drégely lett az egyetlen erődítmény, amely a gazdag felvidéki bányavárosokat megvédhette a török támadásoktól. Szondi György vára azonban vékony falaival,

magas tornyaival, törékeny vadászkastély jellegével alkalmatlan volt e szerepre.

Maga Szondi is tudta ezt, ezért kérelmezte a vár megerősítését és megfelelő felszerelését. Az uralkodói szándék I. Ferdinánd részéről ugyan megvolt, az országgyűlés 1546-ban el is rendelte Drégely megerősítését, de a munkálatok végül elmaradtak.

Szondi emlékműve a várbejáró út tetején Forrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

Így 1552. július 6-án Hádim („a herélt”) Ali budai pasa és 10–12 ezer fős serege egy meglehetősen elhanyagolt, rosszul felszerelt várat talált, mindössze 146 katonával. A hatalmas török túlerő már eleve eldöntötte a küzdelem végkimenetelét. Innen nem lehetett csatát nyerni. Jól látta ezt Szondi kapitány is. Az ostrom három napig tartott.

A védők hősiesen tartották magukat, többször is visszaverték a támadásokat, de végül az oszmán tüzérség ágyúi módszeresen szétlőtték a vár falait. Ali a végső roham előtt felszólította Szondit a megadásra, de ő visszautasította a pasa ajánlatát. Válaszul az ellenség táborába küldte két hadapródját, valamint két előkelő török foglyot azzal az üzenettel, hogy

a két fogoly életéért cserébe a pasa nevelje fel az apródokat,

Szondit pedig temettesse el tisztességesen a csata után.

Július 9-én a vár védői – élükön Szondival – kitörtek, és mindannyian hősi halált haltak a közelharcban. Az ütközet után Ali állta a szavát, és tiszteletteljes temetést rendezett ellenfele számára, aki bátorságával az oszmánok megbecsülését is kiérdemelte.

Helyreállított falak között Forrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

Nem sok maradt belőle

A török elhagyta a romhalmazzá lőtt Drégely várát, és 1575-ben az Ipolyhoz közeli völgyben kétezer lovas befogadására alkalmas palánkvárat építtetett helyette. A sziklaormon megmaradt romot 1593-ban, a tizenöt éves háború alatt felgyújtották. 1605-ben Bocskai foglalta el, 1644-ben Rákóczi Györgyé lett, 1649-ben pedig rövid időre ismét török kézre került.

1663-ban aztán az oszmán had végleg elhagyta.

Innentől kezdve főként az enyészet uralkodott Drégely romjain, köveit nagyrészt elhordták a helyiek, és az 1980-as évek végére úgy tűnt, lassan csak hűlt helye marad a várnak. 1990-ben hivatalosan nemzeti örökségnek nyilvánították.

Nemzeti örökségnek nyilvánították Forrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

1991-ben létrejött a Drégelyvár Alapítvány, amelynek segítségével megkezdődött a vár feltárása, a falmaradványok állagmegóvó helyreállítása, és ennek köszönhetően mára több száz köbméternyi falat húztak fel a régi romokra. 2012-től történelmi emlékhely, ahol minden év júliusában a Szondi-várjátékokkal emlékeznek a végvári vitézekre. Drégely vára jelenleg a magyar állam tulajdona.

Amit a nemzeti és történelmi emlékhelyekről tudni érdemes

Nemzeti emlékhelyek

A nemzeti emlékhelyek történelmünk legfontosabb helyszínei, az emlékezet egyszerre szimbolikus és valóságos terei. Bár gyakran fontos építészeti alkotások, nem elsősorban műemléki szempontok alapján számítanak jelentősnek, hanem kiemelkedő történelmi szerepük miatt.

Jelenleg egy kiemelt nemzeti emlékhely és tizenhat nemzeti emlékhely található az országban, amelyek jelentőségét a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság javaslata alapján az Országgyűlés törvénnyel ismerte el. Ezek egységes megjelöléséről a Nemzeti Örökség Intézete gondoskodott. A nemzeti emlékhelyek listáját és rövid ismertetőjüket itt olvashatják.

Történelmi emlékhelyek

A történelmi emlékhelyek az emlékezet olyan fontos helyszínei, amelyek nemzeti, felekezeti, regionális vagy kisebbségi szempontból kiemelkedőnek minősülnek. Bár gyakran fontos építészeti alkotások, nem elsősorban műemléki szempontok alapján számítanak jelentősnek, hanem kiemelkedő történelmi szerepük miatt.

Jelenleg negyvenkilenc történelmi emlékhely található az országban, amelyek jelentőségét a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság javaslata alapján kormányrendelet ismerte el. Ezek egységes megjelöléséről a Nemzeti Örökség Intézete gondoskodott. A történelmi emlékhelyek listáját és rövid ismertetőjüket itt olvashatják.

Forrás: Turista Magazin