Ez a balatoni város télen még szebb, mint nyáron

2017.01.15. 10:56

Nyáron ritkán megyek Balatonfüredre, olyankor túl nagy a tömeg. A téli nyugalomban viszont minden megvan a városban, amitől számomra kedves lesz egy hely. Meseszép természeti környezet, hangulatos utcák és terek, gyönyörű régi épületek, amelyek tele vannak érdekes történetekkel.

Legutóbb, szokásunktól eltérően, nyáron tettünk egy villámlátogatást Balatonfüreden. Akkor a rossz idő ellenére is tömegek korzóztak a sétányon. Most, ezen a napsütéses téli reggelen csak egy-két ember sétálgatott a füredi kikötőben.  Madarak viszont annál többen voltak. Hattyúk totyogtak óvatosan a jégen, tőkés récék ücsörögtek a jég és a víz határán, mint akik nem tudják eldönteni, beleugorjanak-e a vízbe, vagy maradjanak inkább a jégen.

A nagy kékségForrás: Tóth Judit

A kikötőnél már vastag jégpáncél alakult ki, a parttól húsz-harminc méterre azonban még hullámzott a víz. Az erre a napra ígért sarkvidéki hideg szerencsére még nem érkezett meg. Reméltem, hogy lesz pár kellemes, napsütéses órám, míg befut a viharos széllel kísért zimankó.

Jégbe fagyott a kikötőForrás: Tóth Judit

A jég alatt tündérek hárfáztak

A jég földöntúli hangokat hallatott. Jókai gyönyörűen ír erről Az arany emberben: „Mikor a beállott Balaton jegére legelőször rásüt a nap, először valami csodálatos zengés támad a jégben: mintha ezer meg ezernyi érchúrok pattognának le egy tündéri hárfáról;  emlékeztet az a Memnon-szobrok zengő sziklájára, csakhogy ez nem hagyja abba. A titkos zing-zöngés egyre hangosabb lesz, a tündérek ott a víz alatt már tele marokkal ragadnak hárfáik húrjaiba, éles pattanások kezdenek hangzani, mik folyvást emelkedő erővel a lövések hangjáig fokozódnak..."

Sehol senki, csak a téli BalatonForrás: Tóth Judit

„Gyerekkoromban szinte minden évben befagyott a tó. Emlékszem, a hatvanas években teherautókkal vitték az építőanyagot a jégen át Tihanyba, a Nagyszálló építéséhez" – mesélte Sasvári Ágnes, a Jókai Emlékház munkatársa. A 19. században is hasonlóan kemény telek voltak, nem véletlen, hogy Jókaiéknak hűtőszekrénye is volt a házban.

A part mentén ugyanis egykor jégvermek sokaságát alakították ki,  ahonnan a télen kivágott és feldarabolt jégtáblákat egészen nyárig árulni tudták. 1901 és 1902 telén Eötvös Loránd is itt, Füred és Tihany között a tó befagyott jegén próbálta ki és hitelesítette gravitációs ingáját.

Laborfalvi Róza sütött, főzött, Jókai, ha nem írt, kertészkedett vagy a csillagokat kémlelteForrás: Tóth Judit

Az emlékház hatalmas ablakain áradt be a napfény. Bentről épp a tóra lehetett látni. Kipróbáltam az ablaknál álló teleszkópot, amely Jókai távcsövének mintájára készült, de sajnos, akárhogy igyekeztem, nem találtam el a megfelelő élességet. Inkább szabad szemmel kémleltem a túlpartot. Ágnes szerint ugyanis innen is jól látszik, hogy a déli parton már beállt a jég.

Füreden legutóbb 2011-ben volt olyan vastag jég, hogy korcsolyázni lehetett rajta. Ezen a részen sokkal mélyebb a víz, ráadásul hajózási útvonal is, ezért még mélyebbre kotorták a medret. Így aztán errefelé ritkábban alakul ki összefüggő jégtakaró" – magyarázta.

Itt született Az arany ember

Jókaiék 1867-ben vásároltak telket Füreden, miután beleszerettek az akkor már népszerű fürdőhelybe. A tágas villa Róza asszony elképzelései szerint épült, és mai szemmel nézve is igen kellemes laknak tűnik. A 2010-ben felújított múzeumban megpróbálták rekonstruálni az eredeti állapotokat, a házat Jókaiék bútorainak és használati tárgyainak felhasználásával rendezték be. Itt született az író leghíresebb regénye, Az arany ember, amelynek sok füredi vonatkozása is van, ezért a múzeumban külön szobát szenteltek neki.

Itt élt Blaha Lujza, a nemzet csalogánya 1894-től 1916-igForrás: Tóth Judit

Az emlékház egyik festményén látszik, hogy a 19. században még elég szellősen álltak itt a villák. Közülük sok ma is áll, méghozzá szépen felújítva. A szomszédban van például Blaha Lujza klasszicista villája, az út túloldalán a gyönyörűen felújított Vaszary-villa tündököl, amelyet Vaszary Kolos esztergomi hercegprímás építtetett 1892-ben. Az épületben ma galéria és kávézó működik.

A Vaszary-villa 2010-ben nyerte vissza régi pompájátForrás: Tóth Judit

A Jókai-villa tőszomszédságában álló szép, svájci stílusú házikóban lakott Laborfalvi Róza testvére és annak férje, Huray István. Huray fürdőorvosként dolgozott a településen, ő javasolta Jókainak, hogy töltsön több időt az akkor már népszerű fürdőhelyen. Az írót ugyanis régóta hörghurut kínozta. Betegségére savós vizet írtak fel, a füredi savanyúvíz és a tihanyi apátság juhtenyészetéből származó savó keverékét, amely állítólag tényleg enyhítette Jókai panaszait.

Gyógyulni mentek a Balatonba

Balatonfüred hírnevét a város szénsavas forrásai alapozták meg. A forrásokat a legenda szerint Sió, a Balaton tündére ajándékozta Helkának és Kelénnek, mert a hercegnő és a parasztfiú szerelme és önfeláldozása rendkívül meghatotta a tündért. Az első gyógyfürdőt a 18. század elején nyitották meg. Ma tizenegy forrás van a városban, az egyik legrégibb a Gyógy téren található Kossuth-forrás.

Kossuth-forrás – egyike az utóvulkáni tevékenység nyomán fakadó szénsavas forrásoknakForrás: Tóth Judit

A források vizét elsősorban a Szívkórházban hasznosítják, a füredi víz ugyanis főleg szív- és érrendszeri betegségek gyógyítására alkalmas. Mai szemmel furcsának tűnhet, de a Balatonban sokáig nem fürödtek, inkább csak orvosi javallatra merészkedtek a vízbe. Hosszú ideig tartotta magát a nézet, hogy a tó vize gyógyhatású.

Füred legpezsgőbb időszakát a reformkor környékén élte, amikor sikk volt ide járni.  Az úri vendégsereg számára persze a fürdő- és ivókúrák mellett a társasági élet legalább olyan fontos volt. Kezdetben gyorskocsival lehetett ide eljutni Pestről, ami úgy 14 órát vett igénybe. A Déli Vaspálya megnyitása után, 1861-től már vonattal utazhattak a fürdővendégek Siófokig, onnan pedig gőzhajóval jutottak át az északi partra.

A reformkori városközpont, nem túlzás, tényleg a Balaton-part ékköveForrás: Tóth Judit

A reformkori városközpont szépen felújított korabeli épületei, a macskaköves utcák, a kellemes parkok igazán hangulatossá tették a várost. Az ember képzeletben tényleg visszarepülhet az időben, főleg egy januári hétköznapon, amikor nem kell turistahadakat kerülgetni az utcákon.

Anna-bált Krisztinának

Az emléktáblákat olvasgatva érdekes információkra bukkan az ember. Például arra, hogy a szívkórházzal szemben álló copf stílusú épületben, a Horváth-házban tartották az első Anna-bált,  amelyet Szentgyörgyi Horváth Fülöp János 1825. július 26-án lánya, Krisztina tiszteletére rendezett.

Hogy miért éppen Anna-bált tartottak Krisztina tiszteletére, érdekes kérdés. Az viszont tény, hogy a lány ezen a bálon ismerkedett meg későbbi férjével, Kiss Ernővel, aki 1849-ben az aradi vértanúk egyike volt.

A Horváth-ház, melynek falai között Kossuth Lajos, Deák Ferenc és Széchenyi István is megfordultForrás: Tóth Judit

Az Anna-bálok történetéről a közeli Városi Múzeumban tudtam meg többet, ahol a füredi társasági élet mellett a korabeli fürdőéletről vagy a balatoni közlekedésről is sok érdekességet lehet olvasni. Miközben a fülhallgatóval Huszka Jenő Anna-báli keringőjét hallgattam, azt is megtudhattam például, hogy Slachta Etelka soproni úrleány és Szekrényessy József pesti ügyvéd 1841-ben a füredi Anna-bálon ismerkedtek meg. Az ő fiuk, Kálmán volt az első, aki – 1880-ban – Balatonfüred és Siófok között átúszta a Balatont.

Nyitótánc a balatonfüredi Anna-bálon, az Anna Grand Hotel kertjébenForrás: MTI/Mohai Balázs

A múzeumban azoknak a híres embereknek is emléket állítottak, akik szívesen jártak nyaralni vagy gyógyulni Füredre. Köztük volt például Márai Sándor is, aki így írt a városról: „Nyájas táj, hívogató. Ezt mondja: ne siess. Pihenj. Hallod a fák zúgását? Valamit üzennek. Az ember megáll, hallgatja a zúgást, és egyszerre megérti, hogy kár volt sietni."

Valahogy én is így voltam ezzel. Bár délutánra megérkezett a viharos szél, mégis szívesen maradtam volna még, hogy tovább élvezhessem Füred romantikus hangulatát és a téli Balaton léleknyugtató, különös szépségét.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK