hirdetés
BalatonTihanyremetékbarlanglakások

Barlanglakások, csak turistáknak

2012.08.13., 9:46|Utolsó módosítás:2012. 08. 13., 10:47|

Méltatlanul keveset hallani a Tihanyi-félszigeten fellelhető barlanglakásokról, pedig az egykori imacellák ma Közép-Európa egyetlen épségben fennmaradt remete-telepének számítanak. Az erdőben rejtőző barátlakásokat nem könnyű észrevenni, egyetlen, alig felfedezhető tábla jelzi, hogy a fák között nagyobb izgalmak várnak ránk.

Forrás: MTI/Nagy Zoltán

Az I. András király által Tihanyba telepített bazilita szerzetesek egyedi építményekkel ajándékozták meg a Balaton-vidéket: az Óvár keleti oldalában, a húsz méter magas bazalttufa falba barlanglakásokat vájtak, amely annak idején otthonként, egyfajta imacellaként, ma pedig turisztikai látványosságként szolgálja az embereket. A Tihanyi nevezetességet 1948-ban fedezték fel és nyitották meg az érdeklődő közönség számára. A Balaton-Felvidéki Nemzeti Park különleges túrákat szervez a Barátlakásokhoz, amely egyben érinti az Óvárat, a Cyprián-forrást, de a közel 3 órás kirándulások végén az is kiderül, létezik-e még a tihanyi visszhang.

Nehéz észrevenni a barátlakásokat
A történelmi feljegyzések szerint a bazilita szerzetesek Anasztázia kijevi hercegnő révén kapták a meghívást, és ukrán földről érkeztek Magyarországra. A cellacsoportokból egyébként ma már csak három barátlakás látogatható, a többit betemette az 1952-es sziklaomlás. E három barlang-otthon gyakorlatilag Közép-Európa egyetlen fennmaradt remete-telepe. 

A kereszténység kezdetén a pusztába vagy erdőségekbe vonult férfiakat nevezték remetének, akik a világtól elzárták magukat, hogy így válhassanak Isten szolgájává. Életük rendkívül szigorú alapokra épült: állandó imádság, önsanyargatás és az úgynevezett erénygyakorlatok töltötték ki napjaikat. Egyre több ember adta a fejét remeteségre a régi időkben, végül szerzetesközösséget is alapítottak.

Az ő otthonuk, imahelyük lett a barlanglakás-telep, amely ma is szabadon látogatható azok számára, akik Tihany környékén kalandozva ismerkednének a történelmi időkkel. Igen ám, de e lakások - természetesen - rejtőzködnek, így igencsak szemfülesnek, ébernek kell lennünk, hogy észrevegyük azokat. Ha közvetlenül a Balaton-part melletti úton megyünk be Tihanyba, bal oldalon a Balatont, jobb oldalon erdőséget találunk. Itt jelzi egy alig felfedezhető tábla, hogy Barátlakások (barlanglakások) várnak minket bent, az erdőben. Ilyenek egyébként máshol is találhatók az országban - például Sirokban -, de a tihanyiak jóval korosabbak azoknál.

Barlanglakás - a város szívében is
Kétféle típusba sorolhatók a barlanglakások: vannak, amelyek természetes barlangokban alakultak ki, és vannak, amelyeket mesterségesen hozott létre az ember. A természetes barlangokat háromféleképpen használták régen: búvó-betyárbarlangokként, "ház a barlangban" funkcióként és remetebarlangként. 

A remetebarlangok vallási jelenlét céljára lettek kialakítva. Ezek valószínűleg meglévő, természetes barlangüregekből kerültek továbbfejlesztésre, emberi lakhatásra is alkalmassá téve őket - természetesen a legpuritánabb megoldásokkal. (A tihanyi remetetelepen túl remetebarlangot találunk még pl. a Bükkben és a Mátrában is.) 

A betyárbarlangokban nem csak az útonállók húzták meg magukat, hanem gyakran a társadalom egyéb számkivetettjei is. A "ház a barlangban" már elegánsabb megoldás volt: ez az, amikor a barlang üregébe lakóépületet emeltek. E különleges házakat művészek is megörökítették, romantikus színezetet adva az ottani életnek. Budapesten nagy számban találhatók ilyenfajta otthon-megoldások.

A Gellérthegy oldalában is találunk ilyet
Fővárosunk az egyetlen világváros, ahol még a XX. század elején is - a város szívében - laktak barlangokban emberek. Rómer Flóris kutató így írt a Gellérthegyen található sziklabarlang-lakásáról:
"A ráczvárosi házak fölött több sötét lyuk mutatkozik, melyek az alattok elterjedő házakkal összeköttetésben lévén: kamrául, pinczéül, lomtárul szolgálnak. De van egy nagyobb üreg is a rudas fürdő fölött, melyben nehány épült ház látható, s melyben egy pár igénytelen család, jelesen egy kötélgyártó, mint a grotte des Cordies-ben ... szél és eső ellen födél nélkül is elég oltalmat, télen melegebbet, nyáron hűsebbet - mint egyéb gyarló házakban talál...".