Híres arcok a régi Balatonnál

Nem túlzás, a Balaton partján valósággal hemzsegnek a hírességek, vagy legalábbis azok szobrai, mára múzeummá vált szülőházai, művészetük helyét őrző emléktáblái. Mert a tó a régi időkben nemcsak kedvelt pihenőhely volt, de számos művészet múzsája is. Összegyűjtöttünk néhány ismert arcot, aki az elmúlt évszázadokban egészen biztosan megmártózott a Balaton vizében.

Akiknek a Balaton adta az ihletet
A magyar népies irodalom jeles képviselőjét, Pálóczy Horváth Ádámot említi elsőként a helyi legendárium, aki 1782 és 1793. között Balatonfüreden élt és alkotott. A költő ifjúsága éveit töltötte itt, és állítólag legkiválóbb költeményei is ehhez a tájhoz kötődnek. Azt mondják, ő az első hazai tollforgató, aki nyíltan felvállalta szerelmét a tó iránt - úgy becézgeti azt, mint "honunk kisded tengere, Pannónia Tenger". A lényegesen gyakrabban emlegetett "Magyar Tenger" elnevezést már Kazinczy Ferenctől örökölte.

Volt azonban olyan is, aki sokkal megszállottabban hirdette a Balaton szépségét: Garay János a 19. században egész kötetet szentelt múzsájának. A balatoni kecskeköröm elhíresülésében például fontos szerepe lehetett regéjének, hiszen ebben írta le a tihanyi visszhang és a kecskeköröm keletkezésének meseszerű történetét, az aranyszőrű kecskéket őrző királyleányról és a Tókirály érte epedő fiáról.

De a felvilágosodás korának költőfejedelme, Csokonai Vitéz Mihály is Balatonon, egész pontosan Füreden írta csodálatos költeményét, amelynek A Tihanyi echóhoz címet adta. Füred valóban különlegesen inspiráló erővel bírhatott már akkoriban is, hiszen Jókai Mór is itt vetette papírra híres regényét, Az aranyembert 1870-ben, méghozzá saját villájában, amely ma szintén múzeumként látogatható. A város egyébként is a reformkori elit kedvenc nyaralóhelye volt, de itt született Halápy János számtalan festménye is, és Deák Ferenc levelezésének néhány kimagasló darabja szintén ezen a gyönyörű balatoni településen íródott.

Akik a Balatonhoz gyógyulni jártak
A 19. század legendás alkotója, Czuczor Gergely is járt Füreden, mégpedig gyógyulást keresve, majd a kúra eredményessége miatti háláját a Balaton című költeményében foglalta össze. Batsányi János és Berzsenyi Dániel szintén igénybe vette a híres füredi gyógyfürdő szolgáltatásait, Krúdy Gyula pedig a füredi szívszanatóriumban kereste gyógyulását, Mákvirágok kertje című műve ezen időkről tanúskodik. Szabó Lőrinc szintén a szívkórházban keresett enyhülést bajaira, és Huszka Jenő is a füredi szanatóriumban pihent meg több alkalommal is.

Persze voltak olyan alkotók, akik nem a gyógyulás, egyszerűen csak a pihenés kedvéért utaztak a Balaton partjára. A lista felsorolása hosszú volna, ezért csak néhány hírességet emelnénk csak ki ezúttal: Ady Endre 1912. és 1917. között minden évben Füreden nyaralt, Vörösmarty Mihály pedig visszatérő vendég volt a városban. Móricz Zsigmond és Németh László Balatonkenesén kereste az ihletet műveihez. Utóbbi szerző később házat is vásárolt magának, Tihany közelében. Móra Ferenc Balatonföldváron kezdte írni híres regényét, az Aranykoporsót. Pilinszky János szülei házat vettek Balatonkenesén, így vele is gyakran találkozhattak itt a helybeliek.

Akiket a sors köt a Balatonhoz
Vannak, akik születésük, vagy épp haláluk miatt kötődnek a Balaton-parthoz. Talán a legismertebb balatoni tragédiák egyike: József Attila 1937-ben Balatonszárszón halt meg, róla elnevezett emlékmúzeum és emlékhely található a közelben. Karinthy Frigyest Siófokon érte a halál, míg Keszthelyi Zoltán éppen Keszthelyen született, ahogy Szendrey Júlia is, és szülőháza ma is múzeumként működik.

De hogy ne csak az irodalmi nagyságokkal foglalkozzunk, hanem olyan személyekkel is, akik mély nyomot hagytak munkásságukkal a balatoni mindennapokban is: Dr. Lóczy Lajos 1931 nyarán kezdte el Balatonfüred határában a Lapos-telek és Vörösföldek nevű részletes felmérését, és 119 aknát ásatott, amelyek révén meghatározhatta a füredi szénsavas mező kiterjedését. Célja az volt, hogy új savanyúvíz-előfordulások után kutasson.

Az ő tanítványa volt Cholnoky Jenő világhírű földrajztudós, aki mestere halála után is folytatta a Balaton kutatását. Dr. Sümegi József fürdőorvos szívbetegeket gyógyított Balatonfüreden, jelentős érdemei voltak a füredi szénsavas gyógyfürdő fejlesztésében. Ami pedig igazi kuriózumnak számít: Oscar Wilde több balatoni városban is tiszteletét tette. Ha valaki szívesen megismerkedne a régi korok művészeinek életével, ajánljuk számára a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum Balaton Történeti Pantheonjának megtekintését. Ha pedig már Keszthelyen jár, ebben a gyűjtésben talál régebbi és újabb gyönyörű látnivalókat is, amelyeket tényleg nem érdemes kihagyni egyetlen korrekt városnéző programból sem.