Nem tisztázott, hogy mennyit kell fizetni
	Az Adó szaklap által rendezett Adóakadémia meghívott előadói az adóváltozás részletszabályaira hívták fel a figyelmet. Kovácsné Homoródi Beáta pénzügyminisztériumi osztályvezető szerint 4 százalékos vállalkozói járulék alapja továbbra is a minimálbér lesz (általánosságban), erre a járulékra tehát a minimum-járulékalap szabályait nem kell alkalmazni. Adóváltozások: részletekben a lényeg

A vállalkozói járulékkal kapcsolatos törvény rendelkezései szeptembertől nem változtak, így a jövőben is az eddigi szabályok szerint kell a vállalkozói járulékot megfizetni - olvasható az APEH közelmúltban közzétett tájékoztatójában. Az egyéni és a társas vállalkozókat az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelmük, azaz főszabályként a minimálbér kétszerese után terheli a 4 százalékos járulékfizetési kötelezettség. Ha a tényleges jövedelem a 125 ezer forintnál kevesebb, úgy az APEH-nak történt bejelentést követően, a vállalkozói járulékot is a bejelentés szerinti összeg alapján kell megfizetni, oly módon, hogy a járulékalap éves szinten elérje a minimálbér adott évre számított összegét. Az evás egyéni vállalkozó ugyanakkor  - az adóhatóság álláspontja szerint - a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér után köteles a vállalkozói járulékot teljesíteni. (A vállalkozói járulékról szóló törvényi rendelkezésekből ugyanakkor ez egyértelműen nem álapítható meg.)

A társas vállalkozó utáni járulékot éves szinten a minimálbér után akkor is meg kell fizetni, ha a társas vállalkozó részére jövedelmet nem fizettek és a megfizetett járulék nem éri el a minimálbér alapul vételével számított járulék adott évre eső összegét.

Ha az egyéni vállalkozó társas vállalkozóként is biztosított, a vállalkozói járulékot csak az egyéni vállalkozásában kell megfizetnie. Abban az esetben, ha a társas vállalkozó egyidejűleg több társaságban is vállal személyes közreműködést, úgy a járulékot abban a vállalkozásában kell megfizetni, amelyikben főfoglalkozású tagként fizet társadalombiztosítási járulékot.

Mentesül a vállalkozói járulék megfizetése alól az az egyéni vagy társas vállalkozó, aki egyidejűleg legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll. Az ő esetükben ugyanis a munkabért munkaadói és munkavállalói járulékkötelezettség is terheli. A nyugdíjasoknak szintén nem kell vállalkozói járulékot fizetniük, mivel ők a vállalkozó járulék alapján járó munkanélküli-ellátásra nem lehetnek jogosultak.

Magán-nyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés

A minimum járulékalap bevezetésével összefüggő kérdésekről tájékoztatót adott ki a Pénzügyi Szervezet Állami Felügyelete is, amely elsősorban a tagdíj-kiegészítés kérdéseivel foglalkozik. Mivel a tagdíj és a kiegészítés alapja is azonos a nyugdíjjárulék alapjával, a magán-nyugdíjpénztári tagságból eredő kötelezettségeket a nyugdíjjárulék alapját képező jövedelem (de legalább a minimálbér) vagy a minimum járulékalap után kell teljesíteni.

A foglalkoztató, illetve a pénztártag - 10 százalékos mértékig - egyoldalú kötelezettséget vállalhat tagdíj-kiegészítés fizetésére. Amennyiben az érintett ez a tényt a magánnyugdíj-pénztárhoz bejelentette, a kiegészítés megállapítására, bevallására és megfizetésére, illetve a megfizetés elmulasztásának jogkövetkezményeire a tagdíjra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy, ha a tényleges jövedelem nem éri el a 125 ezer forintos minimum járulékalapot, a foglalkoztató azonban ezt nem jelentette be az állami adóhatósághoz, akkor a tagdíjat, illetve a foglalkoztató által vállalt tagdíjkiegészítést is a minimum járulékalap (és nem a tényleges jövedelem) után kell megfizetni. Az így keletkező különbözet összegét a foglalkoztató köteles viselni.

Más a helyzet a pénztártag által vállalt tagdíj-kiegészítés vonatkozásában. Mivel ez a kötelezettség magát a pénztártagot terheli, a minimum járulékalap utáni fizetés is teljes egészében a munkavállalót (pénztártagot) terheli. A többletbefizetés természetesen növeli a pénztártag megtakarítását, azaz az egyéni számlakövetelés összegét.

A jogszabályok lehetővé teszik a tagdíjkiegészítés megszüntetését vagy a kiegészítés mértékének a módosítását. Mindkét esetben írásban kell a pénztárnak bejelentést tenni akár a bevallás benyújtásával egyidejűleg, akár attól függetlenül.

A fentiekre tekintettel a magán-nyugdíjpénztári tagdíjbevallásban a járulékalap összege sorban vagy a törvényben meghatározott minimum járulékalapnak megfelelő összeget, vagy a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelem tényleges összegét (illetőleg a minimálbér összegét) kell feltüntetni. A PSZÁF kiemelte, hogy a tagdíj, illetve a munkáltatói, munkavállalói tagdíj-kiegészítés összegét minden esetben (és továbbra is) a járulékalap (nyugdíjjárulék alapja) után kell megállapítani és a bevallásban szerepeltetni.

[origo]