 |
 |
 |
Májusban indult a havi adatszolgáltatás |
 |
A második negyedévtől kezdődően körülbelül 50 ezer adózó köteles a havi bevallás teljesítésére. E szűk körön kívül, a többi foglalkoztató tekintetében 2007. január elsejéig egy év türelmi időt biztosított a jogalkotó. Az új bevallás és ezzel összegfüggésben az egyéni járuléknyilvántartás bevezetésének is az a célja, hogy kiszűrje a jogosulatlanul igénybe vett társadalombiztosítási ellátásokat. |
 |
Ajánlat
|
 |
Okmányirodai regisztráció kell a bevalláshoz
|
 |
 |

|
Biztosítottak bejelentése
A jelenlegi szabályok szerint a foglalkoztató a biztosítottait az egészségbiztosítási igazgatóságnál köteles bejelenteni. A munkaviszony létesítésével kapcsolatos adatokat pedig az EMMA felé is továbbítani kell. Az egycsatornás adatszolgáltatási rendszer bevezetésével a jövőben kizárólag az adóhatósághoz kell csak a foglalkoztatónak (munkáltatónak, kifizetőnek) bejelentést tennie. Az APEH pedig haladéktalanul továbbítja a beérkezett elektronikus adatszolgáltatást az egészségbiztosítóhoz, illetőleg a munkaügyi nyilvántartást vezető szervezethez. Az adótörvények módosításáról szóló javaslat szigorítja a bejelentésre nyitva álló határidőket. Eszerint a biztosítás kezdetére vonatkozó bejelentést, a biztosítási jogviszony első napját megelőzően, legkésőbb azonban a biztosítási jogviszony első napján, de még a foglalkoztatás megkezdése előtt kell teljesíteni. Munkanélküli ellátás esetén a következő hónap 12-éig, a jogviszony megszűnését pedig 8 napon belül kell bejelenteni.
A foglalkoztató a bejelentésről, legkésőbb annak teljesítését követő napon köteles a biztosított részére igazolást adni. Az igazolásnak tartalmaznia kell a bejelentett adatokat és a bejelentés teljesítésének időpontját is.
A munkáltatónál is lehet az adómegállapításról nyilatkozni
A személyi jövedelemadóról kizárólag önadózás vagy hatósági adómegállapítás útján lehet 2007 januárjától adóbevallást tenni, az idei évre vonatkozóan munkáltatói elszámolást már nem lehet kérni. Február 15-éig minden magánszemély köteles nyilatkozni arról, hogy kíván-e az APEH általi adómegállapítás lehetőségével élni, avagy nyilatkozat hiányában az adóbevallását saját maga készíti el. A munkavállalók helyzetét könnyíti az az előírás, amely szerint a fenti nyilatkozatot nem csak az adóhatóságnál, hanem a munkáltató útján is be lehet majd nyújtani. A munkáltató a nyilatkozat adatait köteles a saját nyilvántartásával összevetni, ezt követően pedig az erre a célra rendszeresített elektronikus űrlapon március 12-éig az APEH-nak továbbítani.
Ésszerűbb bevallási szabályok
A naprakész járulék-nyilvántartási rendszer megteremtése érdekében szükség van az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott munkavállalók adatainak havi bejelentésére. A parlament előtt lévő törvényjavaslat ezért az elektronikus úton benyújtandó adó- és járulékbevallást az AM-könyvesek adataira is kiterjesztené.
Másfelől azonban az adminisztrációs terhek csökkenése várható, tekintve, hogy nem kell a jövőben nullás havi bevallást tenni. Nem lesz kötelező adatszolgáltatást teljesíteni azokról a hónapokról, amelyekben tényleges adó- és járulékalapot képező kifizetésre, juttatásra nem kerül sor. A törvénytervezet miniszteri indokolása kiemeli ugyanakkor, hogy kivételt képeznek azok az esetek, amikor törvényi rendelkezés folytán, tényleges járulékalap hiányában is fennáll a járulékfizetési kötelezettség. Ha az egyéni vállalkozó társas vállalkozóként is biztosított, járulékfizetési kötelezettségét a tényleges tagi jövedelem után kell a társas vállalkozásnál megállapítani, a tételes eho bevallása és megfizetése azonban a társas vállalkozást terheli, ezért ebben az esetben a társas vállalkozás nem mentesíthető a bevallás beadása alól. Hasonló a helyzet a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató, egyéni vagy társas vállalkozónál is, mivel a tanulmányok folytatása nem mentesít a tételes egészségügyi hozzájárulás alól, ebből következően elektronikus bevallása benyújtásától az ilyen esetben sem lehet eltekinteni.
A januártól 131 ezer forintra emelkedő minimum járulékalap alól akkor lehet mentesülni a jövőben, ha az elektronikus havi bevallásban a tényleges jövedelmet tüntetik fel járulékalapként. Az adózó tehát a tényleges jövedelemmel kapcsolatos bejelentési kötelezettségének a bevallás keretében tehet eleget, így nem lesz már szükség külön nyomtatvány benyújtására.
A pénzügyi tárca által kidolgozott javaslat szerint a 131 ezer forintnál alacsonyabb munkabérek esetén, ha a foglalkoztató a tényleges jövedelmet nem jelenti be, az így keletkező járulékkülönbözetet különadó címén és nem járulékként kell majd a biztosított helyett megfizetnie. Nem lesz lehetőség ezáltal arra, hogy keresőképtelenség esetén a munkavállaló a munkabérénél magasabb összegű táppénzt kapjon.
Farkas Katalin
[origo]
|