Előny és hátrány is lehet az orosz tulaj

Különös helyzetbe kerülhet a Mol azzal, hogy az osztrák OMV eladta a Molban lévő részesedését az orosz Szurgutnyeftyegaznak, mert a magyar olajcég Horvátországban szeretne terjeszkedni, ahol nem szívesen látnának túl sok orosz tőkét. Ugyanakkor a Mol szibériai olajmezőinek megtartásában jól jöhet egy Putyin elnökhöz állítólag közel álló szövetséges. Sokan a Kremlt sejtik a mostani orosz befektetés hátterében, amelyet alig néhány héttel előzött meg Gyurcsány Ferenc oroszországi látogatása.

A Mol hétfőn közleményt tett közzé a BÉT honlapján arról, hogy ezen a napon a sajtóból értesült az OMV AG és a Szurgutneftyegaz (Surgutneftegaz) ügyletéről. Vagyis eszerint a Mol is csak hétfőn tudta meg, hogy az osztrák olajvállalat 1,4 milliárd dollárért eladja teljes Mol-pakettjét az orosz cégnek. (Az OMV mintegy 21 százalékot birtokolt a Molban, de a Mol alapszabálya szerint csak 10 százalékos szavazati joggal rendelkezik a magyar társaságban.)

A Mol és az OMV hosszas tőzsdei csatározásokat folytatott a budapesti börzén, ebben a harcban az OMV hatalmas tőkét mozgósított, és megpróbálta megszerezni az ellenőrzést a Mol felett. A vitában nem hivatalosan ugyan, de sokszor elhangzott, hogy az osztrákok felvásárlási ajánlata mögött esetleges orosz érdekek állhatnak.

Az OMV végül akkor mondott le a Mol megszerzéséről, amikor az európai versenyhatóságok jelezték: az egyesülés versenyjogi akadályokba ütközne, hiszen például a két cég kis területen - Ausztriában, Szlovákiában és Magyarországon- három nagy finomítóval is rendelkezik.

Egyszerre jó és rossz

A Mol számára úgy lehet politikailag kínos a most felbukkant orosz tulajdonos, hogy közben technológiailag akár kedvező helyzetbe is hozhatná a Szurgutnyeftyegaz megjelenése: majdhogynem ugyanazon a szibériai olajmezőn tevékenykedik a Szurgutnyeftyegaz, mint a Mol. A Mol fő szibériai olajlelőhelye a ZMB mező, ez 10 kilométerre van a Surgut-7 mezőtől, amelyet szintén a magyar cég próbál kiaknázni.

A Szurgutnyeftyegaz ugyanitt, a finnugor hantik és manysik által lakott tyumenyi körzetben tárja fel az olajlelőhelyeket, és a székhelye is Szurgutban van. Ugyanakkor kevés az olajfinomítója, így a Mol esetleges megszerzése elemzők szerint fontos feldolgozókapacitást is hozhatna az orosz cégnek.

Gazdaságpolitikailag viszont azért válhat nehézzé a Mol helyzete, mert korábban, a horvát INA felvásárlásakor a zágrábi kormány kikötötte, hogy a Mol esetleges ellenséges felvásárlásakor nem kerülhet más tulajdonoshoz az INA. A horvát vállalat irányításának átvételéről január végén aláírt szerződés szerint a Mol esetleges ellenséges felvásárlásakor a horvát kormánynak visszavásárlási joga van az INA-részvényekre.

Korábban senki sem gondolt rá

Hernádi Zsolt akkor az [origo] kérdésére teljesen jogos igénynek nevezte, hogy az OMV próbálkozásainak ismeretében a horvátok ragaszkodtak e feltételhez - függetlenül attól, hogy van-e esélye egy újabb hasonló akciónak. "Amikor megvettük az INA 25 százalékát, csak azért nem került bele ez a lehetőség az akkori szerződésbe, mert senki sem gondolta, hogy az ellenséges felvásárlás kísérlete reális veszély" - tette hozzá.

A horvátországi sajtóhírek szerint Zágrábban sokan sejtették már ekkor is a Molban megjelenő orosz tőkét. (Egy időben - áttételesen - a Molban jelentős, több százalékos részesedést szerzett az orosz Rahimkulov család, illetve a család befektetési cégei is. Megdet Rahimkulov korábban az orosz Gazprom magyarországi képviselőjének számított, és több magyar cégben is hatalmas tulajdonrészeket birtokolt, illetve birtokol ma is.)

Az Erste kalkulációi szerint az osztrák olajcég körülbelül 15 százalékos nyereséget ért el a Mol-tranzakción. A szakértők szerint "érdekes, hogy van olyan piaci szereplő, aki hajlandó volt részvényenként 19 600 forintot fizetni, mivel nehéz ezt a részesedést bármire is felhasználni". További tranzakciók sem zárhatók ki, például valamilyen eszközcserés megállapodás a Mol és a Szurgut között.

Gyurcsány Moszkvában tárgyalt

Sokan hangsúlyozzák, hogy a Szurgutnyeftyegaz első számú embere, Vlagyimir Bogdanov közel áll az orosz miniszterelnökhöz, Vlagyimir Putyinhoz. Érdekes, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az elmúlt hetekben Moszkvában járt, és egyebek mellett energiapolitikai kérdésekről tárgyalt, majd a New York Times arról írt, hogy növekedett Magyarország függősége Oroszországtól.

Daróczi Dávid kormányszóvivő hétfői közleményében ugyanakkor hangsúlyozza: "A Magyar Köztársaság kormánya határozottan leszögezi, hogy az orosz partnerével folytatott tárgyalások során soha, még informálisan sem került szóba a Mol Nyrt.-ben történő tulajdonszerzés. Piacgazdaságban a kormánynak nem feladata kommentálni egy tőzsdei ügyletet, ha az a jogszabályoknak megfelelően zajlik. Magyarországnak ugyanakkor az az érdeke, hogy a nemzeti olajipari vállalat megőrizze függetlenségét. A kormány álláspontja nem változott a korábbi, hasonló helyzetben képviselt álláspontjához képest: nem támogatja, ha bárki ellenséges szándékkal próbál befolyást szerezni magyar stratégiai ágazatokban."

Tordai Péter, a KBC elemzője azt feltételezi a Napi Online szerint, hogy a Mol-menedzsment nem fogja ellenségesnek minősíteni, hanem óvatosan kezeli az orosz olajcég megjelenését, melynek piaci kapitalizációja 22,7 milliárd dollár, azaz több mint kétszerese az OMV értékének.

A Kreml tanácsára?

"Az orosz Szurgutneftyegaz a Kreml tanácsára vagy nyomására vett Mol-részvényeket" - vélekedett hétfőn Valerij Nyeszterov, a Troika Dialog befektetési cég elemzője a Reuters orosz hírszolgálatának. Szerinte az ügylet célja megerősíteni Magyarország és Oroszország együttműködését az energiaszektorban. Hozzátette, az ügylet jó befektetés az orosz cégnek, mert szüksége van pótlólagos feldolgozó kapacitásokra - írja az MTI.

Szvetlana Grizan, a BTB Kapital elemzője szerint várható volt az orosz cég lépése, számítani lehetett rá, hogy a Szurgutneftyegaz az eddig gyűjtött tőkéjének egy részét realizálja. Hangoztatta azonban, hogy az orosz cég nem erősítette meg egyelőre az 1,4 milliárd eurós vételárat, amelyet az OMV említett a sajtónyilatkozatában. Ezért egyelőre csak előzetes értékelésről lehet szó - tette hozzá az elemző.

Grizan arról is szólt, hogy a részvények megvételével a Szurgutneftyegaz a Mol legnagyobb egyedi tulajdonosa lesz, hiszen a Mol-részvények tulajdonosi szerkezete eléggé szerteágazó: sok cég van, amely 5-7 százalékot birtokol. Ennek figyelembe vételével igen bölcs döntés a vállalatvezetés részéről a vásárlás - állította.

A Mol pénzügyi befektetőnek tartja az oroszokat

A KBC elemzőjének abban mindeképpen igaza volt, hogy a Mol nem minősítette ellenségesnek a Szurgutnyeftyegaz megjelenését a tulajdonosok között. A Molnak ahhoz, hogy biztosítani tudja oroszországi olajmezőit, feltétlenül jó kapcsolatokat kell ápolnia az orosz hatóságokkal, és alighanem jól jöhet a piaci szereplőkkel való zökkenőmentes együttműködés is.

Putyin tavaly május-június táján egyébként is aláírta azt a törvényt, amely a stratégiai ágazatokat egyfajta állami felügyelet alá helyezi Oroszországban. Ez a jogszabály szigorította és korlátozta a külföldi befektetéseket többek között az energiaszektorban is. Akkor a Mol úgy nyilatkozott a National Geographic magazin magyar kiadásának, hogy "a Vlagyimir Putyin által aláírt jogszabály visszamenőleg nem hatályos".

A Mol most hétfői közelményében úgy értelmezi, hogy a Szurgutneftyegaz a Mol-részvényeket vonzó pénzügyi befektetési lehetőségnek tartja, ugyanakkor szeretné egyértelműen kifejezni, hogy változatlanul saját stratégiáját kívánja folytatni, "melynek célja a részvényesi értékteremtés és a Mol-csoport fenntartható növekedésében érdekelt más jelentős érintett felek érdekeinek védelme".

A Molnak az INA a fontos

A Mol közleménye szerint a jelenlegi helyzetben az értékteremtés fő hajtóerejének az INA-val való együttműködés elmélyítését tartja. (Ez nem meglepő, hiszen a Mol számára fontos a cég függetlenségének megőrzése, ez a záloga a horvátországi terjeszkedésnek is.)

"A múltban különböző vállalatokkal folytatott megbeszélések során a Mol mindig egyértelműen kifejezte, hogy a stabil, kölcsönös előnyökön alapuló együttműködést kínáló partnereket részesíti előnyben. A Szurgutneftyegaz és a Mol között nem volt, és jelenleg sincs sem stratégiai, sem üzleti kapcsolat, és ennek megfelelően nem értelmezhetők a Szurgutneftyegaz közleményében szereplő szándékok. A Mol igazgatósága a Szurgutneftyegazt pénzügyi befektetőnek minősíti, és így a két pénzügyi részvényese közötti tranzakciót nem kívánja kommentálni" - közölte a magyar olajcég.