Vészcsengőkről ír Mol-ügyben a Financial Times

Magyarországon és Brüsszelben is "azonnal megszólaltak a vészcsengők" azután, hogy az osztrák OMV olajkonszern eladta 21,2 százalékos Mol-részesedését az orosz Szurgutnyeftyegaznak, a magyar kormányt pedig "meglepte" a tranzakció - írta a keddi Financial Times. A Kommerszant szerint viszont korlátozott lesz az orosz befolyás a Molra.

A Financial Times értesülése szerint az EU-bizottság energiaügyi illetékesei aggodalmuknak adtak hangot, hogy hétfőn bejelentett Mol-ügylet alááshatja az egységes uniós energiapolitika kialakítását célzó, éppen mostanában újjáéledő erőfeszítéseket.

A londoni gazdasági-politikai napilap által név nélkül idézett egyik brüsszeli illetékes arról panaszkodott, hogy "oly gyakran történik ilyesmi ... az EU-tagok megállapodnak valamiben Brüsszelben, aztán hazamennek, és megkötik a maguk üzleteit".

Veres felvetné az ügyet az orosz kormánynak

Veres János pénzügyminiszter ugyanakkor azt mondta a Financial Timesnak, hogy "ez a kereskedelmi tranzakció meglepetésként érte a magyar kormányt". A miniszter szerint Magyarország felveti az ügyet az orosz kormánynak, amint a Szurgutnyeftyegaz további részletekkel szolgál. Hozzátette: Magyarország bízik abban, hogy Oroszország továbbra is megbízható üzleti partnerként viselkedik, és eleget tesz szerződéses kötelezettségeinek.

A Szurgutnyeftyegazról a lap azt írja, hogy Oroszország nagyságra negyedik, "titkolózó" olajtermelőjének tulajdonosi háttere részvény-keresztbirtoklások bonyolult szövevénye, és a céget Vlagyimir Bogdanov személyében Vlagyimir Putyin orosz kormányfő egyik szoros szövetségese vezeti. Moszkvai elemzők ugyanakkor megjegyzik: a Szurgutnyeftyegaz "csendben építkezett" az utóbbi évtizedben, neve nem merült fel semmilyen olajtársasági botránnyal kapcsolatban sem.

Feltárul egy új világ

A londoni napilapnak egy név nélkül idézett megfigyelő azt mondta: a Szurgutnyeftyegaz nem akar ellenséges átvételi kísérletet indítani, és "a belátható jövőben" nem kívánja Mol-részesedését "egy 30 százalékos küszöbszint fölé" növelni. Az illető szerint az orosz cég "csak egy széket akar az asztalnál". Az ügylettel "új világ" tárult fel előttük: az európai piac szereplőivé válnak - idézte forrását az FT.

A lap szerint az 1,4 milliárd eurós vételár, amely a részesedés jelenlegi piaci értékének több mint a kétszerese, találgatásokat indított el arról, hogy a tranzakció egy "nagyobb kiterjedésű alku" része lehet. Az elemzés kiemeli, hogy Oroszország igyekszik erősíteni energiaipari kapcsolatait Ausztriával és Magyarországgal, és támogatást próbál nyerni a Déli Áramlat nevű gázvezeték-tervezetéhez, amely az EU által pártolt Nabucco rendszer "riválisa". Orosz részről korábban azt jelezték, hogy a Nabuccót nem tartják riválisnak, mert Európának mindegyik vezetékrendszerre szüksége lesz.

Ez az orosz cég első külföldi tulajdonszerzése

Oroszországban a Kommerszant napilap foglalkozik részletesebben a témával. Kiemeli, hogy mostanáig a Szurgutnyeftyegaz volt az egyetlen nagy orosz kőolajipari konszern, amely nem terjeszkedett külföldön. A kitermelésben Kelet-Szibériára összpontosított, és az új koncessziókon kívül csak a médiában és a Rosszija bankban vásárolt részvényeket.

A gazdasági lap szakértőre hivatkozva arról is ír, hogy a Szurgutnyeftyegaznak jól jön a Mol olajfinomító-kapacitása, illetve az orosz cégnek nem okoz pénzügyi nehézséget a befektetés, mivel felhalmozási időszak után áll.

A Kommerszant emlékeztet rá, hogy a Mol 2006-ban maga keresett védelmet az orosz konszerneknél az OMV ellenséges felvásárlási szándéka ellen, de az idézett szakértők véleménye szerint a Szurgutnyeftyegaz befolyása a Molra igencsak korlátozott lesz. MInderről itt olvashat bővebben.