Két szuperhatalom csatáját jósolja Soros

Soros György magyar származású amerikai nagybefektető az Egyesült Államok által képviselt nemzetközi kapitalizmus és a Kína képviselte állami kapitalizmus csatájáról beszélt budapesti előadássorozatának zárónapján. Az üzletember mind az állam vezérelte gazdaságot, mind a piac mindenhatóságába vetett hitet elutasította.

Soros György: Felismerem, hogy én is tévedhetek

"A világ a gazdaságszervezés két, alapjaiban eltérő útja előtt áll, amelyek a nemzetközi kapitalizmus, illetve az állami kapitalizmus. Az előbbi, amelyet az Amerikai Egyesült Államok fémjelez, megakadt, míg a Kína által képviselt második feltörekvőben van" - mondta el Soros György a Magyar Tudományos Akadémián (MTA), a CEU szervezésében tartott ötnapos előadássorozatának utolsó napján.

Az ázsiai ország a befektetési guru szerint a globalizáció nyertese volt, és a mostani válságtól is nagyban elszigetelte magát. Az USA ezzel szemben nagyot veszített a krízisen, és a korábban a saját, illetve a világ gazdaságának motorját jelentő amerikai fogyasztási szint sem tér már vissza.

Vége az amerikai egyeduralomnak

A nagybefektető azt a nézetet vallja, hogy egy multipoláris világrendet kellene létrehozni, amely az 1944-ben létrehozott, az Egyesült Államok által dominált univerzális berendezkedést váltaná fel (utóbbi alatt a Bretton Woods-i gazdasági intézményeket, például a Nemzetközi Valutaalapot és a Világbankot kell érteni). "Napjainkra a dollár mint elsődleges nemzetközi valuta veszélyes egyensúlytalanságokat eredményezett" - véli Soros. Mivel a nemzetközi befektetők a dollárban már nem bíznak annyira, mint korábban, így sokan kézzelfoghatóbb megtakarításokba menekítik pénzüket, például aranyat vesznek. Ez azért veszélyes Soros szerint, mert így megakadályozzák a pénz egészséges áramlását.

A guru szerint az Egyesült Államoknak el kell fogadnia, hogy vége az egyeduralmának, és inkább a nemzetközi egyeztetések felé kellene fordulnia. Ezen a ponton Soros odaszúrt az általa nem kedvelt George Bush-féle politikának is, amely az amerikai kizárólagosságra épített, míg az Obama-kormányzatot visszafogottan dicséretben részesítette, mert az szerinte hosszabb távon gondolkodik.

Kína esetében is megfogalmazott ajánlásokat az üzletember. Szerinte nagy baj, hogy a Föld legnépesebb országa még mindig a gyarmatosítás áldozatának érzi magát, miközben ő maga már a nemzetközi befektetők éllovasai között van. Ehelyett a nyitott társadalomra és a jog uralmára kellene törekedniük, ami a szólásszabadság kiterjesztésével is járna. Soros véleménye szerint azonban a jelenlegi változások is túl gyorsan érkeznek a kínai vezetés számára, és reméli, hogy felnőnek a feladathoz. Szavai szerint: túlzás nélkül állítható, hogy a világ jövője múlik azon, hogy miképp reagál a pekingi vezetés a kihívásokra.

A valóság hibás magyarázata

Soros György előadássorozatának első négy napja elméleti kérdésekkel foglalkozott. A befektetési guru szerint be kell ismernünk, hogy a valóság megismerésének korlátai vannak: a társadalomtudomány és különösen a közgazdaságtan még mindig nem veszi kellően figyelembe, hogy megfigyelőként nem tudunk elvonatkoztatni saját helyzetünktől, így ítéleteinkkel és várakozásainkkal magunk is alakítjuk a valóságot, amelyet elemzünk. Ez a befektető által kidolgozott reflexív teória alapja.

A befektető szerint a mostani válságot előidéző buborékok remek példát szolgáltatnak erre, ezek ugyanis épp a trendek félreértésének, a valóság hibás magyarázatának köszönhették kialakulásukat. Soros szerint tévedés azt hinni, hogy a piacok egyensúlyra törekszenek, hiszen az egyensúly egy szélsőséges és ritka esete bármely társadalmi rendszernek, így a pénzpiacoknak is.

Tökéletes piacok márpedig nincsenek

Az egyensúlytalanságból és az utóbbi időszak tapasztalataiból az következik Soros szerint, hogy a piacokat nem hagyhatjuk beavatkozás nélkül működni, tőkéletes piacok ugyanis nincsenek. A piaci árak minden esetben torz képet mutatnak azokról a pénzügyi eszközökről, amelyekre vonatkoznak, vagyis a piacok szinte mindig tévednek.

 

Soros György és a CEU elnöke, John Shattuck

 

Ezen felül az a felvetés is megdőlt, miszerint az árak csak információkat közvetítenek, a pénzpiacok ugyanis visszahatnak a gazdaságra. Ennek akkor van jelentősége, amikor buborékok alakulnak ki, ekkor a piaci várakozások olyan távol kerülnek a valóságtól, amely ugyan már feltűnik a szereplőknek, de ekkor már nem lehet "kiszállni" - a spekulatív trend tehát folytatódik.

"A kapitalizmus nincs akkora ellentmondásban a nyílt társadalommal, mint a szovjet rezsim volt, de komoly veszélyt jelent annak értékeire" - fejtette ki Soros, aki szerint élesen el kell választani a politikai döntéshozatalt a gazdaságtól, a piaci részvételt a szabályalkotástól. A befektető élesen kritizálta a piac mindenhatóságába vetett hitet, a piaci fundamentalizmust - akárcsak a Soros által életre hívott budapesti központú agytröszt, az INET (Institute for New Economic Thinking) egyik tanácsadója, a nemrég Magyarországon járt Joseph Stiglitz, aki szintén új világrendről beszélt korábban a CEU-n.

Az előadássorozat lezárásakor "szupersztárnak" nevezték Soros Györgyöt, aki a konferenciakapcsolásnak köszönhetően több kontinens hallgatóinak tartott előadást. Egyszerre hallgatták az előadást Londonban, Massachussettsben, a New York-i Columbia Egyetemen, Bangalore-ban és Hong Kongban. Egy az [origo] munkatársával beszélgető moszkvai egyetemi tanár Soros György jelentőségét Michail Gorbacsovéhoz hasonlította az újító gondolkodásmódja miatt.