A Wall Streetet is lepipálta az ausztrál tőzsde

Az elmúlt 110 év legfontosabb részvénypiacainak rangsorolásából az derül ki, hogy nem feltétlenül a világgazdaság szuperhatalmai kínálták a befektetőknek a legnagyobb profitot. A jelek szerint a GDP nagyságánál többet számít, például, az adott ország nyersanyaggazdagsága.

A múlt század eleje óta eltelt időszakot nézve a fejlett világban az ausztrál részvénypiac biztosította a legjobb hozamokat - erre az eredményre jutott a London Business School három professzora által a Credit Suisse nagybank számára készített tanulmány. A dolgozatban szereplő 19 piac a globális tőzsdei összérték 85 százalékát adja.

A számokból kitűnik, hogy aki ausztrál értékpapírokba fektetett az elmúlt 110 évben, annak nemcsak a vizsgált piacok legnagyobb profitjára volt esélye (inflációval korrigálva évente átlagosan 7,5 százalék), de ráadásul a második legalacsonyabb árfolyam-ingadozásnak (18,2 százalék) volt kitéve.

Ezzel szemben a világ mai legnagyobb forgalmú részvénypiacán, az Egyesült Államokban 1900 óta csupán 6,2 százalék volt az átlagos éves megtérülés, az ingadozás pedig 20 százalék fölött alakult.

Szeret tőzsdézni a lakosság

Ausztrália vezető pozíciója azért is érdekes, mert részvénypiaca manapság csak a hatodik legnagyobb a világon, megelőzi az amerikai, a brit, a japán, a francia és a kanadai is. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy az ausztrál felnőtt lakosság 50 százalékának van a birtokában részvény.

Ausztrália távolról sem a történelmi időknek köszönheti első helyét. Az új évezred első évtizedében, amikor az amerikai részvények kimondottan rosszul szerepeltek, az ausztrál papírok 5,5 százalékos éves reálhozamot produkáltak - ebben az időszakban ez Dél-Afrika és Norvégia után a harmadik legjobb eredmény volt.

Emögött részben az általános nyersanyagdrágulás állt, részben pedig az, hogy az ausztrál bankrendszer, és ezáltal az egész gazdaság nagyon jól viselte a válságot: csupán egyetlen negyedévben fordult mínuszba a GDP növekedése.

Ásványkincsek és Kína mint partner

A szerzők a lehetséges magyarázatok között említik, hogy Ausztriália roppant gazdag ásványkincsekben (szén, vasérc, urán, cink, nikkel, arany, olaj - ma az ASX 200 tőzsdeindex legfontosabb részvényei közül kettő a BHP Billiton, illetve a Rio Tinto bányavállalaté). Emellett kereskedelmi kapcsolatai révén képes kihasználni az utóbbi időben gyorsan növekvő ázsiai gazdaságok - elsősorban Kína - sikereit.

Ausztrália GDP-arányos költségvetési hiánya az idén 4,2 százalékon tetőzhet - ezt számos más fejlett ország elfogadná -, államadóssága pedig az egész világon az egyik legalacsonyabb, mindössze a GDP 18 százaléka (az USA-ban ez az adat 108 százalék). A helyi szakembereket csak az ingatlanpiac buborékgyanús árszintje és a kínai gazdaság teljesítményétől való erős függés aggasztja.

A lista második helyezettjének kiléte az elsőnél is meglepőbb: a dél-afrikai piac évi 7,2 százalékos nyereséget és 22,6 százalékos ingadozást tud felmutatni 1900 óta, nyilván nem függetlenül az ország óriási nyersanyagkincseitől. Harmadik a már említett Egyesült Államok, negyedik Svédország (6,2, illetve 22,9), ötödik Új-Zéland (5,9 és 19,8), hatodik Kanada (5,8 és 17,3 százalék).

Csak a hetedik helyen következik Európa talán legfontosabb pénzügyi központja, Nagy-Britannia (5,3 és 20,1), a középmezőnyt pedig Finnország, Dánia, Hollandia, Norvégia és Svájc foglalja el. Az utolsó helyen az állandó politikai bizonytalanságtól sújtott Olaszország (2,1 és 29,1), míg előtte Belgium (2,5 és 23,7) és a világháborúk után rendre hatalmas tőzsdei bukást és hiperinflációt megélő Németország (3,0 és 32,4 százalék) helyezkedik el. Franciaország, Japán, Írország és Spanyolország szintén a lista második felébe került.

A Monarchia piacától a válságig

A Credit Suisse tanulmánya néhány érdekes történeti adatot is közöl, így azt, hogy 1899-ben az Osztrák-Magyar Monarchia piaca volt a hetedik legnagyobb, nem sokkal szorulva az orosz és a belga mögé. Az 1864-ben alapított budapesti börze egészen 1948-as feloszlatásáig működött, majd 1990 júniusában indították újra. A Budapesti Értéktőzsde jelenleg - nemzetközi mércével - kicsi piacnak számít, forgalma nem jelentős, de ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne rajta nagyokat nyerni. Az úgynevezett feltörekvő piacok kéttucatnyi országot tömörítő mezőnyében a BÉT teljesítménye volt a legjobb a 2009 márciusa (vagyis a gazdasági válság mélypontja) és az év vége között. A tőzsde honlapján elérhető adatok szerint a rendszerváltás utáni 20 évben összesen 255 százalék volt a budapesti részvényindex, a BUX reálértéken, inflációval korrigálva vett emelkedése. Ez évente 12,75 százalékot jelent.