Júliustól nő az üzemanyagok jövedéki adója

Vágólapra másolva!
Júliustól rendkívüli üzemanyagár-emelkedésre kell számítani, minthogy nőni fog a jövedéki adó. A tízforintnyi növekmény kompromisszum eredménye: amikor 30 dollárnál is feljebb volt az olaj ára a nemzetközi piacon, döntés született a szinte automatikus adóemelés késleltetéséről. Az utóbbi hetekben a nemzetközi piacok hatására többször is drágult a benzin, ám ennek minimális mértékű hatása van az inflációra.
Vágólapra másolva!

A második félév első napjától minden bizonnyal literenként tíz forinttal több lesz az üzemanyagok jövedéki adója. Mivel a jövedéki adó az üzemanyagok árában nem százalékkal van meghatározva, hanem konkrét forintösszeggel, ezt az infláció mértékével időről időre növelni kell. Két évvel ezelőtt, az akkori rendkívül magas világpiaci kőolajár hatását tompítandó, úgy határozott a kormányzat, hogy ennek az adónak emelésére csak akkor kerít sort, amikor tartósan alacsonyabb lesz a kőolaj ára a piacon. Eredetileg már idén januárban sor kerülhetett volna az emelésre, ám - meglehet választási megfontolásból - fél évvel későbbre, júliusra tolódott az adó érvényesítése.

Számítások szerint ennek a költségvetési elvonásnak gyakorlatilag nincs kimutatható inflációs hatása. A GKI Gazdaságkutató Rt. átlagosan 22 dollár körüli kőolajárral számol 2002-re. Az ügyvezető igazgató, Hegedűs Miklós emlékeztet arra, hogy 2000-ben, amikor felszökött 33-34 dollárra a hordónkénti ár, akkor növekedett a leggyorsabban a magyar gazdaság, elérve az 5,2 százalékos ütemet. A rákövetkező évben a kőolajárak visszaestek, azonban a növekedés üteme nem lett magasabb, hanem számottevően mérséklődött. A magyar gazdaság helyzetének alakulása tehát nem egy az egyben követi az olajár változását.

Az összes energia költsége a lakossági költségek 10-12 százalékát teszi ki, azaz ha 10 százalékos az energia árának átlagos emelkedése, akkor az 1 százalékkal emeli meg a mindenkori inflációt. A hazai lakossági fogyasztásban a földgázfelhasználás az összkiadásból 3-3,2 százalékkal, az üzemanyagfogyasztás pedig 3,5 százalékkal részesedik. Ha csak az üzemanyagot nézzük, akkor 10 százalékos árcsökkentés (vagy növelés) éves szinten 0,4 százalékos infláció- csökkenést (vagy növekedést) eredményez.

Az elmúlt hetekben többször is emelte a benzin árát a legnagyobb hazai forgalmazó, a Mol Rt. Az idei eddigi benzináremelések a Pénzügyminisztérium és a gazdasági tárca adatai szerint nem borítják fel az idei évre hivatalosan számolt 5,3-5,5 százalékos inflációt - tájékoztatta a Magyar Hírlapot Szentpéteri Emese, a Gazdasági Minisztérium szakértője. Ezt lényegében alátámasztja a GKI Gazdaságkutató Rt. iménti adata: a tízszázalékos árváltozás 0,4 százalékkal befolyásolja az inflációt.

Korábban a kedvezőtlenebb makrogazdasági helyzetben a pénzromlás mértékére valóban erőteljesen hatott a kőolaj világpiaci ára. A 2000. évi infláció 9,8 százalékos alakulásában például alapvető szerepet játszott ez a körülmény. De a külső folyamatokat nem azonnal éreztük. Hegedűs Miklós a Magyar Hírlapnak elmondta: az orosz-magyar késleltetett földgáz- és kőolaj-elszámolási rendszer azzal járt, hogy 2001 első hónapjaiban nálunk még nem lefelé mentek az árak, mint a nemzetközi piacon. Csak a múlt év nyarától érvényesült meghatározó súllyal az árcsökkenés.

Az infláció nagyobb ütemű mérséklődését a kőolajár csökkenése nem azonnal vonta maga után. Ebben a tekintetben az üzemanyag ára is némiképp hasonlóan viselkedett. A benzin például ugyancsak némi késéssel változott, csökkent lépésről lépésre 250 forintról 200 forint alá.

(Magyar Hírlap)

Ajánlat: