Sokat nyerhetünk az orosz kaszinótilalmon

A négymilliárd dollárosra becsült orosz kaszinópiac összeomlása várható, miután az ország négy távoli pontjára száműzik a játéktermeket és a kaszinókat. A bolgárok bizakodnak, hogy a tengerpartjukra csábíthatják az orosz szerencsejátékosokat, ám Magyarországon megoszlanak a vélemények, hogy a hazai kaszinók profitálhatnak-e az orosz tilalomból. A tét mindenesetre nem kicsi: már tavaly is 150 ezer külföldi látogatott el az öt magyar "igazi" kaszinóba.

Oroszországban július elsejétől betiltják a legnépesebb nagyvárosokban a kaszinókat. Moszkvában és Szentpéterváron emberek tízezrei is elveszíthetik állásukat. Csak a fővárosban ugyanis hetven kaszinó és 2500 játékterem működik, az egy főre eső játékgépek száma pedig meghaladja az orvosokét. Országosan akár százezrek is munka nélkül maradhatnak - ezt a becslést a német Spiegel Online közölte.

Az orosz kormányzat tervei szerint az ország négy távoli pontján engedélyeznék a továbbiakban az ilyen intézmények működését: két európai és két ázsiai félreeső helyen. Európában a Kalinyingrádi területre esett a választás, ez a rész nem is határos Oroszországgal, amely Lengyelországgal és Litvánia között, a Keleti-tenger partján fekszik.

A másik kijelölt kaszinózóna már csak éppen, hogy Európában van: a Fekete-tenger keleti partvidékén, Krasznodar környékén lesz, míg a további két zóna egészen elképesztő helyeken alakulhat ki: Dél-Szibériában, az Altáj-hegységben, Kazahsztán határvidékén, illetve a távol-keleti Vlagyivosztokban.

Bizakodó bolgárok és ciprusiak

A felsorolásból látszik, hogy az iszonyatosan rossz infrastruktúrájú, elmaradott, és - Szibéria esetében - áldatlan éghajlatú területek a jövőben aligha fogják vonzani az orosz szerencsejátékosokat. A bolgár novinite.com internetes hírforrás máris arra számít, hogy a kedvező éghajlatú, az oroszok által amúgy is kedvelt bolgár fekete-tengeri partvidék nagy esélyhez jut a mostani tiltás eredményeként.

A bolgárok abban bíznak, hogy ezentúl az ő kaszinóikat keresik majd az orosz újgazdagok, hiszen Várna és Burgasz környéke mégiscsak vonzóbb hely, mint Kazahsztán határvidéke, illetve Vlagyivosztok, vagy akár a Keleti-tenger partja. A bolgár újság szerint a Balkánon kívül Cipruson találhatnak "menedékre" a kaszinózni vágyó oroszok, Ciprusra ugyanis könnyebben utazhatnak be az orosz állampolgárok.

Az orosz szerencsejátékosok egyébként még ha akarnának sem tudnának jelenleg a négy számukra Oroszországon belül kijelölt térségben kaszinózni, hiszen az ottani létesítmények még többnyire el sem készültek. Így tényleg reális az esélye az Oroszországhoz közeli államoknak, hogy újabb ügyfeleket csábíthatnak kaszinóikba.

A piac mindenesetre nagyon vonzónak tűnik: becslések szerint akár négymilliárd dollár forgalom is lehetett eddig az orosz kaszinókban és játéktermekben. Ha ebből csak egy parányi részt meg tudnának szerezni a bolgárok, már jól járhatnának.

Magyar esélyek

Az [origo] gyors körképet készített ezek után, hogy az itthon működő kaszinók és a kaszinóépítésbe kezdő vállalkozók mennyire bíznak az orosz szerencsejáték-turizmus fellendülésében. A már működő hazai intézmények többsége eleve elzárkózott a nyilatkozattételtől, aki pedig megszólalt, nem vállalta a nevét, viszont ő éppen bizakodott. A vállalkozásukat még csak tervező üzletemberek viszont egyértelműen nemleges választ adtak a kérdésünkre. Az "orosz vendég" kiejtése után kifejezetten zárkózottak lettek a megkérdezett menedzserek.

"Igazi" kaszinó az, amelyik nem (csak) nyerőgépeket, játékgépeket üzemeltet, hanem "élő játék" is folyik ott, vagyis krupiékat is foglalkoztat. Magyarországon egyébként mindössze öt "élő játékos" kaszinó működik. Az egyik cég vezetője szűkszavúan annyit üzent az [origo]-nak: reménykednek abban, hogy többen érkeznek majd július elsejétől hozzánk Oroszországból. Egy másikban viszont azt mondták, jelenleg is inkább a magyarok járnak hozzájuk. Hogy mennyi az orosz vendég, azt nem sikerült megtudnunk.

A hallgatás azért is furcsa, hiszen Magyarországon az igazi kaszinókban - legalábbis ott, ahol az [origo] munkatársa ki akarta próbálni a játékot - regisztrálni kell, be kell mutatni az igazolványt, tehát az üzemeltetők pontosan tudják, mennyi orosz állampolgár játszik náluk. Egy, a szerencsejátékokat közelről ismerő, a kaszinók világában jártas informátorunk ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a hagyományos kaszinókban sokszor hallani orosz beszédet, de még gyakrabban tűnnek fel kínai vendégek mostanában.

Az [origo] munkatársa néhány elektronikus nyerőgépet üzemeltető játéktermet is felkeresett, itt nem volt annyi külföldi, nyilván a tét is kisebb volt, de kínaiak itt is feltűntek. Orosz beszédet ugyanakkor nem igazán hallottunk a pesti Belvárosban és a nagykörút környékén a kizárólag elektronikus gépeket üzemeltető játéktermekben.

Az APEH közölt néhány számot

Minthogy a kaszinók nem igazán akartak nyilatkozni, megkérdeztük az APEH szerencsejáték-felügyeleti osztályát. Kiderült, az öt hagyományos kaszinó igen komoly forgalmat bonyolít le. Közülük három - a két pesti és a soproni - úgynevezett vegyes típusú, vagyis forintot és eurót is elfogadnak, a kecskeméti és a győri viszont forintos kaszinók.

Az APEH tájékoztatása szerint a budapesti Las Vegas Casino és a Tropicana Casino, illetve a Casino Sopron, a Casino Győr és a Casino Kecskemét forgalma összesen 43,52 milliárd forint volt 2008-ban, ennyi volt a játékosok által feltett összeg. A tiszta játékbevétel ebből 8,23 milliárd forintot tett ki. (A tiszta játékbevételt úgy kapjuk meg, ha a játékosok által megtett tétekből levonjuk a kifizetett nyeremények összegét.)

Ami a vendégek számát illeti, a hazai játékosok száma 133 267 volt tavaly, míg a külföldiek ennél többen játszottak: számuk csaknem 150 ezer volt, egészen pontosan 147 538 fő, az APEH tájékoztatása szerint.

A készülődő projektekről szívesebben nyilatkoznak

Az elmúlt időszakban három nagyobb kaszinóépítési projektről is írt a sajtó Magyarországon. Ezek közül a két legismertebb a bezenyei és a hajógyári-szigeti beruházások. (A harmadik, sukorói tervről és az azzal kapcsolatos kormányzati vizsgálatról cikkünk végén, külön keretes írásban olvashatnak.)

Bezenyén, az osztrák-magyar-szlovák hármas határ közelében tervezett kaszinóközpont elvileg öt kaszinó létesítésére nyert el licencet. Az osztrák Asamer- és Supersberger-csoport közös cége, az EuroVegas pénteken immár harmadszorra jelentette be, hogy sikerült partnert találnia a fejlesztéshez. Az amerikai Hard Rock International üzemeltetné ugyanis az itteni kaszinókat, amelyek közül az első 2012-ben készülhet el - ha sikerül elég tőkét gyűjteni.

Alfred Supersberger az [origo] kérdésére elmondta, hogy hallott ő is az orosz kaszinótilalomról, de az ő projektjük nem a keleti vendégekre alapozódik. Az EuroVegas az osztrák, magyar, szlovák határ közelsége miatt ezekre az államokra fókuszál. (Hozzátehetjük ehhez, hogy Csehország és Szlovénia sincs túl messze innen.) Jim Allen, a Hard Rock International amerikai elnöke is ezt erősítette meg kérdésünkre: szerinte Bezenye környékén - egy-másfél órás autóútra - körülbelül nyolcmillió ember lakik, ők jelentik az északnyugat-magyarországi projekt fő célcsoportját.

A bezenyeihez hasonlóan nagy tervekkel indul az úgynevezett Álomsziget projekt. E beruházásban a budapesti Hajógyári-szigeten létesülnének kaszinók. Sammy S. Smucha, a befektetést irányító vállalkozó az [origo]-val azt közölte: "Kételkedem abban, hogy az orosz kaszinók áthelyezéséből az Álomsziget profitálhatna". Smuchától megtudtuk egyébként, hogy ha megkapják az építési engedélyeket és "minden jól megy", akkor 2012-ben nyithatják meg ők is az első kaszinójukat.

A harmadik készülő beruházás körülményeit még vizsgálják

Folyamatban van a pénzügyminiszteri vizsgálat a Sukoró határába tervezett King's City beruházás ügyében - mondta az MTI kérdésére Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium sajtófőnöke pénteken. A tárca bekéri a beruházással kapcsolatos dokumentumokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-től. Bajnai Gordon kormányfő pénteken megjelent lapinterjúban azt mondta: kizárólag olyan fejlesztés jöhet létre, amely nem terheli a Velencei-tavat és környékét a még elfogadhatónál nagyobb mértékben. Egyetértett azzal, hogy sok, egymásnak ellentmondó információ, félinformáció került napvilágra a beruházással kapcsolatban.

Korábban az MNV Zrt. értékesítési igazgatója, Császy Zsolt elmondta: közcélok megvalósítását, az útfejlesztéseket, valamint a Velencei-tó fejlesztését is gátolja az úgynevezett "Sukoró-ügy", noha teljes mértékben jogszerű volt a sukorói, illetve az albertirsai és pilisi telkek csereügylete a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) és Joav Blum magyar-izraeli állampolgár között. A telekcserére azért volt szükség, mert a Joav Blum által birtokolt három - két albertirsai és egy pilisi -, összesen 182,1 hektár területű telek a jogerős építési engedéllyel rendelkező és európai uniós támogatással megépülő M4-es autópálya nyomvonalába esik. A területszerzés már megkezdődött. Miután a telektulajdonosnak joga van cserét kérni, mégpedig azon a területen, amit megjelöl, a befektető egy sukorói telket kapott.

A Velencei-tó mellett lévő 70,1 hektár területű telket a független értékbecslő 1,08 milliárd forintra értékelte, míg a Pest megyei ingatlanokat 787,4 millió forintra, ezért a befektető már a múlt év végén átutalta a különbözetet, 296,6 millió forintot. A sukorói telek parti sávja állami tulajdonban marad. Jelenleg a csereügyletben a sukorói ingatlan földhivatali bejegyzését akadályozza az, hogy az illetékes ügyész megóvta az állami tulajdonban maradó, több mint 2 hektár területű parti sáv földhivatali bejegyzését eljárási hibára hivatkozva.

Korábbi információk szerint Joav Blum tagja annak az amerikai, izraeli, német és magyar üzletemberekből álló befektetőcsoportnak, amely a Velencei-tó mellett mintegy egymilliárd euró értékű turisztikai beruházást kíván megvalósítani. A hetvenhektáros területen szállodák és éttermek épülnének, valamint élményfürdő, golfpálya, fedett sípálya, kaszinó, továbbá egy szórakoztató-központ is helyet kapna.