Alaposan átszabhatja a nyugdíjrendszert a Fidesz

Vágólapra másolva!
Jelentős átalakítás előtt áll a nyugdíjrendszer, ha a Fidesz nyeri a következő választásokat és megvalósulnak azok az elképzelések, amelyeket az ellenzéki párt szorgalmaz. Az új nyugdíjrendszerben mindenkinek egyéni számlája lenne a tb-nél, ami rugalmas nyugdíjkorhatárt és differenciált - esetenként akár nagyon alacsony - nyugdíjakat hozna. A nyugdíjak megadóztatását tervező új rendszer egyik deklarált célja a választások környéki politikai "elígérkezések" visszaszorítása, de ehhez elengedhetetlen, hogy ne higuljon fel a mostani elképzelés.
Vágólapra másolva!

"Azt javasolnám kormánypárti kollégáim számára, hogy keressék elő azt a javaslatcsomagot, amelyet a Fidesz-kormány készített 2001-2002-ben, mert az a csomag az érdemi problémákra koncentrál, vagyis arra, amiről manapság nem beszélnek: az állami nyugdíjrendszer problémáira" - mondta Varga Mihály, a Fidesz alelnöke, volt pénzügyminiszter a magánnyugdíj-pénztárakról szóló parlamenti vitában november 17-én.

A Fidesz választási programja még nem ismert, de amennyiben az ellenzéki párt nyeri meg a választásokat, úgy érdemes lesz felkészülni a tb-rendszer jelentős átalakítására. A részletek még nem ismertek, de a hangsúlyokról sokat elárul, hogy a Fidesz a magánpénztárakról szóló vitában is arról beszél, hogy nem a magánpénztári rendszert kell foltozgatni, hanem az állami pillért kell átalakítani.

Egyéni számlák jöhetnek

A Fidesz nyolc évvel ezelőtt az egyéni számlás rendszer mellett tette le a garast, és minden jel arra mutat, hogy ebbe az irányba mozdulnának el most is. "A Fidesz elképzelése szerint mindenkinek lenne egy egyéni nyugdíjszámlája, ezen halmozódnának a befizetések, és a nyugdíjba vonulás előtt az érintett tudhatná, hogy körülbelül mekkora ellátásra jogosult" - mondta az [origo]-nak Varga Mihály, aki korábban is óriási hibának nevezte az egyéni számlás nyugdíjrendszer kiépítésének leállítását. A párt 2002-es választási programjában is szerepelt az egyéni számlás nyugdíjrendszer, amit az akkori tervek szerint 2006-ig vezettek volna be, így jó eséllyel a mostani bevezetés is évekig tartana.

Az egyéni számlás rendszer azt jelenti, hogy az állam minden biztosított számára vezet egy számlát. Ez lehetővé teszi, hogy az állami nyugdíjrendszerben lévők számára is világos és követhető legyen, hogy milyen befizetések történtek a jövedelmeik után (a jelenlegi struktúrában csak munkaadónként tartják nyilván a befizetéseket). Mivel mindenki ismeri a saját befizetéseit, illetve ezáltal a várható nyugdíjának összegét, így dönthet arról is, mikor kíván nyugdíjba vonulni. Az egyéni számlák tehát növelik az átláthatóságot, arra ösztökélik a munkavállalókat, hogy ne rejtsék el a jövedelmeiket, és rugalmassá teszik a nyugdíjkorhatárt is. Ezzel együtt az is igaz, hogy akik keveset dolgoztak vagy akik után kevés járulékot fizettek, kisebb nyugdíjat kapnak majd, mint amire a mostani rendszerben jogosultak - akár nagyon alacsony is lehet az így adódó járadék.

A Fidesz-kormány 2001-2002-ben a választási vereség miatt csak addig jutott, hogy minden munkavállalót levélben értesítettek arról, hogy mennyit fizettek be utána az állami kasszába - vagyis arról nincsenek tapasztalatok, hogy pontosan miként számolták volna ki a nyugdíjjárulékokat, illetve a járadékokat, márpedig ezek a parametrikus kérdések nagymértékben meghatározzák a rendszer tényleges működését. Az egyik legérzékenyebb kérdésnek az eddig befizetett járulékok elszámolása ígérkezik, és bár erre léteznek elméleti megoldások, de feltehetően nincs olyan verzió, amelynek az alkalmazása ne okozna sérelmeket valamilyen társadalmi csoportban.

A KDNP már ki is dolgozta

"A 2001-es kormányhatározat egy egyéni tőkeszámlás rendszert jelentett, aminek egyik fő célja a nyugdíjakkal kapcsolatos, választások környékén tapasztalható elígérkezések kiküszöbölése volt" - mondta el az [origo]-nak Mészáros József, a KDNP alelnöke, aki a Fidesz-kormány alatt a Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságot vezette.

Az NDC-rendszer

Az egyéni számlás rendszerek egyik legelterjedtebb típusa, többek között Svédországban, Lengyelországban, Olaszországban és Lettországban is használják. A tőkefedezeti rendszerhez hasonlít, de a befizetett járulékot csak papíron fektetik be, valójában - mivel felosztó-kirovó rendszerről van szó - az aktuális ellátásokra költik el. Az ellátásokat (a kifizetett nyugdíjt) a jóváírt és egy index alapján felkamatoztatott tőke alapján számolják ki.

A KDNP a közelmúltban ezt a 2001-es koncepciót dolgozta ki részleteiben is (ezt be is nyújtották törvénytervezet formájában a parlamentnek), a politikai demagógia ellen pedig két szinten is fellépnének. A nyugdíjrendszert érintő jogszabályok csak oly módon lennének változtathatók, ha azokat sorban következő két parlamenti ciklusban is jóváhagyják a képviselők, a korhatár, a járulékkulcsok kérdésében pedig egy új szervezet, a kormánytól független társadalombiztosítási tanács döntene. "A kereszténydemokrata javaslat lényegében lefedi a Fidesz álláspontját is, bár természetesen nüanszokban lehetnek eltérések" - fogalmazott Mészáros.

A tervekben az is szerepel, hogy a 2013 után megállapított nyugdíjak adókötelesek lennének - elvileg ez is a politikai demagógia ellen hat, a kormányok ugyanis tipikusan adóemelésekből finanszírozzák a nyugdíjemeléseket. Ezzel együtt kérdéses, hogy mi valósul majd meg a demagógiaellenes tervekből, az egyéni számla önmagában ugyanis nem garantálja, hogy a politika ne nyúljon bele a rendszerbe: politikai kérdés lehet például a régebbi járulékok beszámításának kérdése, illetve a járulékok felkamatoztatásának módja, azaz ha ez a kormány kezében marad, akkor ezzel az új rendszerben is lehet "játszani".

Virtualitás és finanszírozás

Az egyéni számlás rendszerek sokfélék, a Fidesz-KDNP koncepciója egy úgynevezett NDC-rendszer (l. keretes írásunkat) felállítását jelenti. Ez röviden összefoglalva annyit tesz, hogy mindenkinek van egy virtuális tőkeszámlája, ahol az évek folyamán formálisan gyűlnek azok a megtakarítások, amelyek a nyugdíjuk alapját jelentik majd.

A kulcsszó a virtualitás, ami azt jelenti, hogy ténylegesen nem gyűjti a pénzt a kormány, hisz a befizetéseket elviszik az épp akkor aktuális nyugdíjkifizetések, valójában csak arról van szó, hogy központilag nyilvántartják, ki mennyit fizetett a közösbe. A nyugdíjba menetelkor ezen összeget veszik figyelembe a járadék kiszámításakor, vagyis mindenki annyi nyugdíjat kap, amennyi a félretett pénzéből adódik. (A javaslat ennél természetesen sokkal bonyolultabb, különböző családi formákhoz különböző járulékok társulnak, előnyben részesíti a járulékokat normálisan fizető, illetve a nyugdíjrendszer későbbi stabilitása szempontjából fontos, gyerekeket nevelő munkavállalókat is, miközben támogatja a magukról gondoskodni képtelen rászorulókat is.)

Az NDC-ben is megmarad tehát a felosztó-kirovó struktúra, azaz az egyik fő gondot továbbra is a finanszírozás jelentheti, hisz ezután is csak annyit lehet majd kiosztani, amennyi befolyik a kincstárba, így ha egy adott évben a felhamozott összegekből magasabb nyugdíjak adódnának, mint amennyi rendelkezésre áll, akkor azt valamilyen más forrásból kell majd pótolni.

A finanszírozás problémája a jelenlegi rendszernek is az egyik rákfenéje, a befizetések ugyanis csökkennek, a kifizetések pedig nőnek, hisz egyre kevesebb az aktív munkavállaló és egyre több a nyugdíjas. A magánpénztárak miatt éves szinten több százmilliárd forint járulék az állami pillért megkerülve jelenik meg a nyugdíjrendszerben, ezt pótolni kell, de ezen felül is tipikus, hogy hiánnyal zár a nyugdíjkassza: a zárszámadás szerint tavaly például a tervezett nullszaldóval szemben 67,6 milliárd forint hiány volt az alapban.

Érzékeny pont bizonytalanságokkal

A nyugdíjreform szükségességét sokan felvetették, ám nagyon érzékeny pontról van szó, hiszen 1-2 százalékos módosítás tíz- vagy százmilliárd forintos összeget jelent, és a járulékok változtatásának is komoly hatásai is vannak, nem beszélve az érintett emberek nagy számáról.

"Az egyik legnagyobb baj, hogy a lakosság nem lát tisztán a nyugdíjügyben, de ez nem is csoda, hiszen rendkívül bonyolult, inkonzisztens a jelenlegi rendszer. Biztosan van például számos olyan 50 év körüli ember, akinek fogalma nincs, mekkora nyugdíjat fog kapni, ha eléri a korhatárt. Ráadásul akadhatnak olyanok, akik azt sem tudják, hogy a munkaadójuk befizette-e a járulékot utánuk a társadalombiztosításnak" - mondta az [origo]-nak Matits Ágnes független aktuárius, a Nyugdíj és Időskor Kerekasztal tagja.

Matits szerint is egy sokkal átláthatóbb rendszerre lenne szükség. Az egyéni nyugdíjszámlák bevezetése ezen segíthetne, vagyis ha valaki rendszeresen befizeti a pénzt, akkor egy pontos nyilvántartás alapján látható lenne, hogy hol tart az illető. "Ennek a bevezetése mindenképpen indokolt. Ugyanakkor ez nem megy egyik napról a másikra, körültekintően kell eljárni és rendezni kell az előző rendszerben járulékot fizetők számláit is" - fogalmazott a szakértő, és hozzáfűzte: valamennyi nyugdíjkérdésben a legfontosabb, egyúttal legkiszámíthatatlanabb tényező a politika, amely az utóbbi években többször forgatta fel a nyugdíjrendszert, illetve annak különböző pilléreit.

Békés egymás mellett élés

A Fidesz 2001-ben azt is jelezte, hogy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszert versenyeztetné a magánpénztárakkal, s ezzel megpróbálja visszaterelni az embereket a tb-rendszerbe."Ennek a megvalósítása azonban ma már számos kérdést vetne fel. Ráadásul nem is biztos, hogy érdemes az államra bíznunk az összes nyugdíjra szánt pénzünket, és nyugodtan működhet a két pillér egymás mellett" - mondta Matits Ágnes.

A békés egymás mellett élés elvileg elképzelhető, de a jelek szerint a következő kormány nincs kibékülve a magánpénztárak mostani működésével - a Fidesz egyértelművé tette, hogy nem támogatja a kormány erre irányuló terveit, és a KDNP már említett nyugdíjprogramjában is komoly átalakításokról lehet olvasni.

A Stabilitás az adminisztrációs költségekre figyelmeztet

Az NDC a mostani rendszernél sokkal transzparensebb rendszert jelenthet a lakosságnak, és a tb-rendszert is sokkal könnyebb lenne ezáltal összehasonlítani a magánpénztárakkal, feltéve, hogy a hozamok kiszámítása során fenntartható feltételeket alkalmaznak. Az NDC továbbra is egy felosztó-kirovó finanszírozást jelent, azaz mellette szükség van egy tőkésített rendszerre, amely révén a nyugdíjakat nemzetközileg lehet diverzifikálni, azaz nem csak egyetlen ország (Magyarország) teljesítményétől függ a nyugdíj. Az NDC-rendszer kialakítása jelentős adminisztrációs beruházást jelent - kommentálta az esetleges jövőbeni változtatásokat a Stabilitás Pénztárszövetség.



A mostani kabinet parlamentnek benyújtott törvénytervezete szerint az eddig nonprofit alapon működő pénztárak nyereségorientált társaságokká alakulnának át, de ez a profitmotívum miatt nem tetszik az ellenzéki pártnak. A pénztárak tulajdonosi struktúrájával a kereszténydemokrata álláspont sem ért egyet, Mészáros József szerint a magánnyugdíjpénztárakat át kell alakítani részvénytársasági formában működő biztosítóintézetekké, amelyeknek a részvényesei a pénztárak tagjai lennének az eddigi befizetéseik arányában.

A magánpénztárak biztosítókká való alakításáról szóló mostani törvényjavaslat Matits Ágnes szerint is több sebből vérzik. Főként az kérdéses, hogy mi indokolja minden pénztár kötelező átalakulását. Ez az átalakulás mindenképpen komoly adminisztrációs terhet ró a kasszákra, és az átalakulással járó kiadásokat és követelményeket várhatóan csak a banki és biztosítói háttérrel rendelkező pénztárak tudják majd vállalni, vagyis a többiekkel gyakorlatilag végez a szabályozás - ezt különben a Fidesz is kiemelte a parlamenti vitában. Pedig azok a szervezetek, amelyek nem kívánnak a jövőben sem járadékszolgáltatással megjelenni a piacon, valójában akár a jelenlegi pénztárformában is működhetnének, hiszen a részvénytársasági formában az elvárható profitot a vagyonkezeléssel nem foglalkozó szervezetek semmiképpen sem tudják garantálni.