Támadják a vagyonadót, mégis lehet, hogy fizetni kell

Életbe lépett a vagyonadó, de sok a bizonytalanság az új adónemmel kapcsolatban: elképzelhető, hogy az Alkotmánybíróság még a bevallási szezon előtt megsemmisíti a jogszabályt, miközben az adó megállapításához nem nyújt segítséget az APEH. A Fidesz azt ígéri, megszünteti ezt az adófajtát, de súlyos bírságot kockáztat, aki csak erre számítva nem fizet.

Január elsején életbe lépett az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvény, közkeletű nevén a vagyonadó, így az értékesebb ingatlanokról és gépjárművekről is számot kell adniuk az érintetteknek a bevallási szezonban. A Parlament még tavaly nyáron bólintott rá a Magyarországon eddig nem ismert adótipusra.

Sok azonban a bizonytalanság: a törvény az Alkotmánybíróság előtt van, vagyis lehet, hogy hamarosan megsemmisítik, a forgalmi érték meghatározásának nehézségei és az APEH adókalkulátortának újabb csúszása miatt nem mindig egyértelmű, hogy kinek és mennyit is kellene fizetni, a Fidesz pedig azt ígéri, ha az áprilisra várható választások után kormányra kerül, megszünteti a vagyonadót.

Az AB februárban dönthet

A tényleges alkalmazáshoz a jogszabálynak mindenekelőtt ki kell állnia az alkotmányosság próbáját. "Az Alkotmánybíróság idei első ülésén, január 11-én napirendre veszi a vagyonadót, és várhatóan február elején döntést hoz" - tudta meg az [origo] Sereg Andrástól, az AB szóvivőjétől.

Az AB-hoz összesen 16 indítvány érkezett utólagos normakontrollra, amelyek többféle alapjog megsértésére hivatkozva szednék ízekre a jogszabályt. Paczolay Péter AB-elnök korábban ígéretet tett rá, hogy még a bevallási és befizetési határidő előtt megtárgyalják az ügyet, és erre a jelen állás szerint sor is kerül, hiszen az első határidő februárban van. Az AB döntésének komoly államháztartási hatásai lehetnek, az új adónemből ugyanis idén mintegy 50 milliárd forintos bevételt vár a költségvetés: a bevétellel kapcsolatos kockázatokat jól mutatja, hogy az ellenzék szerint ezzel a summával nem is érdemes számolni, és Oszkó Péter pénzügyminiszter is "valós kockázatnak" nevezte ennek a kiesését.

Az evások és a vállalkozók kezdik

Amennyiben az AB nem törli el a jogszabályt, akkor az ingatlanok esetében 30 millió forint forgalmi értékig évi 0,25 százalékot, a 30 és 50 millió forint közötti részre 0,35 százalékot, az 50 millió forint feletti részre pedig 0,5 százalékot kell majd fizetni. Mentes az adó alól az a 30 milliónál kevesebbet érő lakóingatlan, amelyben a tulajdonos "életvitelszerűen" benne is él (a mentességi határ az ingatlanra vonatkozik, nem a tulajdonrészre). Nem kell leróni az adót a "második" lakóingatlan után, ha annak forgalmi értéke alacsonyabb 15 millió forintnál, a további ingatlanok azonban már értéktől függetlenül adókötelesek. (A nagy teljesítményű személygépkocsik, vízi- és légi járművekre vonatkozó szabályokat megtalálja itt.)

Vagyonukról először az egyéni vállalkozásoknak és evásoknak kell számot adniuk, legkésőbb február 25-éig, az éves rendes bevallással együtt. A magánszemélyekre a május 20-ai szja határidő vonatkozik, míg a társas vállalkozásokra május 30-áig kerül sor. A fenti határidőkig meg kell fizetni az éves adó első felét, a második részletet pedig szeptember 30-áig.

Számított és forgalmi érték

A vagyonadóval kapcsolatos legfontosabb és legnehezebben megválaszolható kérdés az értékhez kapcsolódik. Mivel önbevallással kell megfizetni az új adót, ezért mindenkinek meg kellene állapítania ingatlana forgalmi értékét, majd a fenti - kedvezményekkel, kivételekkel is bonyolított - képlet alapján kiszámolni a megfizetendő adót. Ez különösen abban az esetben tűnik nehéz feladatnak, ha évtizedekkel ezelőtti vásárlásról vagy öröklésről van szó.

A valóságos forgalmi érték természetesen csak akkor derül ki, ha valaki értékesíti ingatlanát. A vagyonadó szempontjából az egyetlen lehetőség a becslés, azaz meg kell tippelni, hogy mennyit ér a lakásunk (a szomszédok véleménye vagy akár hírdetések alapján, bár ez utóbbi főleg a mostani válságos helyzetben nem túl irányadó, hisz erősen felülbecsli az értéket). A törvény azt írja elő, hogy az adózó egyénileg számolja ki a törvény mellékletében szereplő táblázatok és korrekciós tényezők alapján az ingatlan értékét, s amennyiben ez a "számított érték" meghaladja a 30 millió forintot, akkor bevallást kell készíteni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy adózni is kell, hisz mi úgyis vélekedhetünk, hogy a lakásunk tényleges, vagyis forgalmi értéke kisebb a számítottnál.

Még mindig nincs kalkulátor

Az érték házilagos becslése nem könnyű feladat, főleg, hogy egy esetleges rossz becslésnek az adóbírságok miatt akár komoly anyagi következményei is lehetnek. A Pénzügyminisztérium korábban ígéretet is tett arra, hogy kikerül az adóhatóság honlapjára egy kalkulátor, amellyel megállapítható egy-egy ingatlan becsült forgalmi értéke annak adatai (cím, alapterület, komfortfokozat, szobák száma stb.) alapján.

A számított érték

A törvény melléklete külön négyzetméterárat határoz meg egylakásos és többlakásos épületekre, fővárosi kerületenként, és megyékre lebontva a településformától függően. Ezt az alapértéket korrigálni kell még az épület korától, műszaki állapotától, és komfortfokozatától függő szorzókkal. Mindenképpen bevallást kell benyújtania annak, akinél az ingatlan számított értéke meghaladja a mentességi határt, még akkor is, ha a forgalmi érték alatta marad.

A kalkulátor azonban máig nem került ki az APEH honlapjára és az ügyfélkapun sem elérhető, pedig eredetileg azt ígérték, hogy november közepére elkészül a segédeszköz (az Index információi szerint kedden a tesztverzió egy ideig elérhető volt az APEH honlapján, de később levették onnan). Az adóhatóság nem kívánt lapunknak nyilatkozni arról, mikor zárulhat le a vagyonadó-kalkulátor tesztelése.

A kalkulátor azért is fontos lenne az adózók számára, mert aki a segítségével meghatározott becsült értéket írja be a bevallásába forgalmi értékként, az elvben védettséget élvez. Ez azt jelenti, hogy egy esetleges későbbi vizsgálat során akkor sem kell megfizetnie az adóbírságot és késedelmi pótlékot, ha magasabb forgalmi értéket állapítanak meg a bevallottnál, bár a különbözetre jutó adót le kell rónia.

Súlyos bírság vár a mulasztókra

A Fidesz ígéretet tett rá, hogy ha kormányra kerül, megszünteti a vagyonadót. Súlyos bírságot kockáztat azonban az az adózó, aki ennek örömére inkább nem fizet - hiszen ha az AB nem semmisíti meg a törvényt, úgy az első részletet még a választások előtt be kell fizetni az államkasszába. Bevallás elmulasztása esetén az APEH magánszemélyekre 200 ezer, más adózókra 500 ezer forintig terjedő bírságot szabhat ki, emellett az adóhiány (meg nem fizetett adó) után 50 százalékos bírságot, és a jegybanki alapkamatnak megfelelő késedelmi pótlékot is meg kell fizetni.

Ugyanez a helyzet akkor is, ha egy vizsgálat során utólag 10 százaléknál nagyobb eltérést állapít meg a revizor az ingatlanunk bevallott és "tényleges", vagyis általa becsült forgalmi értéke között - azaz ha az általunk és az APEH revizora által becsült értékek közül ez utóbbi legalább 10 százalékkal nagyobb. Az adózó fellebbezhet, ha nem ért egyet az APEH forgalmiérték-eltérést megállapító határozatával: ha az adóhatóság másodfokon sem változtatja meg a döntését, akkor peres eljárást lehet indítani, és a bíróság dönti el az ügyet - öröm lehet az ürömben, hogy bizonyítási kényszere ilyen esetekben az APEH-nek van.

Példa a számított értékre

A főváros 13. kerületében többlakásos téglaépületben adott egy 136 négyzetméteres lakás. A vagyonadóról szóló törvény szerint az átlagérték ebben az esetben 375 ezer forint négyzetméterenként, vagyis a lakás átlagértéke 51 millió forint.

A lakás esetén az alábbi szorzókkal kell korrigálni az átlagértéket:

Az épület több mint 80 éves - 0,85
Az épület az elmúlt 20 évben nem esett át teljes felújításon - 1
Téglaépület - 1
Teljesen közművesített - 1
A telekhatárt szilárd burkolatú út veszi körül - 1
Összkomfortos központi fűtéssel, egyedi hőmennyiség szabályozás nélkül - 1
4 lakószoba van a lakásban - 1,05
A lakás harmadik emeleti, lift van - 1,05

A lakás számított értéke: 51 millió forint x 0,85 x 1,05 x 1,05 = 47 millió 793 ezer forint, azaz több mint 30 millió, mindenképp kell bevalllást készíteni. Vagyonadót abban az esetben nem kell fizetni, ha becslésünk szerint kevesebbet ér 30 milliónál az ingatlan, azaz a korrekciós tényezőkön kívüli okok miatt jóval alacsonyabb a számított értéknél a tényleges érték.