Alkotmányellenes az ingatlanadó

Megsemmisítette az Alkotmánybíróság (Ab) a vagyonadó ingatlanokra vonatkozó részét, mondván, a szabályok sértik a jogbiztonságot. A határozat szerint a vagyonadó több passzusa,az autókra, a vízi- és légi járművekre kivetett adó kiállta az alkotmányossági próbát. Az Ab döntése 50 milliárd forinttal rövidítheti meg a költségvetést. A határozat szövegét itt elolvashatja. 

Az Alkotmánybíróság döntött

Az Alkotmánybíróság kedden visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a lakóingatlanok adójára vonatkozó törvényi rendelkezéseket - olvasható a testület közleményében.

Az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvénynek csak a lakóingatlanokra vonatkozó részeit törölték el, a vízi és légi járművek, valamint a nagy teljesítményű autók adója ellen benyújtott indítványokat elutasították.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a lakóingatlanok adójának bevallásához felhasználható becsült forgalmi érték közléséről szóló kormányrendelet is alkotmányellenes, ezért azt visszamenőleges hatállyal megsemmisítette. Ez a gyakorlatban a szintén sokat támadott ingatlan-kalkulátort érinti, amely azonban az adónem eltörlésével amúgy is értelmét veszítette.

Az Ab sérelmezte, hogy a jogbiztonság elvét sérti, hogy az adóhatóság az adókötelezettség teljesítésének ellenőrzése során korlátlan mérlegelési joggal rendelkezik, mivel a lakóingatlanok forgalmi értékét nem lehet pontosan, törvényi keretek által világosan bevallani. A törvény ugyanis csak azt írja le pontosan, hogy milyen ingatlant kell bevallani (számított érték), de hogy azt milyen áron, azt nem. Ezek alapján az adófizetést bizonytalan feltételekhez kötni - az Ab szerint - csak a jogbiztonság elvének sértésével lehet.

Kifelejtették a forgalmi értéket is

Belekötött az Alkotmánybíróság abba is, hogy a vagyontárgyakat terhelő adósságokat nem lehetett a forgalmi értéken számítani, pedig a valóságban ez is nagyban szerepet játszik egy lakás árában. Egy jelzáloggal terhelt ház ugyanis értelemszerűen kevesebbet ér, mint ha nem lenne rajta joga egy hitelezőnek.

Az indoklásban az is szerepel, hogy a lakóingatlanok adóztatása nincs tekintettel az adóalanyok jövedelmi helyzetére. Emellett alkotmányellenesnek minősült az is, hogy csak lakóingatlanokra vetették ki az adót, más ingatlanok (banképületek, gyárak) nem estek adózás alá. A magyar alkotmányban szerepel egy kitétel, miszerint az állam biztosítja a lakhatáshoz való jogot, és ez a tulajdonkorlátozás révén sérül. Érvként szerepelt, hogy mivel egyes ingatlanok adás-vételekor már személyi jövedelemadó alá kerültek, így a vagyonadó kivetésével kettős adózás valósulna meg, ami alkotmányellenes.

Az ingatlanadó maga nem alkotmányellenes

Többen kifogásolták, hogy a vagyonadó-törvény alapján teljes személyes mentességben részesül a Magyar Állam, a helyi önkormányzatok és azok társulásai, a települési, területi és országos kisebbségi önkormányzatok, a költségvetési szervek, az egyházak, az Észak-atlanti Szerződés Szervezete. E rendelkezés az indítványozók szerint ellentétes az arányos közteherviselés elvével, mert a törvényhozó a kedvezményezett személyi kört indokolatlanul részesíti előnyben, s vonja ki az adófizetési kötelezettség alól.

Az ingatlanadó alkalmazásának, mely helyi adó formájában Magyarországon már két évtizede ismert, alapvetően semmilyen alkotmányos elv nem áll az útjában. Az Alkotmánybíróság nyomatékosan rámutat tehát arra, hogy az ingatlanadó alkotmányosan nem kifogásolható, nem ellentétes az alkotmánnyal.

Kifogásolták a törvényt támadók, hogy a fél éves felkészülési idő túl rövid, az érintetteknek ugyanis lehetőséget kellett volna teremteni, hogy az új szabályozáshoz igazodjanak, s erre a 2009. nyara és 2010. januárja közötti idő nem elegendő.

Az Alkotmánybíróság a lakóingatlanok adójának alkotmányossági vizsgálata kapcsán megjegyzi, hogy a vagyon, s azon belül az ingatlanok adóztatása számos országban ismert és alkalmazott, alapvetően a közteherviselés arányosabbá tételét szolgáló megoldás. Az ingatlanadó tehát különböző formában és variációban létező adónem, melyet jellemzően a helyi közfeladatok ellátásának biztosítására, helyi adó formájában vezetnek be.

Nem élt sokáig a törvény

Az Országgyűlés még tavaly nyáron bólintott rá az adótípusra. A Fidesz pedig még az Alkotmánybíróság döntése előtt azt ígérte, megszünteti ezt az adófajtát annak ellenére, hogy Jövőkép című programtervükben szerepelt egy ilyen adónem. A törvény eredeti szövege szerint az érintetteknek az értékesebb ingatlanokról és gépjárművekről is számot kell adniuk a bevallási szezonban. Az első lakóingatlan után csak 30 millió forint érték fölött kellett volna adót fizetni, egy következő másiknál 15 millió a határ, az adóköteles ingatlan után 30 millió forintos érték alatt 0,25, 30-50 millió közötti részt 0,35, az 50 millió fölötti részt 0,5 százalékos adót kellett volna fizetni. 

Az ingatlanadó eltörlésével az idei költségvetésből mintegy 50 milliárd forint bevétel eshet ki, amelyet - ha nem pótolják máshonnan - a kormány a 206 milliárd forint tartalékból csoportosíthatja át, ellenkező esetben - hacsak a gazdaság teljesítménye nem lesz lényegesen jobb a most tervezett 0,6 százalék visszaesésnél - 0,2 százalékponttal növekszik az államháztartás hiánya.

A kalkulátor körül is akadtak gondok

Hosszú huzavona után indult el és sok kritika érte a most alkotmányellenesnek nyilvánított vagyonadó-kalkulátort is. Bizonyos ingatlanok esetében jóval a piaci ár alatti, más esetekben pedig afeletti becsült értéket dobott ki végeredményként a szoftver.

Később az APEH még módosítani is kényszerült a honlapján működő kalkulátort, miután az adatvédelmi biztos nem tartotta megfelelőnek a működését.

Kupa szerint elkapkodott döntés volt, a Fidesz örül

Kupa Mihály, korábbi pénzügyminiszter az [origo]-nak múlt év végén adott nyilatkozatában kifejtette: a vagyonadózás felé való elmozdulás helyes irány, de a 2010-re megvalósuló verzió elkapkodott. Először is túl magas, inkább alacsonyabb, lágyabb adókulcsokkal kéne alkalmazni, másodszor nem jelenérték, hanem akár 5-10 éves késleltetett érték szerint kellene megállapítani az adót, akkor az egyrészt kevesebb lenne, másrészt nehezebben lehetne játszani az árakkal.

Végül a vagyonadót használó országok jóval szélesebben és sokkal hosszabb idő alatt vezették be ezt az adónemet, Magyarországon pedig egyből a lakosságra öntötték. A jövedelemadózásról a vagyoni, a fogyasztási és környezetterhelést büntető adó felé való elmozdulás ráadásul nem teljes, mivel utóbbi Magyarországon csak minimálisan jelenik meg.

Domokos László, az Országgyűlés Költségvetési Bizottságának elnöke az [origo] kérdésére elmondta, számított a döntésre, és így az Alkotmánybíróság megkönnyítette a helyzetet, mert a Fidesznek nem kell visszamenőleg megszűntetnie az adónemet, amikor kormányra kerül.

Az Alkotmánybíróság döntése után megkerestük Szollár Domokos kormányszóvivőt, aki kis türelmet kért, mondván tanulmányozzák az Alkotmánybíróság indoklását, és rövidesen reagálnak a döntésre, a Pénzügyminisztérium pedig visszahívást ígért érdeklődésünkre.