Devizahitel: lenullázta a svájci frank a forinterősödést

Vágólapra másolva!
Hiába erősödött a forint az elmúlt napokban a 260-as szint közelébe az euróval szemben, a lakáshitelesek nagy többségét jelentő frankhitelesek mégsem örülhetnek, a svájci pénz remeklése miatt ugyanis még emelkedtek is a törlesztőrészletek.
Vágólapra másolva!

Egy éve nem látott szintre erősödött a múlt héten a forint az euróval szemben, és bár kisebb korrekció gyengítette az árfolyamot, de a keddi 265 forintos kurzus is 10 forinttal van a februárban feljegyzett szint alatt. A többi devizával szembeni árfolyam nem csak a magyar pénz teljesítményének függvénye, arra ugyanis hatással van az is, hogy hogyan mozog egymással szemben a dollár, az euró vagy épp a svájci frank.

Márpedig ez utóbbi pénznem sosem volt olyan erős az euróval szemben, mint most, aminek következtében a magyar devizaadósok nagy többségét kitevő frankhitelesek nem tudnak profitálni a forint erejéből, sőt, a tavaly nyárinál is magasabb törlesztőrészletekkel kell most megküzedniük.

Csúcson a frank

A forint 2009 júniusának vége óta a 265-275-ös sávban ingadozott, majd a befektetők kockázatvállalása és az euró gyengélkedése miatt tovább erősödött. Ez a tendencia többeknek reményt adott, hogy a válságban hirtelen megdráguló devizahitel-törlesztőrészletek csökkennek majd, a számlákon érkező összegek azonban nem mindenki számára voltak örömteliek.

Ugyanis amíg az euró az elmúlt egy évben közel 40 forinttal lett olcsóbb, addig a svájci frank csak 13 forinttal. Tavaly nyárhoz képest az euró árfolyama gyakorlatilag nem változott, a franké pedig 10 forinttal nőtt (175 forintról 185 forintra), ami abból adódik, hogy míg 2009 augusztusában egy euróért 1,53 frankot kellett fizetni, addig most már csak 1,43 frankot kérnek a kereskedők, ez pedig sosem látott erős árfolyamot jelent svájci szemszögből.

A két devizanem között még feltűnőbb a különbség, ha a válság előtti és a mostani helyzetet hasonlítjuk össze. Aki 2008 júniusában vett fel kölcsönt például 20 ezer forintos törlesztőrészlettel, az euróhitel esetében most körülbelül 22 700 forintot fizet (13,5 százalékos emelkedés), ha viszont svájci frankban adósodott el, akkor közel 26 ezer forintot (közel 30 százalékos emelkedés).

Kellemetlen hírek Svájcból

A különbség ráadásul tovább nőhet. A svájci jegybank (SNB) - a világ többi országához hasonlóan - segíteni próbálja az ország gazdaságát, aminek egyik módszere, hogy kamatcsökkentéssel és euró vásárlásával gyengítik svájci frankot. Kolba Miklós, az ING devizaelemzője az [origo]-nak elmondta, hogy a napokban az a pletyka terjedt el a devizapiacon, hogy ennek a politikának véget vetettek, mivel a svájci jegybank úgy érzi, hogy a gazdaság elég lendületet kapott már, nem kell az ő segítsége ekkora mértékben.

A pletykára reagálva az SNB sietett megnyugtatni a túl erős frank miatt aggódókat: Philipp Hildebrand elnök kedden bejelentette, hogy nagy mennyiségű külföldi devizát vásárolhatnak a frank gyengítése és az infláció egészséges szintre emelése érdekében. "Nem engedjük a defláció (árszínvonal-csökkenés - a szerk.) kockázatát újra felbukkanni, ez az álláspontunk kristálytiszta" - mondta a jegybank elnöke.

A jegybankoknak két alapvető eszközük van az árfolyamok alakítására: az alapkamat módosítása és a nyílt piaci műveletek. Előbbi mozgatására Kolba Miklós nem lát esélyt, így nem véletlen, hogy az utóbbin keresztül avatkozik be az SNB. A nyílt piaci műveletek azt jelentik, hogy a jegybank egyszerű piaci szereplő módjára ad és vesz el devizát és más értékpapírokat, ezzel befolyásolva az árfolyamokat.

Az euró is bekavarhat

Csépai Miklós, a Raiffeisen devizakereskedője szerint a frank-euró árfolyam a kritikus, 1,43-as szinten van, ott, ahol a válság legsúlyosabb időszakában. A szakértő szerint kicsúszott a kontroll a svájci jegybank kezéből, ami abban mutatkozik meg, hogy az első reakciók szerint nem elég az SNB akcióterve, a szóbeli közbelépési ígéreten felül "valamit ki kell még találniuk" - mondta Csépai. A helyzetet bonyolítja, hogy a frank forintban kifejezett értéke nagyban függ az euró erejétől is, a közös pénz mozgását pedig kiszámíthatatlanná teszi a görög válságra adandó megoldás körüli vita.

Kolba Miklós a jövő kilátásait tekintve elmondta, hogy a forint erősödésén keresztül némileg jól járhatnak a frankhitelesek, de a 180 forintnál lejjebb szerinte nem érdemes várni a pénzt. "140-150 forint már nem lesz a frank, ezt megígérhetem" - mondta az elemző azt a kijelentését alátámasztandó, hogy akik már vettek fel svájci frank alapú hitelt, azoknak már mindegy, ne várjanak a felvételkori törlesztő részletekre.

A svájci frank alapú lakáshitel elsősorban a válság kitörése előtt volt népszerű a lakosság körében, mégpedig az alacsony kamatok miatt. Legnagyobb összegben épp a válság kitörését megelőző hónapokban vették fel a frankhiteleket, 2008 októberében 78,8 milliárd forint volt az új szerződések értéke, utána azonban a pénzügyi viharban radikálisan visszaesett a kereslet. Tavaly április óta egyik hónapban sem vettek fel 5 milliárd forintnál több hitelt frankban. A lakáscélú frankhitelek állománya ennek megfelelően 2009 márciusa óta folyamatosan csökken, de még 2010 január végén is több mint 2177 milliárd forintnyi volt belőle a háztartásoknál, az összes lakossági devizahitel csaknem 90 százaléka.