Kemény ősz vár az IMF-kedvenc Romániára

Románia nyár közepén még a régió egyik éltanulója volt a Nemzetközi Valutaalap szerint, a Bukarestből az utóbbi hetekben érkező hírek azonban azt mutatják, hogy komoly gondok vannak a költségvetési számok tarthatóságával és a növekedés beindításával is. Ősszel újabb megszorítások jönnek, élénkítésre pedig alig van pénz.

Románia lett a Nemzetközi Valutaalap (IMF) új házi kedvence, miután Magyarországgal nem sikerült megállapodni: a románok szó nélkül teljesítik az IMF-megállapodásban vállalt intézkedéseket, míg Budapest alkudozni próbál - július végén, azaz a sikertelen magyarországi IMF-tárgyalások után ezt írta a Financial Times bloggere. Jeffrey Franks, az IMF romániai delegációjának vezetője többször is hangsúlyozta a nyár folyamán, még mielőtt Románia megkapta volna a 20 milliárd eurós hitelkeret legújabb 900 millió eurós részletét, hogy "lenyűgöző a román kormány deficitcsökkentés iránti elkötelezettsége", ami szintén arra utal, hogy a nemzetközi szervezetben elégedetten szemlélték, ami Bukarestben történik.

A román gazdaság állapotáról érkező hírekből azonban borús kép rajzolódik ki: Bukarestben az első hét havi államháztartási hiány 3,9 százalékra kúszott az első hat havi 3,4 százalék után; a román állam nem tud fizetni a kisvállalkozásoknak; a júliusi 19-ről 24 százalékra történő áfaemelés sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és a legnagyobb román bank, a Román Kereskedelmi Bank főközgazdásza szerint Romániának könnyen szüksége lehet egy új kölcsön-megállapodásra.

A román GDP 0,3 százalékkal nőtt a második negyedévben az idei első negyedévhez képest, 2009 azonos időszakához viszonyítva viszont 2,6 százalékkal visszaesett. Korábban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és Bukarest is arra számított, hogy 2010-ben a román gazdaság stagnálni fog, vagy legrosszabb esetben a GDP 0,5 százalékkal csökken a tavalyi értékhez képest, de a jelek szerint ezek túl optimista előrejelzések voltak: a legnagyobb román bank, a Román Kereskedelmi Bank szerint akár 3 százalékos visszaesés is elképzelhető.

Elszaladt a hiány és az adósság

Az utóbbi hónapok és hetek intézkedéseinek (lásd keretes írásunkat) az volt a célja, hogy az idei GDP-arányos államháztartási hiány ne emelkedjen 6,8 százalék fölé, ez volt ugyanis az egyik feltétele annak, hogy Románia megkapja a 20 milliárd euró értékű többoldalú nemzetközi hitel további részleteit. A román költségvetésért felőles miniszter elmondta, hogy az idei államháztartási hiánycél nem változik, de elemzők szerint a deficit jelentős elszállására kell számítani.

Romániában az, hogy baj van, csak a válság során vált egyértelművé. Ott a válság előtt ugyanis nem tűnt fenntarthatatlannak az államháztartás pályája, sőt az adósság kifejezetten alacsony volt (alig haladta meg a GDP 10 százalékát). A problémát az jelentette, hogy a gazdaság túlfűtötté vált, miközben az állam a túlfűtött gazdaság által kitermelt bevételeket - például az ingatlan-szektorból származókat - a közszférára alkalmazottainak számának és béreinek emelésére, illetve nyugdíjemelésekre költötte.

A válság előtt, 2007-ben még 12,6 százalékos volt a román GDP-arányos államadósság. 2008-ban már 23,7 százalékra nőtt, idén áprilisban már 34 százalékon állt, elemzők szerint év végére akár a 37 százalékot is elérheti, de azt sem tartják kizártnak, hogy 2012-re ez a szám már 45 százalék lesz. "Igaz ugyan, hogy a román állam és a lakosság eladósodottsága is alacsonyabb, mint a magyar államé és lakosságé, az adósság növekedésének üteme azonban elképesztő volt. Most pedig a válság és az áfa-emelés hatására az alapvető fogyasztási cikkek forgalma is jelentősen visszaesett" - mondta az [origo]-nak Diósi László, az OTP romániai leénybankjának elnök-vezérigazgatója.

Gyomorszorító jegybanki kontroll

Diósi szerint az, hogy a válságig viszonylag rendben volt a román gazdaság, az a román jegybank elnökének, Mugur Isarescunak és az ő kőkemény lépéseinek volt köszönhető (Isarescu 1990 óta a jegybank elnöke, és 1999-ben egy évig a miniszterelnöki posztot is betöltötte a bankelnökivel párhuzamosan). "A román jegybank szerepét nem úgy kell elképzelni, mint a magyarét, Romániában kőkemény napi kontroll van; én ha a telefonomon meglátom a jegybank számát, azonnal összeszorul a gyomrom" - mondta Diósi László annak érzékeltetésére, hogy a bankszektor többi szereplője hogyan viszonyul az ottani központi bankhoz. "Az, hogy az Európai Unióba történő belépésig nem szállt el a lakossági devizahitelezés, az szintén a román központi banknak köszönhető, ami előírta, hogy a jövedelem maximum hány százalékában (30-40 százalék) lehet devizahitelt felvenni" - mondta az OTP helyi fiókját vezető bankár, aki szerint 2007-től kezdve a lakossági fogyasztás már egyre inkább a hitelekből ment, és emellett a növekedés motorja az ingatlanszektor volt.

Rosszat tett a növekedésnek az is, hogy a román gazdaság sok szállal kötődik az olasz, spanyol és francia gazdasághoz, az ottani gondok pedig automatikusan gyűrűznek a román gazdaságba is. "Több mint kétmillió román dolgozik ezekben az országokban, akik a válság előtti években éves szinten 8-9 milliárd eurót hoztak haza Romániába. Mivel ebben a három országban is válság van, elsősorban az alacsony képzettségű, külföldi munkaerőt bocsátják el, így jelentősen kevesebb pénz érkezik az országba. Másrészt pedig Romániában is közel negyvenezer olasz vállalkozás van, amik ugyan nem vonulnak ki az országból, de a bevételük jelentősen visszaesett. Harmadrészt pedig exportszinten is kötődik Románia ezekhez az országokhoz, így aztán ezeknek a nyugat-európai gazdaságoknak a visszaesése többszörösen negatívan hat a román gazdaságra" - fejtette ki a vezérigazgató.

Újabb megszorítások jönnek

A mostani gondokra utal az is, hogy ősszel Romániának folytatnia kell a megszorításokat, az IMF helyi delegációjáét vezető Jeffrey Franks egyértelműen azt hangsúlyozta, hogy a bukaresti kabinetnek a következő két-három hónapban végre kell hajtania a közalkalmazotti bérezési rendszer reformjának második szakaszát is, aminek célja a közkiadások további csökkentése. Az IMF azt is kérte, hogy a román parlament legkésőbb szeptember végéig fogadja el az új nyugdíjtörvény-tervezetet, ami a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságát biztosítja, és amelyet júliusban a román alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősített. Azt Markó Béla, román miniszterelnök-helyettes is elismerte a Népszabadságnak, hogy "ősszel érzi meg a lakosság a megszorító intézkedések hatásait", bár ehhez ő már azt is hozzátette, hogy "az ősz prioritása a gazdaságélénkítő döntések meghozatala" lesz.

A gazdaságélénkítő intézkedésekről Emil Boc miniszterelnök is beszélt, ezek között lehet a befektetett profit adómentessé tétele és a fiatal vállalkozók támogatása, illetve a tervek szerint kedvezőbb feltételekkel kapnának állami támogatást azok a cégek, amelyek munkanélkülieket alkalmaznak, illetve befektetéseket vonzanak. Boc szerint a kormány a gazdaságélénkítés tárgyában több törvénytervezeten is dolgozik jelenleg, ezeket parlamenti vitára bocsátják. A minimálbér ügyében egyelőre nincs megegyezés, de a kormány tárgyal a munkáltatókkal és a szakszervezetekkel. Romániában a minimálbér jelenleg 600 lej, azaz nagyjából 40 ezer forint, amit a szakszervezetek 700 lejre emelnének, de a kormányfő korábban arra utalt, hogy 640 lejnél nem lehet magasabb az új minimálbér.

"Az a fő probléma, hogy a jelenlegi helyzetben nagyon szűk a mozgástér mind a további megszorító-, mind pedig a gazdaságélénkítő lépésekre" - véli a romániai OTP elnök-vezérigazgatója, aki szerint muszáj tovább csökkenteni a kiadásokat, amit azonban a lakosság nagyon nehezen fog elviselni. Viszont adót emelni nem lehet, mert akkor félő, hogy ismét teret nyerne a szürke-és feketegazdaság, és nem hozná meg az adóemelés a várt bevételt. "Tavaly bevezették általányadót, amibe sok kisvállalkozás tönkrement. Ugyan lehet, hogy azelőtt sem fizettek adót rendesen, de legalább eltartották magukat. Az általányadó bevezetése után viszont csődbe mentek, és az eltartottak között jelentek meg"- mondta Diósi László, aki úgy véli, hogy a nyugdíjakat sem lenne célszerű tovább csökkenteni, bár lehet, hogy az másodszorra már átmegy az alkotmánybíróságon. Tehát további megszorításokra valóban csak a közalkalmazottakra költött kiadások esetében van mód, leginkább a létszámuk csökkentésével.

Gazdaságélénkítésre sem nagyon van mód a romániai OTP elnök-vezérigazgatója szerint. "Tavaly hozták létre az Első Lakás elnevezésű programot, amelyben a bankok a saját költségükre a piacinál olcsóbb kamattal adták a hitelt, az állam pedig garanciát vállalt a hitelekre. A mai napig ez számit a legjelentősebb gazdaságélénkitő programnak. A kis és közepes vállalkozások számára a régóta jól működő garancialapon túl eddig egy konkrét gazdaságélénkítő lépésről tudunk, ami egy, a Széchenyi-kártyához hasonló vállalkozói hitelprogram, és ezeken kívül még valószínűleg maradnak az eddig megkezdett infrastrukturális támogatások és az EU programok" - véli Diósi László.

Nehézségek a bukaresti finanszírozásban

A magyar és a román államadósság törlesztéskockázatára köthető biztosítási ügyletek díjszabása (CDS-felár) öt éves időtávban az elmúlt hetekben 300 bázispont fölött mozgott. Múlt hétfőn az ötéves román CDS-felár 335, míg a magyar 332 bázisponton volt. Ez azt jelenti, hogy egy szinten van a két ország megítélése abból a szempontból, hogy mit gondolnak a befektetők, visszakapják a Budapestnek, illetve Bukarestnek adott pénzüket (a többi régiós országé 200 bázispont körül mozog, azaz jóval alacsonyabb a magyarnál és románnál).

Annak ellenére, hogy Románia nem szakított az IMF-fel és a szervezet instrukciói szerint további szociális lefaragásokat valósít meg, nagyobb nehézségekkel és magasabb aukciós hozamokkal szembesül az állampapír kibocsátásokon mint a Magyarország. Románia deklarálta, hogy 7 százaléknál magasabb hozamot nem kíván fizetni semmilyen a közeljövőben kibocsátandó kötvényére, ami alacsonyabb érdeklődéshez, a lejegyzett mennyiségek csökkenéséhez, sőt meghiúsult aukcióhoz is vezetett. "Magyarország költségvetési pozíciója stabil, adósságpályája csökkenő, azaz már egyértelműen látszanak az előző kormány azon népszerűtlen intézkedésének eredményei, amelyeket Románia csak most foganatosít" - mondta az [origo]-nak Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója.

Ennek legfőbb oka, hogy a befektetők nagyobb kockázati felárral lennének csak hajlandóak lejegyezni a román kötvényeket, miután nem vehető teljes mértékben biztosra, hogy a kormány keresztül tudja vinni az IMF által kért megszorító intézkedéseket, így ismét finanszírozási problémákkal szembesülhet az ország. Sőt, az év második felében meg is kívánja növelni Bukarest a kibocsátandó mennyiségeket, amit a 7 százalékos hozamplafonnal nem biztos, hogy meg tud valósítani. Magyarország esetében szintén 7 százalék körülmozognak az állampapír hozamok, de két hónappal ezelőtt 8 százalék körül is voltak.

A Harvard University professzora, Kenneth Rogoff szerint több kelet-európai ország is csődbe mehet a elkövetkező két-három évben, és ezek egyike lehet Magyarország is. Rogoff szerint nem minden állami költségvetés éli majd túl a mostani konszolidációs időszakot, és bár azt nem lehet most megmondani, hogy pontosan mely országok mennek majd csődbe, de a potenciális bedőlők között ott többek között Románia - és Magyarország is.

Eddigi megszorító intézkedések Romániában

A román költségvetés 2007-től kezdett elszállni. 2006-hoz képest 2009 végére 250 ezerrel több közalkalmazott dolgozott Romániában, a 2008-as választások után 25 százalékos béremelést hajtottak végre a közszférában. A nagy költekezés után jött a válság, majd 2009 kora tavaszán az IMF-hez fordultak, és a fiskális konszolidációnak valójában csak a nemzetközi hitelmegállapodás után álltak neki. Ekkor a románoknak két lehetősége volt: vagy 25 százalékkal lefaragják a közszféra béreit és 15 százalékkal a segélyeket és a nyugdíjakat; vagy adót emelnek.

Végül a közszféra béreinek csökkentését sikerült keresztülverni a parlamenten, de el kellett bocsátani 84 ezer közalkalmazottat is. Csökentették a segélyeket is, és 16 százalékos adót vetettek ki a cafeteria jellegű juttatásokra. A nyugdíjak csökkentéséről szóló törvényjavaslatot viszont nem sikerült életbe lépteni, mivel azt az alkotmánybíróság az alaptörvénnyel ellenesnek minősítette (a nyugdíjemelésről szeptemberben ismét szavazni fognak Bukaresten).

A nyugdíj-és a segélycsökkentés elmaradásáért cserébe az áfa 19 százalékról 24 százalékra emelkedett: a komoly adóemelésből eredetileg 4 milliárd lejes (1,2 milliárd dolláros) költségvetés bevételt vártak Romániában az illetékesek az év végéig, de azt Adrian Vasilescu, a román központi bank elnökének a tanácsadója augusztus végén a Ziarul Financiar című román napilapnak már elismerte, hogy a megemelt forgalmi adó egyelőre a vártnál kevesebb bevételt hoz az államnak, mivel a magasabb árak miatt csökkent a fogyasztás.