"A polgármestert veszik elő, ha valaki éhen hal" - kérdőjelek a tiszta kerthez kötött segély körül

Több településen is kétkedéssel vegyes örömmel fogadták a kormánynak azt a tervét, amely szerint minden állami támogatást megvonnak azoktól, akiknek nincs rendben a lakókörnyezete. Az [origo] által megkérdezett polgármesterek többsége szerint a cél támogatható, a megvalósítással kapcsolatban azonban szerintük vannak bizonytalanságok. Mi számít rendezett kertnek? Mi lesz a támogatás nélkül maradókkal? Van-e az esetleges következményekre fedezet?

"Ha megállok egy porta előtt, szemmel is megállapítható, hogy be lehet-e oda menni"- mondta Sarkady Pál István, Szatmárcseke polgármestere az [origo]-nak arra a kérdésre, hogy miként fogja majd megállapítani az önkormányzat valakiről, hogy rendben tartja-e a lakókörnyezetét. Erre azért lesz majd szükség, mert a kormány a múlt héten meghatározta a munkanélküliségi ellátáshoz kapcsolódó részletszabályokat, amelyek értelmében bármilyen állami támogatás igénybe vételének feltétele lesz, hogy a jogosult rendben tartsa a lakókörnyezetét. Czomba Sándor foglalkoztatásügyi államtitkár azt mondta, hogy ez "a társadalom minimumelvárása" a segítségért cserébe, ennek ellenőrzése az önkormányzatok feladata lesz, központi szabályozás pedig nem várható.

A kormány céljával az általunk megkeresett polgármesterek nagy része ugyan egyetértett, azonban nem mindegyikük hiszi megvalósíthatónak a tervet. Nagy György, a Nógrád megyei Szilaspogony polgármestere szerint például valószínűbb, hogy majd inkább ráfogják egy kertre, hogy rendezett, mint hogy több családtól elvegyék az egyetlen megélhetési forrást. "Lehet, hogy elérünk valamit, lehet, hogy a mostani tizenöt házból csak öt marad majd rendetlen, de mi lesz azzal az öttel?" - tette fel a kérdést a polgármester, akinek a falujában 185 munkaképes korú emberből 57 regisztrált álláskereső az Állami Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb, novemberi adatai szerint.

Nagy György szerint félő, hogy betörések és rablások lehetnek, ha szigorúan veszik a rendezett lakóhely szabályát. "Ellátatlanul nem maradhat senki, ezért szociális szempontból ez nem megoldás. A polgármestert veszik elő, ha valaki éhen hal" - mondta Nagy György. Szerinte a lépéssel csak növelnék a feszültséget: még nagyobb összetűzések lennének a hivatali dolgozók és a helyiek között. Nagy György kétli, hogy az új rendszer áttörést hozna, mert gyakran a hozzáállással van baj. Mint elmondta: volt egy közmunkásuk, akinek az volt az egyetlen feladata, hogy otthon rakjon rendet, mégsem tett semmit.

"Relatív a rend fogalma, hogy ki, mit tart annak"

A Budapesthez közeli Majosháza kocsmájában csak néhányan lézengenek, de abban egyetértés mutatkozik, aki nem tartja rendben a házát, udvarát, az ne kapjon segélyt, se más állami támogatást. Amikor segítséget kérünk a kocsmárosnőtől, hogy hol találunk olyan portát a községben, amire ráférne a rendrakás, netán még segélyből is él a tulajdonosa, elbizonytalanodik. Csak egy címet kapunk, ahol azonban nem jön elő senki a csengetésre.

"Marhaság" - ezt a sommás véleményt néhány házzal odébb közli egy hatvan körüli nyugdíjas férfi, aki szerint mindenki úgy gondozza a házát, udvarát, ahogy tudja, és ahhoz senkinek semmi köze. "Különben is, ki fogja azt megállapítani, hogy milyen rend van az udvaron?" - teszi hozzá. Három házzal arrébb pont ellenkező véleményen van egy szintén hatvan körülinek kinéző férfi, aki nemhogy segélyt nem adna a rendetlen háztulajdonosoknak, de még súlyosan meg is büntetné őket. Bár, mint mondja, az őslakosokkal ilyen szempontból nincs gond, azokra jellemzőbb inkább a rendetlen udvar, akik hétvégén ruccannak ki a telkükre, házukba.

"Környezetbe illő-e a ház és a kert, van-e rendes kerítés, a kaszálják-e a gazt?"

"Relatív a rend fogalma, hogy ki, mit tart annak" - fejtegeti az [origo]-nak a település jegyzője, miközben a jogi fogalomtárat lapozgatja, de definíciót csak a szolgálati rendre talál a könyvben. A korrekt meghatározás hiányán túl az idő rövidségét is nehezményezi a jegyző, mint mondja, az országgyűlési képviselők december 23-án hoznak egy határozatot egy salátatörvényen belül, amit január elsejétől kellene alkalmazniuk az önkormányzatoknak. "Ráadásul úgy, hogy a végrehajtás mikéntjét a helyi településre testálja a kormány, tehát az önkormányzatnak kell rendeletet alkotnia, amit persze egyeztetni kell a közigazgatási vagy új nevén kormányhivatallal is" - teszi hozzá.

A helyi rendeletben kell megfogalmazni az eljárási szabályokat, például azt a nem mellékes körülményt, hogy milyen időközönként, hetente, havonta, negyedévenként ellenőrizzék a porták állapotát. A jegyzőnő véleménye szerint emberük sincs arra, hogy elvégezzék az ellenőrzéseket. A beszélgetés végén aztán visszakanyarodunk a rend-rendetlenség meghatározásának szubjektív, és ezért nagyon nehezen meghatározható voltához. "Miért nem kötik a szankcionálást megfogható dologhoz, például hogy parlagfű vagy gaz van a telken, esetleg ahhoz, hogy elhanyagolt, szemetes egy porta" - kérdezi a jegyző.

"Rá kell nevelni őket"

A szociális problémákra hívta fel a figyelmet a baranyai Drávapalkonya polgármestere, Kuti Zoltán is, aki szerint bár nem rossz az elképzelés, "vannak hátulütői" ugyanúgy, mint a szociális kártyának is. "Ez azt jelenti, hogy egyesek halálra vannak ítélve", ha tényleg betartják a rendezett lakóhely szabályát. Amennyiben az önkormányzatok szociális ellátási kötelezettsége megmarad, úgy a gyakorlatban betarthatatlan lesz a rendszer - vélte a 32 százalékos munkanélküliséggel küzdő falu polgármestere. "Ingyenkonyha? Ilyenre tuti nincs fedezet, a takarót már rég kinőttük" - mondta, hozzátéve, hogy már a gyerekek étkeztetése is "nagyon nagy feladat". Kuti Zoltán szerint a vállalkozók bevonása jó ötlet a foglalkoztatás javítására, de szkeptikus véleményét úgy fogalmazta meg, hogy "eddig is volt próbálkozás, de megoldás még nem született".

"Különben is, ki fogja azt megállapítani, hogy milyen rend van az udvaron?"

Sarkady Pál szerint amúgy részben eddig is működött a most törvénybe foglalt kritérium, vagyis az részesült előnyben a különböző támogatásoknál, aki tisztán tartotta a környezetét. A polgármester azt mondta, hogy írásba nem kívánják foglalni, hogy mi számít rendes környezetnek. Annyit azért elmondott: például azt szokták nézni, hogy a "környezetbe illő-e a ház és a kert, van-e rendes kerítés, a kaszálják-e a gazt. Hozzátette, hogy a falu hivatalnokai - a jegyző, a pénzügyis, az anyakönyves - a jegyző irányításával és az ő felügyeletével fogják ellenőrizni a lakosok környezetét.

Szatmárcsekén a házak körülbelül 30 százalékával van gond a polgármester szerint, pedig fiatalok is laknak ott, vagyis rendbe lehetne tenni a kertet, mégis "a gaz eszi meg a portát". Azt mondta, örül a szabályozásnak, mert bár figyelték a rendes háztartásokat, eddig elvonás nélkül nem mindenki fogadta meg a tanácsot. Akik még nem gondozták a kertet "kapnak 2-3 hónapot" - mondta a polgármester, szerinte utána keményebben fognak fellépni. "Rá kell nevelni őket, hogy ne elégedjenek meg a rendetlen környezettel" - mondta a polgármester.