"Nem számoltam utána, az elvekről van szó" - akik nemet mondtak az állami nyugdíjra

Vannak a reménykedők, az elveiket fel nem adók és akiknek tényleg megéri maradni - nagyjából ezzel a három típussal találkozott az [origo] tudósítója azokban a budapesti központokban, ahol a magánnyugdíjpénztári rendszer mellett döntő pénztártagok nyilatkozhattak. Az eddigi adatok szerint a legtöbben Budapesten és a nagyobb egyetemi városokban mondtak nemet az állami nyugdíjra.

"Pénzügyileg nem számoltam utána. Itt az elvekről van szó" - mondta egy középkorú férfi a Közép-magyarországi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Fiumei úti központjában, aki azért döntött amellett, hogy a magánnyugdíjpénztárban marad, mert nem ért egyet a kormány nyugdíjintézkedéseivel. "Ötvenéves vagyok, reménykedem abban is, hogy a maradék aktív éveimben lesz még néhány kormány" - tette hozzá a férfi.

A magánnyugdíj-pénztári és nemzetközi nyugdíjügyeket intéző pultok előtt nagyjából másfél tucat ember várakozott kedden délelőtt tíz és tizenegy között, a többség nemzetközi nyugdíjügyben jött intézkedni, magánnyugdíj-pénztári maradásáról csak néhány ember akart nyilatkozni.

Pedig a Fiumei úti a legnagyobb nyugdíjközpont, december 30-ig itt adták le a legtöbben a maradásukról szóló nyilatkozatot az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság adatai alapján: pontosan 1355-en. "Budapesten a Visegrádi utcai központban 628-an jelentkeztek, a Váci úti Nyugdíjfolyósító Igazgatóságon pedig 707-en nyilatkoztak a legfrissebb adatok szerint" - mondta az [origo]-nak Szőke Lovas Zsuzsa, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság sajtótitkára. Az összesített adatok alapján december végéig 4300-an jelezték országosan, hogy kasszatagok maradnak, miközben a kasszáknak több mint 3 millió tagja van.

"Megéri", "inkább gondoskodok magamról"

Egy, az [origo]-nak név nélkül nyilatkozó fiatal nő, aki 5 évet dolgozott Magyarországon, az elmúlt 5 évben pedig egy saját nyugdíjrendszert fenntartó, így a nemzeti nyugdíjtól független nemzetközi szervezetnél volt alkalmazott, elmondta: utánaszámolt, neki egyszerűen megéri maradni. "Ez így egy teljesen logikus lépés a részemről. Másrészt úgyis változni fog a rendszer, mert pusztán az állami pillér nem lesz megoldás azokra a demográfiai problémákra, amik egész Európában fenntarthatatlanná teszik a csak állami pillérre épülő nyugdíjrendszereket. Tehát azért sem lépnék át az állami rendszerbe, mert az nem fogja megoldani a problémánkat és az én problémámat nyugdíjas koromra" - magyarázta.

Egy másik, harmincas évei elején járó nő elmondta, hogy a 2000-es évek elején a magyarországi nyugdíjrendszerről írta a szakdolgozatát a Corvinus Egyetemen, majd utána egy biztosítónál lett pénzügyi tanácsadó. "Fogalmunk sincs, hogy mi lesz ezek után, milyen döntéseket hoznak, teljesen bizonytalan az egész rendszer. Én maradok, mert inkább gondoskodom magamról, minthogy ezt az államtól várjam" - mondta az [origo]-nak. Egy hozzá hasonló korú férfi az angliai Leicesterben dolgozik, és azért marad a magánnyugdíj-pénztári rendszerben, mert "van még harminc évem a nyugdíjig, addig biztosan lesz más kormány, akik úgyis visszaállítják a most felszámolt rendszert".

Az nyilatkozik, aki maradni akar

Az országban 38 hely közül választhat az, aki fenn akarja tartani a magán-nyugdíjpénztári tagságát. 2011. január 31-ig személyesen kell nyilatkoznia a 36 nyugdíjbiztosítási igazgatóság egyikénél, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál vagy az Országos Nyugdíjbiztosító Főigazgatóságnál. A szabályok szerint a magán-nyugdííjpénztári tagnak magával kell vinnie a személyi igazolványát, a lakcímkártyáját és a TAJ-kártyáját a nyilatkozattételhez.

Aki nem akar maradni, annak nem kell személyesen megjelennie, mivel nyilatkozattétel nélkül a tagsága automatikusan megszűnik 2011. március elsejével. Arról azonban mindenkinek írásban kell rendelkeznie, hogy mi legyen a neki járó úgynevezett reálhozammal, vagyis a hozam inflációval csökkentett értékével, illetve a tagdíjkiegészítéssel. Ezt felveheti egy összegben, vagy önkéntes, kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztárba utalhatja, vagy kérheti, hogy az állami nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számlájára utalják át a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz (erről további információk az Országos Nyugdíjbiztosító Főigazgatóság honlapján olvashatóak).

Nézze meg az állami nyugdíjra nemet mondók indokait!

"Mindenki nagyon tudatosan jön be, tisztában vannak vele miért akarnak bejönni. Eddig egyetlen olyan ember akadt, aki azért jött be, hogy arról nyilatkozzon, hogy ő visszalép az állami rendszerbe" - mondta az egyik ügyintéző az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságon, aki szerint a legtöbb maradónak anyagilag megéri a kasszatagság, vagy pedig olyan a protestálóról van szó, aki nem ért egyet az államosítással, és az elveik feladásának tartaná, ha a kényszer hatására visszalépnének.

Ezen felül pedig vannak "reménykedők" is - legalábbis az [origo] tudósítója így tapasztalta - akik bíznak abban, hogy az elkövetkezendő néhány évtizedben új kormány és új rendszer jön majd, és eltörlik azt az intézkedést, hogy aki kasszatag marad, annak hiába fizeti a 24 százalékos járulékot a munkaadója, ezután nem kap majd állami nyugdíjat.

"Én már nyugdíjas vagyok, engem nem érint, de nem irigylem azokat, akiknek most dönteniük kell, nincs nagyon választásuk" - mondta egy nő, aki a Fiumei úti központban más ügyben várakozott. "Amikor bevezették a kötelező magánnyugdíj-pénztári rendszert, azt sem tudtuk miről van szó. Odajött egy pénztár, hogy kössünk vele szerződést, és fogalmunk sem volt, hogy mi hogy fog működni, mibe fektetik a pénzünket. Mégis köteleztek rá mindenkit. Engem nem zavar, hogy most az egyik zsebből átrakjuk a pénzt a másik zsebbe" - érvelt egy másik nő.

Az egyetemi városokban többen maradnak kasszatagok

Az összesített adatokon belül pontos számok vannak arról is, hogy az egyes megyeközpontokban hányan jelentkeztek át. Szegeden például 105-en, az egész Dél-Alföldi Régióban 255-en jelezték, hogy nem mennek vissza az állami rendszerbe, a Dél-Dunántúli Régióban Pécsen eddig 94-en jelentették be, hogy maradnak, míg Kaposváron 33-an, Szekszárdon 38-an. Az Észak-Alföldi Régióból Debrecenben 100-an maradtak kasszatagok eddig, míg Nyíregyházán 49-en, Szolnokon 60-an. A Nyugat-Dunantúli Régióból Győrben eddig 144-en nyilatkoztak a maradásról, míg Zalaegerszegen csak 54-en, Szombathelyen pedig 56-an, Sopronban pedig 22-en. "Pontos demográfiai elemzés az átlépőkről csak februárban várható" - mondta az [origo]-nak Szőke Lovas Zsuzsa, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság sajtótitkára.