Orbánék egyéves munkájába került a kínai látogatás

Beérni látszik a magyar kormánynak a kínai gazdasági kapcsolatok erősítését célzó politikája azzal, hogy a hét végén Budapesten tárgyal a háromszáz kínai üzletember által kísért Ven Csia-pao miniszterelnök. A hírek szerint több kormányközi megállapodás aláírása várható a magyar és a kínai kormányfő találkozóján, bár nem tudni, pontosan milyen természetűek. Az itteni tőkebefektetések mellett magyar cégeknek is lehet keresnivalójuk Kínában, de inkább technológiák, mintsem tömegtermékek értékesítésével.

A hét végén kiderül, sikerült-e a magyar kormánynak egy év leforgása alatt gazdasági előnyökre váltania a Kínának szentelt megkülönböztetett figyelmet. A pénteken Magyarországra érkező kínai miniszterelnök, Ven Csia-pao szombaton tárgyal Orbán Viktor kormányfővel, aki még tavaly ősszel, a sanghaji világkiállítás záró rendezvényén hívta meg Magyarországra.

Fellegi Tamás fejlesztési miniszter a kínai gazdasági kapcsolatokért felelős kormánybiztosként az elmúlt hónapokban többször járt Kínában. Áprilisban a kereskedelmi, a vasútügyi és a közlekedési tárca, valamint a légügyi hatóság, a központi bank és számos nagyvállalat vezetőivel tárgyalt, de ezen alkalmaktól függetlenül is gyakran hangsúlyozta a keleti gazdasági kapcsolatok jelentőségét, mely egyébként a kormányprogramban is szerepel.

A Magyar-Kínai Gazdasági Vegyes Bizottságnak a héten Budapesten tartott ülésén több megállapodást írtak alá, egyebek mellett a légi teherszállítás, a kutatás-fejlesztés, a környezetvédelem, a víztisztítás és az autóipar terén. A találkozó után feltehetően ezeket is bejelenti a két politikus - kérdés, hogy csak általános együttműködési megállapodásokról, vagy konkrét üzleti lehetőségeket jelentő szerződésekről van szó. Jó jelnek tekinthető, hogy az MTI tudósítása szerint Ven Csia-pao kíséretében több mint háromszáz üzletember van.

A céges érdekképviseletek bizakodnak

"Nem titok, hogy az elmúlt hónapokban komoly gazdasági tárgyalások folytak a háttérben, egyebek mellett kormányközi megállapodások előkészítéséről. Ezért fontos bejelentésekre számítunk a találkozón" - mondta az [origo]-nak Nádasi Tamás, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kínai tagozatának elnöke. Hozzátette, elsősorban a Magyarországra irányuló kínai tőkebefektetésekre kell gondolni, azon belül is az infrastruktúra-fejlesztés lehet napirenden.

Tudható, hogy a kínaiakat érdekli a magyarországi vasútvonal-rekonstrukció - erről áprilisban márt született egy stratégiai együttműködési egyezmény -, a légi közlekedés (miniszterelnöki szinten is szó volt róla, hogy bevásárolnák magukat a Malévba, és teherforgalmú repteret építenének a nyugati határszélen - az Index pénteki cikke szerint ez is eldőlhet szombaton) és az energetika. Az is felvetődött már, hogy az ukrán határtól egészen egy dunai kikötőig vezetnék a szovjet utódállamokban használatos széles nyomtávú vasutat, az ötlet a magyar-orosz vegyes bizottság tárgyalásain is szóba került.

Záporoznak a kínai bejelentések

A kínaiak eddigi legnagyobb magyarországi befektetése az volt, amikor idén januárban a Wanhua Industrial Group felvásárolta a BorsodChem Zrt. 96 százalékát. Mindkét vállalat a saját kontinensén a vegyipar vezető termelője, az integrációval globális szereplővé váltak. A Wanhua 2010-ben összesen 140 millió euró forrást biztosított a BorsodChemnek a vállalat tőkeszerkezetének átstrukturálásához.

Márciusban jelentették be, hogy kétmilliárd forintos beruházással napelemeket és napkollektorokat gyártó üzem épül Berettyóújfaluban. A kínai többségi tulajdonban lévő Orient Solar Kft. új üzemében összesen négyezer négyzetméteren, három üzemcsarnokban folyik majd a termelés. A kft. magyar igazgatója azt is bejelentette, hogy egy kínai cég tízmilliárdos beruházással Gyulán épít gyógyszergyárat saját fejlesztésű, a kínai piacra szánt termékei előállítására.

Ugyancsak márciusi hír, hogy Szolnokon kiemelt állami támogatással citromsavgyár létesülhet, a China BBCA Group Corporation legalábbis ilyen tartalmú szándéknyilatkozatot írt alá. A 18 milliárd forintos zöldmezős beruházáshoz húszhektárnyi területet biztosít a város.

A Huawei április közepén jelentette be, hogy felfuttatja magyarországi termelését, és a logisztikai szolgáltatások bővítésével Magyarország lesz a cég második legnagyobb ellátóközpontja. Kriza Ákos miskolci polgármester pedig egy LED-összeszerelő és -fejlesztő üzem miskolci létrehozásáról írt alá szándéknyilatkozatot. A kínai beruházás összege várhatóan meghaladja a tízmillió eurót. A kínai társaság képviselői júniusban ismerkednek meg a miskolci helyszínnel.

Megállapodás van arról, hogy a China Railway Construction Company részt vesz magyarországi vasúti fejlesztésekben, Fellegi Tamás fejlesztési miniszter egyik nyilatkozata szerint arra is van esély, hogy kínaiak építsék meg a reptéri gyorsvasutat. Az autóiparban is látnak lehetőséget, a King Long United Automotive Industry autóbusz-összeszerelő üzemet építene Magyarországon.

Pető Ernő, a Magyar-Kínai Gazdasági Kamara (ChinaCham) elnöke szerint a logisztika ígérkezik az egyik legfontosabb együttműködési területnek, Magyarország a kínai áruk egyik lehetséges disztribúciós központja lehet, számos munkahelyet teremtve. "A közhiedelemmel ellentétben a hozzánk érkező kínai áruk nagy része már nem textilipari, hanem műszaki jellegű félkész termék, mely magyar beszállító közreműködésével jut el késztermékként Nyugat-Európába" - jegyezte meg. (A szigorú EU-s szabályok miatt nagy jelentősége van annak, hogy egy adott termék legalább felerészben az unión belül készüljön, ez megkönnyíti a forgalmazását.)

Arra a felvetésre, hogy ezáltal Magyarország lehet az EU kapuja a kínai gazdaság számára, Pető Ernő azt mondta, inkább az egyik ilyen központ lehetünk, hiszen a tengeri kikötővel rendelkező országokkal nehéz versenyezni. Az viszont kétségtelen, hogy geopolitikai helyzetünk a régióban a legjobb: a tíz páneurópai közlekedési folyosóból négy átmegy az országon, és viszonylag fejlett az infrastruktúra.

Nem árut, tudást kell vinni Kínába

Nádasi szerint a hazai vállalkozások számára megnyíló kínai lehetőségek bővülése is várható a szombati találkozó nyomán. "Most még elég kevés hazai vállalat működik az ázsiai országban, de a kedvező feltételek megteremtése esetén ez gyorsan megváltozhatna" - mondta az MKIK tisztségviselője.

Pető Ernő arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar vállalkozásoknak nem elsősorban áruexporttal kellene megpróbálniuk betörni a kínai piacra, mert valószínűsíthető, hogy - néhány különleges szegmenst leszámítva - nem bírnák hosszú távon az árversenyt. "Sokkal inkább a tudásexportnak, technológiák, szabadalmak értékesítésének van jövője. A mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban, a vízgazdálkodásban, a környezetvédelemben nálunk megvan a kellő versenyképes tudás, Kínában pedig fejleszteni akarják ezeket a területeket" - magyarázta a szakember. (Jó példa az Organica Zrt. víztisztító technológiája, melyről bővebben itt olvashat.)

Tavaly a két ország közötti kereskedelmi forgalom közel 30 százalékos növekedéssel elérte a 8,72 milliárd dolláros rekordösszeget. Ebből kínai import 2,2 milliárd dollár volt, így Közép-Kelet-Európában Magyarország Kína legnagyobb importforrása. Az MTI által a napokban idézett Kao Csien budapesti nagykövet szerint a kínai statisztikák azt mutatják, hogy a magyarországi kínai beruházások összértéke 2,5 milliárd dollárra rúg, a vegyesvállalatok pedig körülbelül tízezer fővel növelték alkalmazottaik számát.

A ChinaCham elnöke szerint nem feltétlenül az a legérdekesebb, hogy valóban születik-e valamilyen nagyszabású megállapodás a mostani találkozón, hiszen a tény, hogy Ven Csia-pao ötnapos európai körútján London és Berlin mellett Budapestet látogatja meg, ráadásul két napra jön, "azt jelzi, hogy a kínaiak komolyan vesznek minket", és ez biztató a jövőre nézvést. Tény, hogy a mindenkori kínai kormányfő évente néhányszor utazik csak külföldre, és akkor sem mindenütt tölt el két napot. Miután a látogatás ténye nyilvánosságra került, a Financial Times brit gazdasági lap is foglalkozott a hírrel, és diplomáciai sikernek nevezte.

Miért vagyunk érdekesek Kínának?

Bár kézenfekvő lenne egyszerűen az uniós elnökséggel magyarázni, hogy Németország és Nagy-Britannia mellett Magyarország az utazás harmadik állomása, beszédes, hogy a kínai kereskedelmi minisztérium egyik főosztályvezető-helyettese nemrég egy budapesti sajtóértekezleten Kína egyik legfontosabb régiós kereskedelmi partnerének nevezte Magyarországot, és az udvarias szavakon kívül is több jel utal arra, hogy a kínaiak valóban komolyan veszik a partnerséget.

A Hainan légitársaság a régióban egyedül Budapesttel köti össze Pekinget közvetlen járattal, és szintén csak itt van jelen önálló leányvállalattal a Bank of China. Budapesten nyílt meg tavaly a kínai kereskedelmi minisztérium befektetési ügynökségének (CIPA) első európai irodája, és a világ első kínai-nemzetközi ügyvédi irodájában is egy itteni cég a nemzetközi partner.

Magyarország is tett gesztusokat, például egyetlen schengeni országként konzulátust nyitott Csungkingban, az egyik leggyorsabban fejlődő városban, és a magyar adóhivatal szakértőinek segítségével készült el nemrég az uniós vámkódex hivatalos kínai fordítása. Mindezek mellett az is sokat nyomhat a latban, hogy becslések szerint nálunk él a térség legnépesebb kínai közössége (Újpalotán még egy magyar-kínai kéttannyelvű általános iskola is működik), az Ázsia Center épületében működő China Brand Trade Center pedig hamarosan a kínai áruk legjelentősebb régiós elosztóközpontjává válhat.

Számon tartják a magyarok ázsiai származását

"Kínában Magyarországot kicsit jobban ismerik a többi posztkommunista államnál. A hagyományos sztálinista modellhez képest decentralizált szocializmusmodellt annak idején ők magyar modellként ismerték meg, és tanulmányozták. De a magyarok ázsiai származását is számon tartják, az iskolában tanítják is" - magyarázta érdeklődésünkre Tálas Barna sinológus, a Magyar-Kínai Baráti Társaság tiszteletbeli elnöke.

Tálas Barna ugyanakkor azt mondta, valószínű, hogy a kínai vezetés a magyar kormánynak azt a magatartását is honorálja, hogy nagyobb függetlenséget akar a gazdaságpolitika alakításában. "A mainstream nyugati politikától való bármilyen eltérésnek a szemükben szimbolikus értéke van, a renitens kelet-európai ország meglátogatása ennyiben tudatos reakció lehet" - tette hozzá. Tálas szerint a Medgyessy-kormány volt az első a rendszerváltás után, amely ráébredt, hogy a nyugati integráció mellett Kínát sem kellene elhanyagolni, azóta mindegyik kabinet magáévá tette ezt a gondolatot.

MFB-kötvényt is vehetnének a kínaiak

Fellegi Tamás áprilisi kínai látogatása során közölte, meg kellene vizsgálni, hogy Kína és Magyarország pénzügyi intézményei milyen módon tudnak együttműködni magyar kötvények kibocsátásában. Fellegi azt mondta, Magyarország nem az adósságát szeretné finanszíroztatni Kínával, mert erre nincs szüksége. "Amit viszont mi adósságcsökkentésre és államadósság-finanszírozásra fordítunk, és ezért hiányzik a fejlesztési büdzséből, azt például innen is pótolhatjuk" - jelentette ki. Ha lesz kötvényvásárlás, akkor Fellegi szerint a kibocsátó valószínűleg a Magyar Fejlesztési Bank lesz.