Matolcsynak százmilliárdos pluszbevételt kell hoznia jövőre a válság miatt

A Széll Kálmán-tervben jelzett 550 milliárdos kiigazítás messze nem lesz elég, hogy a kormány teljesítse a jövő évre vállalt 2,5 százalékos GDP-arányos államháztartásihiány-célját, a gyengélkedő magyar gazdaság miatt az eddig bejelentett intézkedéseken felül 90-120 milliárdos további bevételre lesz szükség. Az [origo] úgy tudja, hogy felmerült, a cégek nem számolhatnák el korlátlanul a veszteségüket a nyereséges években, és nem biztos, hogy kőbe van vésve a félszuperbruttó személyi jövedelemadó kivezetése, azaz a jövő évi adócsökkentés.

A magyar gazdaság erőteljes lassulásáról tanúskodó, kedden megjelent második negyedéves adat nem önmagában rossz hír az ország gazdaságpolitikai vezetésének. Azért is a veszélyekre figyelmeztet, mert olyan tényezők húzódnak meg a lendületvesztés hátterében, amelyek nagy eséllyel jövőre is fenn fognak maradni. Az erős frank miatt a lakosság számára rendelkezésre álló jövedelem csökken, ezért aztán a lakossági fogyasztás mérséklődése folytatódik, a gyenge banki hitelezés és a külső gazdasági környezet kedvezőtlenebbé válása miatt az exportszektor kevésbé jelent majd húzóerőt. Így foglalható össze a negyedéves alapon stagnálást, éves alapon érdemi lassulást mutató GDP-adatok jelentősége.

Az [origo] által kedden megkérdezett makroelemzők egyetértenek abban, hogy lehetetlenné vált elérni jövőre a 3 százalékos gazdasági növekedést, márpedig a kormány arra számított, hogy annál nem lesz kisebb a GDP-bővülés üteme. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője a múlt héten másfél százalékos növekedést valószínűsített, Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője 2 százalék körüli bővülést jósolt.

A gyengébb gazdasági teljesítmény két csatornán is megnehezíti a Brüsszel felé a konvergenciaprogramban vállalt, a GDP 2,5 százalékára rúgó költségvetésihiány-cél teljesítését. Egyrészt az eddig gondoltnál kevesebb lesz az adóbevétel a kisebb fogyasztás, a kisebb vállalati profitok, az alacsonyabb béremelés miatt, és több lesz a kiadás a reméltnél több munkanélküli és több szociális ellátásra szoruló miatt. Másrészt a GDP-arányos deficitterv a kisebb GDP miatt forintban mérve kisebb hiányt tesz csak lehetővé.

Jövőre 90-120 milliárdos pluszhiány várható

A kormány által reméltnél egy százalékponttal kisebb, három helyett kétszázalékos GDP-bővülés átlagosan a GDP 0,3-0,4 százalékával rontja a költségvetési egyenleget - tudtuk meg a költségvetés tervezésében részt vevő forrásoktól. Az egyenlegromlás mértéke függ attól, hogy a gazdasági lassulás mire vezethető vissza.

A gyengébb nemzetközi gazdasági környezetre visszavezethető ütemvesztéskor kicsit kevésbé romlik a költségvetési szaldó, mert az exportcégek áfát nem fizetnek, igaz, a profitjuk általában felülmúlja a hazai piacra termelő cégekét és a bérek is magasabbak. Ha a hazai fogyasztás esik vissza és emiatt lenne kisebb a bruttó hazai termék, azt kicsit jobban megérezné a büdzsé, elsősorban az alacsonyabb áfabevételen keresztül.

A hiánycélt muszáj tartani

A GDP-arányában mért 0,3-0,4 százalékos egyenleghatás azt jelenti forintban kifejezve, hogy jövőre 90-120 milliárd forinttal várható nagyobb a hiány a rosszabb gazdasági kilátások miatt. Ennyivel kell tehát megfejelnie a kormánynak azt a Széll Kálmán-tervben 550 milliárd forintosra ígért, de a konvergenciaprogramban ennél valamivel nagyobbra tervezett kiigazító csomagot. Ez annál a 600 milliárdnál is nagyobb egyenlegjavítási igényt jelent, amit a jegybank július közepén látott szükségesnek.

A konvergenciaprogramban vállalt deficittervhez mindenképp tartania kell magát az országnak, nemcsak az Európai Bizottság elvárása miatt, hanem azért is, mert a piac az európai adósságválság kellős közepén kevésbé tolerál egy költségvetési elcsúszást egy olyan országtól, amelynek a régióban a legmagasabb, a GDP 77 százaléka körüli az államadóssága, és nem tud felmutatni hosszú évekre visszamenően erős költségvetési szigort.

Az NGM ezen a héten egyezkedik a tárcákkal

Közben javában folyik a jövő évi költségvetés tervezése, augusztus végén a tervek szerint a kormány is jóváhagyja a költségvetési tervet, majd szeptember végén benyújtja a parlamentnek. Az [origo] információi szerint a héten ülnek le a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) illetékesei a tárcákkal, hogy lefolytassák a vitát az egyes minisztériumok extraigényeiről. A költségvetés összeállításában részt vevő forrásoktól úgy tudjuk, hogy két hete az NGM már jelezte a tárcák vezetőinek, hogy nemhogy extratámogatásról ne nagyon álmodozzanak, hanem még tovább faraghatják a tárcáknak kiadott keretszámokat, amelyekből a minisztériumok jövőre gazdálkodhatnak, ha a gazdasági lehetőségek és az adóbevételi kilátások romlanak.

A félszuperbruttó kivezetésének megakasztását nem nehéz megindokolni

Ha gyorsan ki kell valamit találni, amivel be lehet tömni a 90-120 milliárd forintos lyukat, akkor kézenfekvő megoldás lehet, ha a kormány a személyi jövedelemadóhoz nyúl. A mostani GDP-adat azt támasztja alá, hogy az év elején bevezetett egykulcsos adó, kiegészítve a bőkezű családi adókedvezménnyel, nem pörgette fel a gazdaságot, ellenben jókora lyukat ütött a büdzsén, 500 milliárd forinttal is apasztva a bevételeket - mondta Orbán Gábor az Aegon kötvényportfólió-menedzsere. Ezért szerinte kézenfekvő lenne az szja-nál tervezett további adókiengedést elhalasztani, a költségvetésnek ez a lépés többet segítene, mint amennyit esetleg ártana a gazdaságnak. Az sem elhanyagolható szempont, hogy válsághangulatban könnyebb eladni azt, hogy egy évre megtorpan az amúgy már elkezdett adócsökkentés.

A kormány már törvénybe iktatta, hogy jövőre az szja-nál a félszuperbruttó szorzótényező megfeleződik: a bruttó bért nem a 27 százalékos tb-járulékkal növelik meg, és így számítják ki az adó alapját, hanem csak 13,5 százalékkal emelik. A Széll Kálmán-terv és a konvergenciaprogram is azzal számolt, hogy ez jövőre meg is történik, és így jön ki a 2,5 százalékos hiány. Ha elnapolnák ezt az adóalap- és így adócsökkentő lépést, azzal az [origo] becslése szerint 140-160 milliárd forinttal lenne jobb az egyenleg, vagyis a lassabb növekedés miatti 90-120 milliárd forintos lyukat ezzel be lehetne tömni.

A cégeknek is fájhat

Minisztériumi, döntés-előkészítő forrásoktól úgy értesültünk, hogy más intézkedések is szóba kerültek. Így például a kormány elé megy az a javaslat is, hogy időben és tevékenységi körben is korlátoznák a társaságiadó-alapot mérséklő veszteségelhatárolást. Ennek lehetőségéről a konvergenciaprogram is említést tett, de a mostani események még inkább növelték annak az esélyét, hogy ezt az eszközt be is vetik.

A társaságiadó-törvény most mindenféle megkötés nélkül megengedi, hogy ha egy vállalkozás adott évben veszteséges volt, akkor ezt a veszteséget egy későbbi év nyereségével szembeállíthassa (ha a veszteség nagyobb, mint a nyereség, akkor a kettő különbözetét egy még későbbi év profitjával állíthatja szembe, és így tovább), így csökkentve a társasági adó alapját és a befizetendő adót. Ez az úgynevezett veszteségelhatárolás tudomásunk szerint három ponton is változhatna. A veszteséget csak 3-5 évig lehetne továbbgörgetni, a veszteséggel legfeljebb az adóalap felét lehetne eltüntetni, és csak azon tevékenység esetében lehetne felhasználni a veszteségelhatárolást, amelynél a veszteség a korábbi években keletkezett. Utóbbi megkötésnek az a magyarázata, hogy nem ritka, hogy a vállalkozások veszteséges részlegeket adnak-vesznek egymás között azért, hogy a nyereséges cég egy veszteséges részleg megvásárlásával mérsékelje az adóalapját és a befizetendő adót. Ezt a trükközést akadályozná meg annak kimondása, hogy az új tevékenységgel szerzett veszteséget nem lehet szembeállítani a cég nyereségével. A veszteségelhatárolás korlátozásával kormányzati forrásaink becslése szerint évente pár tízmilliárd forint maradna az állam zsebében.

A költségvetésért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium a három hét múlva nyilvánosságra kerülő részletes növekedési adatok ismeretében fogja felülvizsgálni a jövő évi makroterveit, ezt a tárca államtitkára, Kármán András közölte kedden.