Tíz terméket, köztük kilenc hagyományos magyar márkát nevezett hungarikumnak az Auchan áruházlánc, amelyeket azonban nem magyar cég gyárt. A Gazdasági Versenyhivatal szerint ez így megtévesztő, az Auchan vitatja a GVH-s véleményt. A vizsgálat még nem zárult le, a hétfőn bejelentett harmincmillió forintos bírságot csak azért kapta az Auchan, mert a cég többszöri felszólítás ellenére is megtagadta a GVH által kért adatok szolgáltatását.
Gillemot Katalin, az Auchan Magyarország Kft. kommunikációs igazgatója erre reagálva az MTI-nek azt mondta, az Auchan az elmúlt években mindig együttműködött a GVH-val, ez alkalommal azért tettek kivételt, mert úgy gondolják, hogy alapvető nézeteltérés van a GVH és az Auchan között a tavaly augusztusi akcióban megjelent termékek megítélésében. Gillemot Katalin közölte, hogy jelenleg nincs hungarikumtörvény, így a hungarikum szóval nem kapcsolható össze, hogy kizárólag magyar tulajdonban lévő, magyar munkaerővel, magyar alapanyagból készülő termék esetében lehet csak használni.
"Az év elején indított eljárás még folyamatban van, jogsértést még nem állapított meg a GVH. A bírság kiszabására az adatközlések megtagadása miatt került sor. Egy vállalkozás nem késleltetheti a döntéshozatalt azzal, hogy a bekért adatokat nem bocsátja a hivatal rendelkezésére. Ebben az esetben a hivatal eljárási bírságot szabhat ki" - közölte az [origo]-val a GVH.
Hungarikumtörvény valóban nincs
A nemzeti értékek védelmét szolgáló hungarikumtörvény tervezete - amely egyebek mellett bevezeti a nemzeti kincs fogalmát, létrehozza a hungarikumbizottságot és a Magyar Értéktárat - már januárban elkészült, de azóta nem történt előrelépés. Ficsor Ádám szocialista képviselő májusban a parlamentben azt kérdezte a közigazgatási és igazságügyi minisztertől, hogy lesz-e nyárig hungarikumtörvény.
A képviselőnek a vidékfejlesztési miniszter írásban ezt válaszolta: "a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet május 12-én tárgyalta első olvasatban az előterjesztést, a véglegesítésére a 2010. május 19-i ülésen kerül sor". A miniszteri válaszból kiderül az is, hogy a törvény tervezetét az uniós előírások miatt előzetesen egyeztetni (notifikáltatni) kell az Európai Unió tagállamaival és a Európai Bizottsággal. A szóban forgó eljárás időtartama három hónap, ami - észrevétel érkezése esetén - további három hónappal meghosszabbodik. A kormány csak a notifikációs eljárás után tárgyalja az előterjesztést, és ezt követően lehet benyújtani a parlamentnek a törvényt. A hungarikumtörvény tárgyalása a parlament őszi törvényalkotási programjában sem szerepel, tehát még várni kell a szabályozásra.
A GVH az eljárást azért indította, mert több áruházlánc úgy népszerűsített magyar termékként fogyasztási cikkeket, hogy azok előállításához használt alapanyagok egyes esetekben valószínűsíthetően nem magyar eredetűek, illetve a származási hely több esetben nem Magyarország.
Vásárlók a magyar termékekről Az [origo] több Budapesten és a közelében lévő áruházban kérdezett meg vásárlókat a magyar termékekről, miután a GVH eljárást indított az Auchan és más áruházláncok ellen idén márciusban. A többség azt mondta, mindegy, hogy magyar-e, a lényeg, hogy jó legyen az ár/érték arány. Bár a vásárlók többsége azt mondta akkor, itthon nincs kultúrája a magyar termékek vásárlásának, találkoztunk olyan tudatos fogyasztóval is, aki először a magyar cikkeket keresi. |
Magyar márkák, külföldi kézben
A hatóság még március 24-én publikált közleménye szerint az Auchan Magyarország 2010. augusztus 6-a és 12-e között megjelent reklámkiadványában "Auchan Hungarikum" szlogennel olyan termékeket népszerűsített, amelyek nem tartoznak a közismert hungarikumok körébe. A GVH szerint a szlogen magyar népi motívumokkal való alkalmazása - valószínűsíthetően tévesen - a fogyasztókban azt a látszatot kelthette, hogy 100 százalékban magyar terméket vásárolnak, azonban e termékeket valószínűsíthetően külföldi tulajdonban lévő vállalkozások állítják elő, és a gyártáshoz használt alapanyagok egyes esetekben valószínűsíthetően nem magyar eredetűek. Bár a márciusi GVH-közleményben nevesített termékek többsége magyarországi gyárban készül, a gyártó vagy forgalmazó cégek egytől egyig külföldi tulajdonban vannak.
Ezeket a termékeket nevezte hungarikumnak az Auchan
Termék | Gyártó | Privatizáció időpontja | Jelenlegi tulajdonos |
Rama margarin | Unilever Kft. | 1991 | Unilever (holland) |
Globus majonéz | Unilever Kft. | 1991 | Unilever (holland) |
Sága Foods pulykapárizsi | SáGa Foods Zrt. | 1993 | Bernard Matthews-csoport (brit) |
Omnia kávé | Sara Lee Hungary Zrt. | 1991 | Sara Lee (amerikai) |
Boci csoki | Nestlé Hungaria Kft. | 1991 | Nestlé (svájci) |
Pilóta keksz | Győri Keksz Kft. | 1994 | Kraft (amerikai) |
Sió rostos őszibarack | Sió Eckes Kft. | 1993 | Eckes-Granini (német) |
Baba kozmetikumok | Unilever Kft. | 1991 | Unilever (holland) |
Borsodi sör | Borsodi Sörgyár Zrt. (Interbrew) | 1991 | StarBev/CVC Capital (amerikai) |
Soproni sör | Heineken Hungária Sörgyárak Zrt. | 1992 | Heineken-csoport (holland) |
A GVH márciusban nemcsak az Auchan, hanem más cégek ellen is eljárást indított: a CBA franchise-rendszerhez tartozó Hansa-Kontakt Kft., az Aldi, valamint a Spar esetében is azt feltételezi a hatóság, hogy megtévesztő módon állították egyes termékekről, hogy magyar áruk.