WikiLeaks: Hernádi zavarba jött, ha a Gazprom-kapcsolatról kérdezték

MOL, Magyar Olaj- és gázipari Nyrt.
Vágólapra másolva!
A Mol vezetőségén belüli erőviszonyokról is képet adnak a frissen nyilvánosságra került amerikai diplomáciai táviratok. A Mol elnök-vezérigazgatóját, Hernádi Zsoltot nagy hatalmú vállalatvezetőnek láttatják, akivel szemben, állítólagos Gazprom-kapcsolatai miatt, 2008 környékén kimondottan bizalmatlanok voltak az amerikaiak.
Vágólapra másolva!

"Ebben az országban energiaügyben nem hoznak döntéseket nélkülem" - egy, a budapesti amerikai nagykövetségen 2008 februárjában íródott diplomáciai távirat idézi ezt a mondatot Hernádi Zsolttól, a Mol elnök-vezérigazgatójától, annak megjelelölése nélkül, hogy pontosan milyen körülmények között hangzott el.

A WikiLeaks által megszerzett, az [origo] birtokába került táviratok magyar vonatkozású részét vizsgálva szembeszökő, milyen nagy jelentőséget tulajdonít az amerikai diplomácia az energetikai kérdéseknek. A budapesti nagykövetség számos, a washingtoni külügyminisztériumba küldött jelentésében foglalkozik Magyarország energiafüggőségével, az orosz befolyás veszélyével és természetesen a regionális nagyvállalatnak számító Mollal.

A fenti Hernádi-idézetet is tartalmazó, "confidential" (bizalmas) besorolású távirat - melyben a külképviselet Reuben Jeffery külügyminiszter-helyettes látogatásához próbált segítséget nyújtani, bemutatva a politikus leendő tárgyalópartnereit - így folytatódik: "Állítólag Hernádi és Csányi Sándor igazgatósági tag, az OTP Bank vezére hoz meg minden stratégiai döntést a cégnél, másoknak csak kevés beleszólást engedve" - írja a molos ügyekben kimondottan jól értesültnek tűnő szerző, aki az aláírás szerint maga az akkori nagykövet, April H. Foley.

Hernádi Zsoltot olyan vállalatvezetőként jellemzi, mint akinek saját maga által felépített kiváló kapcsolatrendszere van a kormány és az ellenzék felé egyaránt. Megemlíti, hogy a nemzetközi kapcsolatok területén alkalmazott tanácsadója Orbán Viktor "belső köréhez" tartozik. (Szemerkényi Réka az első Orbán-kormányban helyettes, majd politikai államtitkár volt a minszterelnöki kabinetirodán, a 2009-es európai parlamenti választáson a Fidesz listáján szerepelt.)

Nem kötelezte el magát

A dokumentum ugyanakkor megjegyzi, hogy míg Hernádi "amerikai közönség előtt" Magyarország energiaellátásának diverzifikációja mellett áll ki, közben szoros kapcsolatot ápol a Gazprommal, és az Ukrajnát elkerülő gázvezetéktervek esetében sem kötelezte el magát: az uniós projektet, a Nabuccót és az orosz hátterű Déli Áramlatot is támogatja.

Hasonló megállapítások olvashatók egy 2008 júliusi, Matthew Bryza európai és eurázsiai ügyekért felelős külügyi államtitkár magyarországi tárgyalásairól beszámoló táviratban. Ebben az áll, hogy Hernádi elmondta Bryzának, április 1-jén találkozott a Gazprom vezérével, Alekszej Millerrel, de részleteket nem árult el a tárgyalásról. Kijelentette viszont, hogy a Molnak nincs köze a Déli Áramlathoz.

Forrás: MTI/EPA/Maxim Shipenkov
Hernádi Zsolt és Alekszej Miller megállapodást írtak alá 2009-ben, hátul Gyurcsány Ferenc és Vlagyimir Putyin

Amikor Hernádit a Mol és a Gazprom vegyesvállalatáról, a Déli Áramlat megvalósíthatósági tanulmányát állítólag elkészíteni hivatott SEP Company Tanácsadó Kft.-ről kérdezték, a Mol vezérigazgatója "zavarba jött", és azt mondta, a Mol valóban hajlandó segíteni a Gazpromnak a tanulmány elkészítésében, de ilyen tanulmány még nem létezik - idézi fel a távirat. Szerzője ugyanakkor megjegyzi, hogy Veres János pénzügyminisztertől másképp értesültek a SEP Kft. munkájáról, vagyis a jelek szerint Hernádi "szándékosan félrevezetően" tájékoztat. Összegzésként hozzáfűzi, hogy a magyar kormány és a Mol szándékai egyformán átláthatatlanok a Déli Áramlatban való részvétel ügyében.

Kinek jó a NETS?

Ebben a dokumentumban szó van a Mol által javasolt, új közép-európai vezetékrendszer (NETS) tervéről. Az amerikaiak szerint a Hernádi által felvázolt vízió megvalósulásával a Mol profitálna a legtöbbet a Nabucco meghiúsulásából, és tovább mélyítené a régió függőségét a Gazpromtól. Megemlítik azt is, hogy a Mol amerikai kormányzati támogatást kért a projekthez, de az ehhez januárra ígért információkat áprilisban még mindig nem adta át.

A Mol ezzel szemben éppen azzal érvel a NETS mellett, hogy az nemcsak felgyorsíthatja az infrastrukturális fejlesztéseket, hanem fokozhatja a versenyt, és javíthatja a régió ellátásbiztonságát. Hernádi Zsolt éppen 2008 áprilisában, Brüsszelben mondta azt, hogy a NETS "a belső infrastruktúrát teremtené meg ahhoz, hogy a más forrásokból is bejövő gáz eljusson a fogyasztókhoz, és ki tudjon alakulni egy több forráson alapuló, tényleges versenypiac a közép-európai régióban is".


Martonyi János is dolgozott a lex Mol előkészítésén

Két, 2007 nyarán, illetve őszén kelt táviratból az derül ki, hogy a mindkét Orbán-kormányban külügyminiszteri posztot betöltő Martonyi János a második Gyurcsány-kormány idején dolgozott a lex Mol előkészítésén. Az osztrák OMV Mol-felvásárlási kísérlete nyomán, a stratégiai ágazatokban érdekelt cégek védelmére megalkotott jogszabályt 2007 októberében fogadta el az országgyűlés, valamennyi parlamenti párt támogatásával.

A beszámoló szerint Martonyit a Mol kérte fel, hogy nemzetközi ügyvédi irodája (Baker & McKenzie) vázoljon fel egy lehetséges jogi megoldást a felvásárlások megnehezítésére. Martonyi azt mondta, az ő tervezete az energetikai tárgyú törvények módosításával érte volna ezt el, de a Pénzügyminisztérium javaslata alapján végül a társasági törvényre fókuszáltak a törvényelőkészítők. Az amerikai nagykövetség a távirat szerint többször is felajánlotta a segítségét ebben a kérdésben.

A lex Molnak valószínűleg jelentős szerepe volt abban, hogy az OMV-nak le kellett mondania a Molról. Érdekes ugyanakkor, hogy még 2008 februárjában sem volt egyértelmű, hogy ez lesz a konfliktus kimenetele: egy, a zágrábi amerikai nagykövetségen akkori íródott távirat szerint Tomislav Dragicevic, a Mol által akkor még csak 25 százalékban birtokolt INA olajvállalat elnöke azt mondta az ottani amerikai nagykövetnek, hogy "az OMV-t nem lehet megállítani", végül meg fogja szerezni a Molt.



Az [origo] feldolgozza a teljes WikiLeaks-anyagot. Az aktákban sok szó esik magyar vonatkozású ügyekről, ezekről hamarosan újabb cikkeket közlünk.