"Magyarország is jól járna az euróval" - interjú Robert Mundell Nobel-díjas közgazdásszal

Az euró megmentésének nincs alternatívája, aki pedig arról beszél, hogy az eurónak befellegzett, az nagyot téved - mondta az [origo]-nak adott interjúban Robert Mundell Nobel-díjas közgazdász. Az euró szellemi atyjának tartott Mundell szerint a közös pénz sosem látott békét hozott Európának, a mostani válság pedig nem az euró hibáit mutatja.

- Önt az euró szellemi atyjaként vagy keresztapjaként szokták emlegetni. A jelenlegi gazdasági helyzetben büszke erre a címre?
- Amikor két évvel ezelőtt az euró bevezetésének tizedik évfordulóját ünnepeltük, mindenki elismerte, hogy az euró óriási siker. Én is így gondoltam akkor, és most is így gondolom. Ez a válság nem az euró válsága, hanem adósságválság.

- Annak a forgatókönyvnek mennyi esélyt ad, hogy szétesik az euróövezet?
- Semennyit. Az euróövezet nem eshet szét, nincs alternatívája annak, hogy megmentsék. Más kérdés, hogy ehhez milyen eszközöket kell bevetni. Nyilvánvaló, hogy nem lehet az időben visszamenni, és nem tudjuk meg nem történtté nyilvánítani az egyes országok felelőtlen fiskális politikáját. De amikor valaki olyanokat mond, hogy az eurót le lehet húzni a WC-n, akkor nagyon távol van a valóságtól.
Az euró soha nem látott békét és stabilitást hozott Európának, és még azok az országok is, például Görögország, amelyek most rémes helyzetben vannak, jól jártak az euróval. Az nyilvánvalóan nem megoldás, hogy egy ország kilép az euróövezetből. Ez nem oldaná meg a problémát, ettől nem tűnne el az a hatalmas adósság, senki nem tudná azt visszafizetni.

Az euró szellemi atyja

Robert A. Mundell 1999-ben, az euró bevezetésének évében kapta meg a közgazdasági Nobel-díjat a monetáris dinamikával és az optimális valutaövezetekkel kapcsolatos elméletéért. Mundell 1961-ben megjelentetett tanulmányával, illetve ennek alapján kidolgozott elméletével megalapozta az euró bevezetését, és hozzájárult a kínálat oldali közgazdaság elindításához. További ismert elmélete a Mundell-Fleming-modell, valamint a Mundell-Tobin-hatás. Az optimális valutaövezetekről szóló klasszikus cikkében Mundell 4 alapvető kritériumot állított fel, amelyek teljesülése szükséges egy közös valutaövezet sikerességéhez. A négy alapfeltétel a következő: a részt vevő országok gazdasági ciklusai ne térjenek el egymástól, megvalósuljon a termelési tényezők szabad áramlása, jelentős belső fiskális transzferek álljanak rendelkezésre, illetve, hogy a közös valuta nélkül csökkenjen vagy stagnáljon a tagállamok közötti kereskedelem volumene.

- Milyen megoldást lát ebben a helyzetben?
- Három dolgot lehet csinálni. Először is rá kell bírni a nemzeti kormányokat arra, hogy megtegyék a szükséges kiigazításokat, és ezeket számon is kell kérni rajtuk. Jónak tartom például, hogy Olaszország, amelyet gyakorlatilag megmentett az Európai Központi Bank, a napokban áfaemelést fogadott el. Nem vagyok ugyan biztos benne, hogy ez az egy százalékpontos adóemelés elég az ország problémáinak a megoldására, de mindenképpen jó üzenet.
Az nem várható el a gazdag országoktól, hogy folyton kisegítsék a szegényebbeket. De látni kell azt is, hogy amikor kiigazításról beszélünk, akkor nem elég, hogy egy ország csökkenti az állami szolgáltatásokat. A szociális ellátórendszerekhez is hozzá kell nyúlnia, e nélkül nem lehet fenntartani a jóléti államokat.
A második intézkedésként mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy elkerüljük, hogy egy ország valóban fizetésképtelenné váljon. Ilyen helyzetben mindenki megrohamozná a bankokat, és összeomlana a bankrendszer. Harmadik lépésként pedig jobban össze kell hangolni az egyes országok pénzügyminiszterei és a központi bank vezetői közötti együttműködést.

- Ha a magyar kormány tanácsot kérne öntől, mit mondana? Siettessük az euró bevezetését, vagy ne?
- Magyarország régóta próbálja teljesíteni a kritériumokat, és ahogy látom, ez nem sikerül neki. Mindenekelőtt tehát erre kell koncentrálnia, és ha ez megvan, akkor érdemes megnézni, hogy milyen állapotban van éppen az euróövezet. Remélem, hogy 2-3 év múlva jobb lesz a helyzet, mint most.
Egyébként úgy gondolom, hogy Magyarország is jól járna az euróval, hiszen az euróövezeti tagság egyik nagy előnye, hogy a monetáris politika nagyon világossá válik, és szigorú fiskális fegyelmet követel meg a tagoktól. Egy monetáris unió csak akkor lehet sikeres, ha fiskális fegyelem van. Nagyon remélem, hogy ezt a mostani válságban végre mindenki megtanulta.

Robert Mundell a Budapesti Gazdasági Főiskolán

Közös világvalutát szeretne Mundell

Robert A. Mundell "A pénzügyi rendszer és az eurózóna jövője" címmel tartott előadást szeptember 8-án a Budapesti Gazdasági Főiskolán. A professzor egyebek mellett arról beszélt, hogy ideálisnak tartaná, ha bevezetnének egy világvalutát. Az első lépésben "euródollárra" keresztelt fizetőeszköz az euró és a dollár árfolyamának rögzítésével jönne létre. Javaslata szerint az euró a dollárhoz képest 1,20 és 1,40 között mozoghatna. Amennyiben 1,40-nél lépne ki a tartományból, akkor az Európai Központi Bank lépne közbe és védené meg a dollárt, ha pedig 1,20 alá kerülne az árfolyam, akkor a Federal Reserve lépne közbe és védené meg az eurót. "Ezzel ki lehetne kerülni a szélsőséges mozgásokat" - mondta el Mundell, aki szerint a későbbiekben a kínai jüant is be lehetne kapcsolni a monetáris unióba.

"Év elején egy kínai találkozón felvetettem az ötletet, Dominique Strauss-Kahn, Jean-Claude Trichet és az amerikai pénzügyminiszter, Timothy Geithner körében" - mondta Mundell, hozzátéve, hogy közülük legalább Geithner igen nagy érdeklődéssel hallgatta az elképzelést. Ennek ellenére Mundell elmondása szerint az ötlete most nem élvezne kellő politikai támogatást, főleg Amerikában. "Pedig az elmúlt bő száz év egyik legnagyobb hibája az, hogy szinte minden országnak külön pénzneme van" - mondta a most 79 éves professzor, akinek ez volt a negyedik látogatása Magyarországon.