A mezőgazdaság és az export tolja a magyar gazdaságot

A harmadik negyedévben élénkült a magyar gazdaság. A növekedés üteme elmarad az első negyedévben mérttől, a második negyedéves adatot azonban meghaladja.

A harmadik negyedévben 1,4 százalékkal növekedett a magyar GDP éves összevetésben, az előző három hónaphoz képest pedig 0,5 százalékos volt a dinamika - közölte kedden reggel előzetes becslését a Központi Statisztikai Hivatal. A növekedés motorja elsősorban a mezőgazdaság, másodsorban az ipari export volt.

A harmadik negyedéves fejlődés eredményeként az év első kilenc hónapjában 1,8 százalékkal gyarapodott a magyar GDP. A KSH közölte, a becslés korlátozott információs bázisra épül, így a végleges adatok a gyorsbecslésben közöltektől eltérhetnek.

Élénkülés

Az adat jobb az elemzői várakozásoknál. A Portfolio.hu online üzleti újság által megkérdezett elemzők szerint 0,95 százalékos lehetett az éves szintű növekedés a harmadik negyedévben, a Napi Gazdaság üzleti napilap konszenzusa szerint pedig 1,3 százalékos növekedést valószínűsített.

A kedden megjelent adat gyorsulást mutat az előző negyedévhez képest. Az első negyedévben ugyan még 2,5 százalékos volt az éves szintű növekedés, negyedéves összevetésben akkor 0,7 százalékkal gyarapodott a GDP, a második negyedévben azonban megtorpant a gazdaság, az éves növekedés 1,5 százalékos volt, az előző három hónaphoz képest pedig stagnálást mutatott a statisztika. A gyatra második negyedéves adatnál rosszabb negyedéves adatra közel két éve nem volt példa, 2009 harmadik negyedévében visszaesés volt, azóta azonban negyedéves szinten mindig bővülést produkált a gazdaság.

Átírt prognózisok

A második negyedéves adat megjelenése után nyilvánvalóvá vált, hogy a tavaly hivatalba lépett, a gazdaság felpörgetését ígérő kormánynak át kell írnia a terveit. A kormányváltás után Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter jelentős növekedést ígért, tavaly szeptemberben a miniszter azt mondta, hogy szerinte 2013-ra, 2014-re elérhető a 7 százalékos gazdasági növekedés. Később, a Széll Kálmán-terven alapuló, Brüsszelnek elküldött konvergenciaprogramban a konzervatív előrejelzés 2011-re 3,1, jövőre 3 százalékos növekedést jósolt, majd 2013 és 2015 között 3,2-3,5 százalékos bővüléssel számolt.

A jövő évi költségvetésben szereplő kitekintés szerint a kormány már csak 1,9 százalékos növekedést vár erre az évre, jövőre pedig 1,5 százalékos bővülést valószínűsít. A kormánynál azonban jóval pesszimistább előrejelzések is napvilágot láttak az elmúlt hetekben. A Magyar Nemzeti Bank szeptember végén közzétett előrejelzése szerint az idén 1,6, jövőre 1 százalékos lehet a növekedés. Az Európai Bizottság pedig a múlt héten közölte, hogy 2012-ben 0,5 százalékos GDP-növekedést vár Magyarországon, a Reuters nemzetközi hírügynökség októberi elemzői felmérése erre az évre 1,5, jövőre pedig 0,9 százalékos növekedést prognosztizált.

A kormány egyelőre azonban nem nyúlt a saját előrejelzéséhez, Orbán Viktor miniszterelnök a múlt csütörtökön egy londoni egyetemen tartott előadásában erről azt monda, nagyon nehéz lesz elérni jövőre a másfél százalékos gazdasági növekedést, de a cél módosítása előtt a magyar kormány még arra vár, hogy a német kormány lefelé módosítja-e saját GDP-prognózisát. A magyar kormányfő közölte, hogy a növekedési csata lesz a következő, amelyet az országnak meg kell vívnia, mert e nélkül nem tud kilábalni a válságból. "Kell egy növekedési terv, már dolgozunk rajta" - említette.

Gyorsulás Németországban

Szintén kedden reggel tette közzé a német szövetségi statisztikai hivatal a harmadik negyedéves GDP-adatot, amely szerint a német gazdaság éves összevetésben az elemzői várkozásoknak megfelelően - negyedéves összevetésben - 0,5 százalékkal növekedett a második negyedévben mért 0,3 százalékos bővülés után. Éves alapon a növekedés 2,5 százalékos volt, szemben az előző negyedében mért 3 százalékkal.

A gazdasági kilátások egyelőre az európai adósságválság elhúzódása miatt bizonytalanok, ráadásul a gazdaság felpörgetéséhez szükséges hitelezés is döcögős. Ha több, Magyarországon jelenlévő bank visszafogja a működését, és jelentősebb veszteséget áraz be a mérlegébe, az az ország gazdasági teljesítményére is negatív hatással lehet. Ha több bank is elsősorban a túlélésre rendezkedik be, még nehezebb lesz a vállalkozásoknak pénzhez jutniuk. A végtörlesztés miatt várható veszteségek ráadásul tovább mélyíthetik a már amúgy is meglévő szakadékot a jól és rosszul teljesítő bankok között. A kormány és a bankok viszonyában azonban az elmúlt napokban fordulat állt be, amelyhez az [origo] információi szerint az aggódó külföldi befektetők mellett egy "határozott hangnemben" folytatott beszélgetés kellett Orbán Viktor és Csányi Sándor OTP-vezér között. A bankok lázasan dolgoznak a devizahiteles-probléma megoldásán, és az első közös találkozó után azt ígérik, bármit javasolnak is a kormánynak, az "csak jobb lehet" a végtörlesztésnél.