Csak papíron létező pénzt költ a Fidesz

Hatvanmilliárdos pluszkiadást szavazott meg a jövő évi költségvetésben kedd délután a kormánytöbbség. A kabinet által is támogatott módosítók alapján a jövőben több pénz jut a Zeneakadémiának, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának és a Lakiteleki Népfőiskolának is. A források a legtöbb esetben csak papíron léteznek, de kétséges, hogy valóban be is folynak-e a költségvetésbe.

Semmi nyoma annak, hogy biztonságosabbá akarják tenni a kormány és a kormánypártok a jövő évi költségvetést, a kedden elfogadott költségvetési módosító indítványok alapján éppen az ellenkezője történik. A 2012. évi büdzsé fő számairól, az első körös módosítókról tartott parlamenti szavazáson az átengedett indítványok az [origo] becslése szerint durván 60 milliárd forinttal növelik a hiányt az eredetileg beterjesztett 576 milliárd forintos előirányzathoz képest.

Hatszáznál is több ponton kívánták átírni a képviselők a kormány költségvetési tervét (az ellenzékiek voltak az aktívabbak), nagyjából minden tizediket, egészen pontosan 65-öt el is fogadtak a kormánypárti képviselők igen szavazataival. Ezeket a korábban nyilvánosságra hozott lista szerint az Orbán-kormány is támogatta. A költségvetési módosításoknál a képviselőknek, a költségvetési felelősségről szóló törvény mindig jelezniük kell, hogy a kiadásnövekedést milyen bevételből tervezik finanszírozni.

Az átengedett módosítók zöme azt a mintát követi, hogy fiktív bevételekkel teremtenek fedezetet a pluszkiadásokra. Úgy emelik az áfabevételi előirányzatot, hogy nem vitatják a költségvetési makropályát, amire a kormány alapozta saját áfavárakozását. Úgy csökkentik a bedőlt cégek miatt a Garantiqa Hitelgarancia és a Mehib fizetési kiadásainak összegét, hogy nincs új információ szeptember óta, amikor a kormány benyújtotta a költségvetést, hogy ez miért alakulna így. Úgy vágják vissza az infokommunikációs kormányzati kiadások jövő évi keretét, hogy semmilyen jogszabály nem született a költségvetési tervezet benyújtása óta, ami erre utalna. Ezekkel a fedezetekkel csupán papíron egyensúlyozzák ki a megközelítőleg 45 milliárd forintnyi kiadásnövelést.

Mire adna pénzt a módosító?	Összeg	Honnan teremtené elő a pénzt?	Benyújtó
Vasúti hidak és acélszerkezetek felújítására	5,2 milliárd forint	Ennyivel magasabb lesz az áfa.	Manninger Jenő
Környezetvédelmi feladatok finanszírozására	6,25 milliárd forint	Ennyivel magasabb lesz az áfa.	Sebestyén László
A Ferenciek tere és a Kossuth tér rekonstrukciója	1,5 milliárd forint	Ennyivel magasabb lesz az áfa.	Rogán Antal
Az Erkel Színház felújítására	1,7 milliárd forint	Épp ennyivel lesz magasabb az eva.	L. Simon László
A Puskás Stadion és az Albert Flórián-stadion fejlesztésére	7 milliárd forint	Épp ennyivel lesz magasabb az eva.	Bánki Erik
A Zeneakadémiának	300 millió forint	Az Eximbank fizetési kötelezettsége ennyivel kisebb lesz.	Lázár János
A Lakitelek Népfőiskolának	100 millió forint	Ennyivel magasabb lesz az áfa.	Lázár János
Sportintézményekre	300 millió forint	Ennyivel kevesebbet kell költeni infokommunikációs szolgáltatásokra.	Sportbizottság
A versenysport támogatása	38 millió forint	Ennyivel kevesebbet kell költeni infokommunikációs szolgáltatásokra.	Sportbizottság
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának	100 millió forint	Ennyivel kevesebbet kell költeni infokommunikációs szolgáltatásokra.	Font Sándor
Az Ipartestületek Országos Szövetségének	45 millió forint	A Mehib fizetési kötelezettsége épp ennyivel lesz kisebb.	Lázár János

Ugyanezt a gyakorlatot folytatta a Fidesz-KDNP kormánykoalíció egy évvel ezelőtt is, akkor is fiktív bevételek feltüntetésével adtak százmillió forintot ide, százmillió forintot oda. Papíron ugyan a hiány mértéke nem változott, de februárban ezek miatt a Nemzetgazdasági Minisztériumnak újra kellett számolnia a költségvetést, és 250 milliárd forintos zárolást kellett elrendelnie, hogy a valósághoz igazítsa a költségvetés számait.

Az [origo] becslése szerint egy százalékponttal rosszabb gazdasági teljesítmény közel százmilliárd forinttal rontja a költségvetési egyenleget. Erre jön még a gyenge árfolyamból fakadó hiánynövekedés is. A költségvetést 268 forintos euróval tervezték, tartósan 300 forintos vagy a feletti euróárfolyam további százmilliárdos egyenlegromlást eredményezhet.

Ezek a tényezők pedig a költségvetésbe épített 300 milliárdos tartalék java részét már fel is emésztik. Azt egyelőre nem tudni, a kormány a tartalékok újraépítésével vagy másképpen próbálja meg a rosszabb gazdasági kilátások hatását ellensúlyozni. Matolcsy György korábban úgy fogalmazott, hogy a költségvetés "golyóálló", amíg a jövő évi gazdasági növekedés nem csökken fél százalék alá.

Számításaink szerint további 21 milliárd forinttal növeli a hiányt az, hogy nem csak a munkaadókat, hanem a munkavállalókat is kompenzálni kívánja a kormány az adórendszer átalakítása miatt elszenvedett nettóbér-csökkenés miatt. Egy módosító indítvány arról szól, hogy ennyi pénzt fordíthat erre a kabinet.

Néhány milliárd forinttal viszont javítják az egyenleget a 2012-es adócsomagba egy héttel ezelőtt megszavazott módosítások. Az evakulcs emelkedik, az áfaszabályoknál is lesz szigorítás, ahogyan a személyi jövedelemadónál is, ezek pedig valamivel többet hoznak az állam konyhájára, mint amennyit a regisztrációs adó megfelezése és a játékadó emelésének enyhítése kivesz.

A pluszkiadások veszélyeztethetik a kormány hiánycélját (a GDP arányában 2,5 százalékot vállalt a kabinet, az Európai Bizottság némiképp nagyobbat, 2,8 százalékos deficitet valószínűsít). A mostani szavazással azonban bebetonozta a hiányt, a bevételi és kiadási főösszegeket és a minisztériumi keretszámokat a parlament, a december közepi újbóli szavazáson már csak minisztériumokon belüli átcsoportosításra nyílik mód. Ezért kérdéses, hogy a kormány valóban újra akarja-e számolni a költségvetési bevételeket és kiadásokat a rosszabb gazdasági körülmények miatt, vagy inkább hagyja, hogy a parlament a mostani formájában elfogadja a költségvetést, és majd jövőre nyúl bele a kormány, ha szükségesnek érzi.