Így mentik ezentúl a devizahiteleseket

Meghosszabbítják és olcsóbbá teszik az árfolyamrögzítést, feszesebbé teszik a végtörlesztést, és módosítják a Nemzeti Eszközkezelő programját is a kormány és a Magyar Bankszövetség által aláírt közös megállapodás értelmében.

Újabb adósmentő intézkedésekről írt alá megállapodást csütörtökön a kormány és a Magyar Bankszövetség. A csomag az év során eddig hozott adósmentő intézkedéseknek szinte mindegyikét érinti és újraszabályozza. Az egyezség számos jogszabály sürgős megalkotását is szükségessé teszi, és úgy osztja el a terheket, hogy azok mintegy kétharmadát a bankszektor, egyharmadát pedig az állam állja. A bankoknak mindez 400-500 milliárd forintos tehervállalást jelent - mondta el az [origo] kérdésére Gyuris Dániel, a Bankszövetség alelnöke.

Végtörlesztés: január végéig össze kell szedni a pénzt

Az eddigi szabályok szerint az adósoknak ez év december végéig kell jelezniük végtörlesztési szándékukat, a tartozásukat pedig február végéig kell saját megtakarításból vagy újonnan felvett forinthitelből rendezniük. Az új megállapodás szigorít a határidőkön, a szükséges pénzt egy hónappal hamarabb kell összeszedni. Az igényt továbbra is december végéig kell jelezni, ezt követően viszont 2012. január 31-ig azt is igazolnia kell az adósnak, hogy valóban rendelkezésére áll az összeg. Ezt két módon teheti meg a hiteles: vagy úgy, hogy a teljes pénzt eddig az időpontig befizeti a hitelező banknál vezetetett számlájára, vagy bemutatja a végtörlesztéshez elegendő összegű, más bank által kiállított "kötelező érvényű hitelígérvényt", azaz egy papírt arról, hogy fog hitelt kapni.

A friss szabályok szerint az adósok számára tehát feszesebbé válik a végtörlesztés menete, és aki január végéig nem teljesíti az új követelményeket, annak az igényét elutasíthatják. Ezáltal viszont a bankok egy hónappal hamarabb tisztán láthatnak, január végéig pontosan kiderül számukra, hogy mennyit buknak a 180 forintos és az aktuális svájcifrank-árfolyam közötti különbözeten. Az új megállapodás fontos része, hogy a veszteség nem egyedül a bankokat terheli, hanem részben az államot is: a veszteség 30 százalékát a 2011-ben megfizetendő bankadóból a bankok levonhatják. (Mivel a bankadót több részletben az év során már befizették, az elszámolás utólagosan történik, és az állam pénzben vagy állampapírban fizet a bankoknak.)

A végtörlesztési lehetőséget november végén - a bankok felháborodását kiváltó módon - szélesítette a kormány, és lehetővé tette a munkáltatóknak, hogy fejenként 7,5 millió forintig adómentesen segíthessék közalkalmazotti vagy köztisztviselő dolgozóikat a végtörlesztésben, a megállapodás azonban szűkíti ezt a lehetőséget. A dokumentum úgy fogalmaz, hogy "vissza nem térítendő támogatást" vagy "megelőlegezett kifizetést" nem adhatnak, csak olyan munkáltatói kölcsönt, amely a következő évek javadalmazását nem érinti. Ha pedig nem köztisztviselőről vagy közalkalmazottról van szó, akkor csak úgy lehet vissza nem térítendő támogatást és munkáltatói kölcsönt adni, hogy azt december 31-ig folyósítják, és ez a kifizetés sem minősülhet előrehozott juttatásnak.

Patai Mihály, a Bankszövetség elnöke és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a megállapodás bejelentésekor a Parlamentben

Árfolyamrögzítés: hosszabb ideig, jobb feltételekkel

Az eddigi adósmentő intézkedések másik meghatározó elemének számító árfolyamrögzítést is átalakítja az új megállapodás, így jövőre ez válhat a legtöbbek számára elérhető segítséggé. Az eddigi konstrukció úgy szólt, hogy szintén ez év végéig lehetett jelentkezni a programba, és 2014 végéig (durván három éven át) lehetett 180 forintos kurzuson törleszteni. A védett időszakban egy gyűjtőszámlán halmozódott a plusztartozás, amit a későbbiekben kamatostul fizetett volna vissza az adós.

A lehetőség több tényező miatt kifejezetten sikertelen volt, ezért a kormány és a Bankszövetség most újraírta a feltételeket. A programhoz még jövőre (2012. december 31-ig) is lehet majd csatlakozni, a védett periódus pedig 2016 végéig tart. Továbbra is azok élhetnek vele, akik pontosan fizetik a részleteket, vagy csak picit csúsztak meg (nincsen 90 napnál nagyobb késésük).

Fontos különbség az eddigiekhez képest, hogy a gyűjtőszámlán keletkező plusztartozás visszafizetésének feltételei lazulnak. Az új szabály elég bonyolult, de végeredményben azt jelenti, hogy a védettség alatt kisebb pluszadósság jön össze, mint az eddigi szabályok szerint, mivel csak a gyűjtőszámla-hitel tőke részét kell az adósnak kamatostul visszafizetnie, a kamat részét viszont nem, mert azt felesben átvállalja a bank és az állam. Hogy ez pontosan mit jelent, azt a jövőbeli árfolyamok ismerete nélkül ugyanúgy nem lehet megmondani, mint ahogy eddig sem lehetett - a legtöbben részben e miatt a bizonytalanság miatt nem választották ezt a lehetőséget.

Az viszont a korábbiaknál vonzóbbá teheti a konstrukciót, hogy immáron öt évig tarthat a stabilitás (azoknak, akik már eddig is beléptek, vagy mostanában bejelentkeznek a programba), illetve, hogy így nagyobb esély van arra is, hogy menet közben visszarendeződjenek az árfolyamok, és kisebb teher gyűljön a gyűjtőszámlán is.

Új lehetőség a rossz adósoknak

Azoknak, akik a törlesztésükkel 2011. szeptember 30-án már 90 napnál hosszabb csúszásban voltak, és az elmaradás elérte a minimálbér összegét (78 ezer forintot), új elemet tálal a kormány és a Bankszövetség megállapodása. Az ő hiteleiket a bankok forintra váltják, és a tartozás 25 százalékát elengedik 2012. május 15-ig, amennyiben az ingatlanuk értéke (a szerződéskötéskori forgalmi érték alapján) nem haladja meg a 20 millió forintot, és amennyiben az adós 2012. március 15-ig nyilatkozik arról, hogy azért csúszott meg a törlesztéssel, mert jelentősen romlott a fizetőképessége.

Az átváltás a jegybank által meghirdetett, 2012. március 15. és 2012. április 15. közötti középárfolyamok átlagán történik, majd ezt követően engedik el a bankok a tartozás negyedét. (Aki már esetleg korábban forintra váltotta volna az adósságát, annak a könyv szerint nyilvántartott forinttartozás 25 százalékát engedik el.) A veszteséget az állam és a bankok közösen nyelik le. Nagyobb részét a bankok viselik, de 30 százalékot - a végtörlesztéses veszteség megosztásának friss szabályaihoz hasonlóan - a különadóból levonhatják, csak ez esetben a 2012-es extra sarcból.

Az adósok számára ez a tartozáselengedés egyébként önmagában nem feltétlenül eredményez alacsonyabb havi törlesztőrészletet, hiszen az árfolyam többet romlott 25 százaléknál, és a késedelmi kamatok is emelhették az adósságot. Ezért a megállapodás erre az adósi körre is kiterjesztené az állami kamattámogatást, amelyet a kormány már korábban elfogadott, és amely 5 éven keresztül csökkenti a fizetendő kamatokat. (A támogatás mértéke az első évben az állampapír-referenciahozam 50, a második évben 45, a harmadik évben 40, a negyedik évben 35, míg az ötödik évben 30 százaléka.)

A 25 százalékos tartozáselengedés és a kamattámogatás együttes hatását figyelembe véve jöhet ki az a 30-35 százalékos könnyítés, amit Matolcsy György a devizaadósokkal kapcsolatban emlegetett, de ezt az általános megállapítást mindenképpen árnyalja, hogy ekkora könnyítést csak a már fizetésképtelen adósoknak ad az új csomag.

Aki pedig annyira rossz helyzetben van már, hogy a bankok felmondják a szerződését, és az ingatlanát készülnek elárverezni, annak továbbra is a Nemzeti Eszközkezelő Társaság biztosíthat menedéket. A keretszámok azonban itt is módosulnak ahhoz képest, amit korábban elhatároztak, a NET ugyanis nem 5 ezer, hanem összesen 25 ezer ingatlant vásárolhat 2014 végéig. A most kötött megállapodás szerint jövőre 8 ezer, 2013-ban további 7 ezer, 2014-ben pedig újabb 10 ezer lakás vagy családi ház kerülhet állami pénzből a NET tulajdonába.

Paktumot kötöttek

A kormány a friss megállapodásban írásba adta a Bankszövetségnek, hogy a banki különadó mértéke és alapja 2012-ben nem változik, 2013-ban a mértéke 50 százalékkal csökken, 2014-ben pedig csak akkora lesz, mint amekkora adót az Európai Unió tagállamaiban átlagosan alkalmaznak. Azt is vállalta a kormány, hogy a Bankszövetség nélkül további devizahitelekkel kapcsolatos döntést nem hoz, továbbá mindkét fél megígérte, hogy a jövőben együttműködnek, negyedévente egyeztetnek, ezekről az egyeztetésekről pedig tájékoztatják a Valutaalapot és az Európai Unió Bizottságát is.

A Bankszövetség vállalta, hogy 2012. január végéig érdemi hatásvizsgálattal bemutatja a bankok szerepvállalását a gazdasági növekedésben, február végéig pedig meg is állapodnak a pénzügyi szektor szerepvállalásáról.

A megállapodás növekedési paktumnak nevezett részében van egy olyan elem is, amelyért a bankok már hosszú hónapok óta lobbiztak. A megállapodás szerint a bankok csökkenthetik a bankadójukat akkor, ha több hitelt adnak a hazai mikro-, kis- és középvállalatoknak 2012. szeptember 30-ig. Akkor is kapnak adókedvezményt a bankok, ha több lakáshitelt nyújtanak a magánszemélyeknek, valamint segítik az uniós pályázati támogatással érintett projekteket is. Ez esetben annyival lehet csökkenteni a bankadót, amennyivel a hitelportfólió - 2011. szeptember 30-hoz képest - nőtt, de a levonások nem haladhatják meg a bankadó 30 százalékát.