Miért húzott kesztyűt a túlerővel szemben a kormány?

Kiélezett helyzetben vállalt komoly politikai kockázatot jelentős túlerővel szemben - nagyjából ez a lényege annak, hogy pénteken az IMF és az EU delegációja faképnél hagyta a magyar kormányt, mert nem értett egyet a jegybank működését módosító kormánypárti ötletekkel. Több oka is lehet, hogy a kormány felvállalt egy ilyen látványos konfliktust. Szerepet játszhat benne, a kormány tárgyalási stratégiája, egy régóta húzódó személyes konfliktus és az is, hogy a kormány rövid távon levegőhöz jutna, ha nagyobb befolyása lenne a jegybankban.

Péntek délelőtt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió megszakította az előzetes egyeztető tárgyalásokat a magyar kormánnyal, mert nem értettek egyet a kabinet által benyújtott jegybanktörvény tervezetével és egy másik módosító javaslattal, amely összevonhatóvá tenné a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF) és a Magyar Nemzeti Bankot (MNB).

Utóbbi javaslat egyben azt is jelentené, hogy a bank elnökét, Simor Andrást lefokoznák, ő alelnök lenne az új intézményben. Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője az EU és az IMF reakciója után azt javasolta a parlamentben, hogy halasszák el a szavazást az összevonást lehetővé tevő javaslatról. Lázár azt is kijelentette, hogy a kormánypártok még idén szeretnék elfogadni a jegybanktörvényt, de készen állnak rá, hogy figyelembe vegyék az Európai Központi Bank észrevételeit.

A kormánypárti politikusok csak lehetséges forgatókönyvnek nevezték az MNB és a PSZÁF összevonását, de több oka is lehet annak, hogy miért vállalt egy kemény konfliktust a magyar kormány a javaslattal.

Mert taktikázik a kormány

"Nem hiszem, hogy összevonná a kormány a PSZÁF-ot az MNB-vel, ez sokkal inkább tárgyalástechnikai megoldás. A kormány ezzel feltehetően jelezni akarja, hogy nem teszi le azonnal és feltétel nélkül a fegyvert a szabadságharcban" - mondta az [origo]-nak a téma érzékenysége miatt neve elhallgatását kérő, a jegybanki működést és pénzpiacokat jól ismerő szakértő.

Szerinte arról lehet szó, hogy a kormánypártok ezt kilátásba helyezik, később pedig az EU-val, az IMF-fel és bármely más tárgyalópartnerrel való egyeztetéseken rugalmasságot mutathat az ötlet elvetésével. "Ez csak egy újabb lépés a sakktáblán. Abba ugyanis jobb bele sem gondolni, mi lenne, ha ezt a javaslatot véghezvinné a kormány" - fogalmazott a szakértő.

"Ez a megoldás még jobban elmérgesítené a kormány amúgy is nagyon konfliktusos viszonyát az Európai Központi Bankkal (EKB), Európai Bizottsággal és legfőképpen a Nemzetközi Valutaalappal, tovább eszkalálódna egy már meglévő probléma, amit a piacok nagyon nem vennének jó néven, ez pedig a forint gyengülésével járhat" - mondta. A felháborodás oka az lehet, hogy szerinte Simor nemzetközi megítélése jónak mondható, elismerik korábbi teljesítményét a magánszektorban, szakmailag felkészült, és jól is kommunikál.

Az IMF és az EU tárgyalóinak heves reakciója azt üzenheti a kormánynak, hogy a jegybanki jogosítványok szűkítése nem képezheti a tárgyalások alapját.

Mert alacsonyabb kamatot akar a kormány

A másik valószínűsíthető verzió, hogy a monetáris politikára akar nagyobb befolyást gyakorolni az MNB vezetését érintő változtatásokkal a kormány. A Fidesz politikusai és a párthoz kötődő gazdasági szakemberek a kormányváltás előtt és után is többször bírálták a Simor András vezette MNB-t, amiért az szerintük túl magasan tartotta, illetve túl lassan csökkentette az alapkamatot, fékezve ezzel a magyar gazdaság növekedését.

A kormány választásokra készített programja is kiemelt helyen foglalkozott a kamatpolitikával, a dokumentum szerint "a magyar vállalkozások fejlődése szempontjából fontos, hogy az új kormány minél gyorsabban levigye a nyugat-európai szintre a forintkamatokat". Később, a Nemzetgazdasági Minisztérium is bírálta a jegybank lépéseit, mondván szükségtelenül szigorította a monetáris feltételeket. Emellett a kormány jelezte többször, hogy a devizahitelesek problémáját mindenképpen meg akarja oldani, így a jövőben az alacsonybab kamat miatt esetlegesen gyengülő forint nem okozna akkora problémát az érintett háztartásoknak.

A kamatszint azért kardinális kérdés, mert az alacsonyabb kamat miatt olcsóbbá válna az amúgy nagyon gyenge vállalati hitelezés, és több pénz áramlana a gazdaságba, következésképp növekedne a GDP. Az MNB azonban nem csökkenti a kamatot az inflációs nyomás, azaz az árak növekedésének megakadályozása miatt. Bár az MNB-nek nincs árfolyamcélja, de a kamatszinttel nyilvánvalóan a forint árfolyamát is befolyásolja, mert a túl gyenge forintárfolyam a devizahitelesek amúgy is jelentősen megnövekedett törlesztőrészleteit megemeli, ami pedig egyre több késedelmes adóst eredményez, durva árfolyamgyengülés esetében pedig akár a pénzügyi rendszer stabilitása is veszélybe kerülhet.

Mert több pénzt akar a kormány

Matolcsy György a múlt héten közölte, hogy a növekedési terv megvalósításához szükség van a Magyar Nemzeti Bank szerepvállalására is. A miniszter arra kérte a jegybankot, hogy - más országok jegybankjaihoz hasonlóan - vásároljon például vállalati kötvényeket és jelzálogleveleket, ezzel juttasson több pénzt a gazdaságba, és segítse közvetve a gazdasági szereplők olcsóbb hitelhez jutását. A jegybank erre úgy reagált, hogy fő feladatának az infláció féken tartását tekinti. A jelzálogleveleket a bank "figyelemmel kíséri", a vállalati kötvények piacát azonban túlságosan kicsinek tartja ahhoz Magyarországon, hogy hatásos eszköze legyen a növekedés beindításának.

Király Júlia, az MNB alelnöke a budapesti Madách Gimnázium végzőseinek tartott előadásában a múlt héten utalt a jegybankot ért támadásokra. A jegybankár úgy fogalmazott, hogy egy kormány szinte mindig elcsábul a rövid távú megoldások irányába, a jegybank viszont a hosszú táv védelmezője.

Mert Simor offshore-lovag

Egy sokkal kevésbé valószínű, de felmerülő lehetőség, hogy a kormány a választások óta folyamatos nyomás alatt tartja Simor Andrást. Orbán Viktor miniszterelnök többször is támadta Simort, a tavalyi országgyűlési választások második fordulójának másnapján tartott sajtótájékoztatóján azt mondta az MNB-ről, hogy szeretnének büszkék lenni az intézményre, az "nem offshore-lovagok szálláshelye". Ezzel utalta arra, hogy Simor András jegybankelnöknek korábban Cipruson volt cége.

A kormánypártok idén is többször foglalkoztak Simor cégeinek kérdésével, legutóbb a költségvetési bizottság kérte tőle, hogy mutassa be azokat a dokumentumokat, amelyek cégeinek hazahozataláról szólnak.

A konfliktus a nemzetközi médiában is megjelent, a Wall Street Journal tavaly áprilisban blogbejegyzésben foglalkozott vele. Az amerikai üzleti újság közölt egy karikatúrát, amelyen Simor lovagnak öltözve, kezében ciprusi zászlóval védelmezi az MNB várát a fokost lóbáló, elefánt hátán ülő Orbántól. Az elefánt a jegybank hitelességén és függetlenségén tapos, miközben utasa azt mondja, amit pár nappal korábban valóban mondott: "ez nem offshore-lovagok szálláshelye". Simor azzal replikázik: "itt nincs helye a politikának".

Nem egyedi példa

Az Európai Gazdasági Térség (EGT) 30 tagállamából mindössze Csehországban és Szlovákiában működik a teljes integrált felügyelet a jegybankon belül, a többi tagállamban más megoldást választottak. Ebből 15 tagállamban - közöttük Anglia, Németország, Lengyelország - az integrált felügyelet nem a jegybank része, hanem független, úgy, mint Magyarországon. A többi tagállamban is jellemzően legfeljebb a bankfelügyelet közös, az egyéb szektorok felügyelete nem.

Európai botrány lehet belőle

Az EKB végső esetben akár jogi útra is terelheti az ügyet, ha nem ért egyet a magyar szabályozással, és hivatalos úton jelezheti az Európai Bizottságnak, amely jogsértési eljárást kezdeményezhet Magyarország ellen, ha az a felmerült kifogások miatt nem tesz lépéseket. Ennek valószínűségét csökkenti, hogy Lázár János pénteken már békülékeny hangot ütött meg a parlamentben, Rogán Antal, a gazdasági bizottság fideszes elnöke pedig olyan módosító javaslatot nyújtott be a parlamentnek a jegybankról szóló törvényekhez, amelyek több vitatott ponton finomítják a kormányzati javaslatokat.

Ha az ügy mégis az Európai Bizottság elé kerül, és az megállapítja a jogsértést, a magyar állam pedig nem változtat a helyzeten, akkor a brüsszeli szervezet az Európai Bírósághoz fordulhat. Az Európai Bíróság többféleképpen dönthet az ügyről. Elképzelhető, hogy kötelezi Magyarországot az eredeti helyzet visszaállítására, vagyis a két intézmény szétválasztására. Az is lehetséges, hogy az esetlegesen megalakuló intézmény működésének módosítására kötelezi Magyarországot, ez azt jelentené, hogy a jegybanki függetlenséget sértő előírások megszüntetését írja elő. A per azonban évekig tartana, addig pedig akadály nélkül működhetne az összevont intézmény.