Konok magyar kormányról és pánikoló befektetőkről ír a külföldi sajtó

Az elmúlt napokhoz hasonlóan a magyar kormányt bírálják, és az államcsőd lehetőségét is egyre inkább pedzegetik a nemzetközi sajtóban Magyarországról megjelenő kommentárok. A cikkekben megszólaló elemzők némelyike 340-350 forintos euróárfolyamot emleget.

A Telegraph "Magyarország válság előtt, a kereskedők államcsődtől tartanak" címmel közölt tudósításában azt írta, a piac sok szereplője arra számít, hogy Magyarország lesz az Európai Unió első csődbe jutó állama. A brit lap megemlíti a forint rohamos gyengülését, az emelkedő állampapír-piaci hozamokat, és azt is, hogy szerdán lett volna egy kötvénycsere-aukció, amelyet az Államadósság-kezelő Központ a magas hozamajánlatok miatt lefújt.

A Telegraph szerint elsősorban a vitatott jegybanktörvény miatt erős kétségek vannak azzal kapcsolatban, hogy a kormány végül megállapodik az EU-val és az IMF-fel. Idézi Benoit Anne-t, a Société Generale francia bank elemzőjét, aki szerint "forrpont közeli" a helyzet Magyarországon, és a válság könnyen súlyosabbá válhat egy egyszerű makrogazdasági krízisnél.

A Financial Times brit gazdasági lap felzárkózó piaci blogja "Magyarország: a mélységbe bámulva" című bejegyzésében a forintgyengülés és a csütörtöki állampapír-piaci aukció csaknem 10 százalékos hozamszintje apropóján a szerző, Stefan Wagstyl azt a kérdést teszi fel: "meddig tudja még a konok Orbán-kormány megúszni, hogy levett sapkával az IMF-EU páros elé járuljon segítségért?"

Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter csütörtöki sajtótájékoztatójára utalva Wagstyl elismeri, hogy egyes miniszterek látják az országra leselkedő veszélyeket, de megjegyzi, hogy bármit mond Fellegi, a végső döntés minden ügyben Orbán Viktor kormányfőé. Idézi Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland elemzőjét, aki szerint az IMF-tárgyalás kudarca 350 forintos euróárfolyamot hozhat.

"Az EU nem engedheti meg magának, hogy erőtlen legyen Magyarországgal" - ezzel a címmel írt posztot a Reuters hírügynökség Breakingviews nevű véleményoldalának rendszeres szerzője, Pierre Briancon. Szerinte egy éve, Magyarország uniós elnöksége idején az EU "kényelmetlenül ült", és nem tett semmit a médiatörvény bevezetése ellen, de a kormány lépéseire adott reakció ma már kemény kell, hogy legyen.

Briancon konkrétan csak a jegybanktörvényt említi, valamint azt, hogy a 16 százalékos egykulcsos adó bevezetése "pénzügyileg katasztrofális" volt. Ezenkívül azt írja, "nincs jele annak, hogy a rezsim tekintélyelvűsége". Az EU szerinte azzal a nehéz kérdéssel szembesül, hogy mit tegyen egy olyan taggal, amelynek viselt dolgai megakadályozták volna a felvételét. Idézi azt a hasonlatot, amely szerint Orbán egy forgalommal szemben vezető sofőr, aki nem törődik a szembe jövők jelzéseivel. Annyiban találónak nevezi a képet, hogy két kimenetel képzelhető el: nagy baleset, vagy hátraarc.

A Reuters egy hosszabb elemzést is közölt csütörtökön internetes oldalán a magyarországi helyzetről, egyebek mellett azt emelve ki, hogy a piaci mutatók ugyan még nem árazzák a csődöt, de a befektetők "pánikhangulatban" vannak, 11 százalékhoz közeli hozamszinteken is kevesen viszik a magyar állampapírokat. A másodpiaci tendenciák pedig elemzők szerint arra utalnak, hogy a hosszú távra tervező befektetők szabadulnak a magyar papíroktól.

A cikk idézi Jeremy Brewint, a magyar dollárkötvény-állományát decemberre jelentősen csökkentő Aviva alapkezelőjét, aki szerint elképzelhető, hogy a cég tovább mérsékli magyar kitettségét, met bár egyelőre nem számítanak államcsődre, úgy látják, hogy a kormányzat "nincs tudatában a helyzet súlyosságának".

"Haladunk a devizaválság felé, de még nem tartunk ott" - így értékelte a helyzetet Szabó Viktor, a skóciai székhelyű Aberdeen Asset Management portfóliómenedzsere a Wall Street Journal (WSJ) amerikai üzleti lap internetes oldalán közölt tudósításban. Ugyanebben a cikkben Peter Attard Montalto, a japán Nomura bank felzárkózó piaci elemzője azt mondta, a fordulópont akkor jön el, amikor "kiderül, hogy nincs esély a megegyezésre" az IMF-fel.

A WSJ szerint ez a pont január 11-én következhet be, amikor a magyar tárgyalódelegáció Washingtonban találkozik Christine Lagarde IMF-elnökkel. Ha az az egyeztetés kudarccal végződik, az euróárfolyam 340 forintra emelkedhet - idézi a lap Michael Dybula, a BNP Paribas francia bank vasói elemzőjének kommentárját.