A kormány kérése ellenére sem vet be új fegyvert a jegybank

Vágólapra másolva!
A jegybank kész a rendelkezésére álló eszközöket bevetni a növekedés érdekében, de csak a kiszámíthatóság, a pénzügyi stabilitás és az infláció leszorításának célján keresztül, ezek azonban nem új célok. Orbán Viktor és a kormány legutóbb a múlt pénteken kérte a jegybankot a növekedés támogatására. Korábban a kormányfő arról beszélt, hogy a jegybank szoríthatná arra a bankokat, hogy kihelyezzék a pénzüket a gazdaságba. Ezt a kérést azonban a monetáris tanács közleménye közvetve elutasítja.
Vágólapra másolva!

A gazdasági növekedés támogatásáról írt a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa a kedden kiadott közleményében. Ezzel a jegybank egyfajta választ adott a kormánynak, amely éppen az MNB segítségét venné igénybe a növekedés felpörgetéséhez.

A múlt pénteken Orbán Viktor miniszterelnök megbeszélést tartott Simor András jegybankelnökkel. A kormányfő azt kérte az MNB elnökétől, hogy "vegye sorra azokat az eszközöket, amelyeket az Európai Unióban, az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban a növekedés megindítása érdekében a jegybankok használnak", illetve tegyen javaslatot, hogy "az ott használt, növekedést segítő jegybanki eszközök közül szerinte Magyarországon melyeket lehet használni".

A monetáris tanács kedden, a menetrend szerinti ülése után azt írta közleményében, hogy "a monetáris politika a gazdasági környezet kiszámíthatóságának fenntartásával, az árstabilitás biztosításával és a pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzésével tud hozzájárulni a gazdaság növekedéséhez. A monetáris tanács szükség esetén kész a rendelkezésére álló eszközöket a fenti célok érdekében alkalmazni".

A közleményben felsorolt irányok azon célokat tartalmazzák, amelyeket a magyar jegybank követhet a Központi Bankok Európai Rendszerének keretében. Ahogy az [origo] korábbi cikkében olvasható, a magyar jegybank nem élhet a monetáris gazdaságélénkítés amerikai és brit eszközével, mivel az európai szabályok tiltják az infláció felpörgésének veszélyét magában hordozó monetáris finanszírozást. Az Egyesült Államok jegybankja, a Fed úgy vásárolhat állampapírokat és vállalati kötvényeket, hogy fedezetként pénzt bocsát ki. Ezt az európai jegybankok nem tehetik meg: az Európai Központi Bank egy héttel a vásárlás után visszaszívja a gazdaságba pumpált pénzt.

Közleményében a monetáris tanács jelezte, hogy az eszközöket a kiszámíthatóság, az infláció letörése és a pénzügyi stabilitás érdekében veti be, közvetlenül gazdaságélénkítésbe azonban nem kezd. Állampapírokat a jegybank nem vehet, vállalati kötvényeket pedig alig tud - Simor András decemberben azzal érvelt, hogy a mindössze 80 milliárd forintos vállalati kötvénypiac elenyésző mértékű. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a Magyar Fejlesztési Bank és más vállalatok kötvényeit vetetné meg a jegybankkal, hogy így kerüljön friss pénz a gazdaságba. Az MFB azonban állami bank, így a kötvényeit ugyanúgy nem veheti meg az MNB, mint ahogyan állampapírokat sem vehet (elvileg). Vagyis a jegybank nem élhet az amerikai módszerrel, a pénzpumpával.

Orbán december 20-án, a Széll Kálmán Alapítvány vacsoráján arról beszélt, hogy azt kell megvizsgálni, az MNB "hogyan tudja a magánbankokat abba az irányba szorítani, hogy a pénzüket mind nagyobb mértékben helyezzék ki a reálgazdaságba". Amennyiben a Simorral való találkozásán ezt kérte a kormányfő, a monetáris tanács elutasító választ adott azzal, hogy a pénzügyi stabilitás biztosítását nevezte meg célnak, mivel ez azt jelenti, hogy a nem kívánják megszorongatni a többek között a bankadó, az árfolyamrögzítés és a végtörlesztés által sújtott bankrendszert.

A monetáris tanács nem kamatdöntő ülést tartott, azonban a piacon felmerült, hogy esetleg a keddi tanácskozáson egy rendkívüli kamatemelésről határoznának. Miután a múlt héten Fellegi Tamás, az IMF-EU-tárgyalásokkal megbízott tárca nélküli miniszter és Orbán Viktor kormányfő is békülékenységet mutatott, jelezve, hogy bármiről készek tárgyalni a Valutaalappal és az Európai Bizottsággal, a rendkívüli kamatemelés ötlete is valószínűtlenné vált.

A monetáris tanács közleményében jelezte, hogy "üdvözli a kormány határozott szándékát a nemzetközi szervezetekkel történő megállapodás gyors megkötésére". Azt azonban hozzátették, hogy aggódnak a gyenge forint miatt: "az árfolyam tartós gyengülése növeli a gazdasági szereplők mérlegkiigazítási kényszerét, rontja a reálgazdasági és inflációs kilátásokat, valamint zavarokat okozhat a pénzügyi piacok és a bankrendszer működésében" - olvasható a dokumentumban.