Extra kedvezményt kapnak a végtörlesztésről lecsúszó közszolgák

Soron kívüli elbírálást és extra kamatkedvezményt kaphatnak az árfolyamrögzítés igénybevételéhez azok az állami alkalmazottak, akik tavaly év végéig jelezték végtörlesztési igényüket, csak lecsúsztak róla. Ők körülbelül negyvenezren lehetnek, de kivételes kezelésük alkotmányossági aggályokat is felvethet.

Közzétette a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a devizahitellel rendelkező közalkalmazottaknak járó konstrukció részleteit. A kérdés azért kényes, mert Orbán Viktor miniszterelnök decemberben a kedvezményes végtörlesztésre buzdítottalevélben az érintett mintegy 70 ezer embert, és azt ígérte nekik, hogy állami segítséget kapnak ahhoz, hogy kedvező kondíciójú forinthitelhez juthassanak. Ezt az ígéretet azonban nem tartotta be a kormány, ezért a közszféra dolgozói közül sokan hoppon maradtak és lecsúsztak a végtörlesztésről.

Az elmaradt kormányzati ígéretet próbálja meg most kompenzálni a kabinet, amely január 19-ei ülésén felhívta a nemzetgazdasági minisztert, hogy dolgozza ki a közszférában dolgozók kedvezményes árfolyamvédelmi rendszerének feltételeit. Felkérte a tárcát arra is, hogy készítse elő a megvalósításhoz szükséges jogszabályt, és tegyen javaslatot a működtetéshez szükséges forrás biztosításának módjára.

Csatlakozhatnak az árfolyamgáthoz

Az NGM szerdán tette közzé az új kedvezményeket, amelyek a kormány és a bankok legutóbbi csomagjában szereplő árfolyamgátas konstrukcióhoz illeszkednek. A kormány 2011. december 15-én megegyezett a Bankszövetséggel arról, hogy a korábbi árfolyamgát rendszerét a hitelesek számára meghosszabbítja és kedvezőbbé teszi. A megállapodás szerint a deviza jelzáloghitel-adósok 2012 végéig kezdeményezhetik az árfolyamvédelmi-rendszerbe való belépést (a korábbi határidő 2011. december 31. volt). Az árfolyamrögzítés, illetve az árfolyam-különbözetből eredő tartozások jóváírása a gyűjtőszámlán 2016 végéig lesz biztosítva a korábban meghatározott 2014 vége helyett. Ez idő alatt az adósok fix (CHF/HUF: 180; EUR/HUF: 250; JPY/HUF: 2,5) árfolyamon törleszthetik hitelüket.

Az új árfolyamgát feltételei szerint a rögzített árfolyamon fizetett törlesztés és az aktuális árfolyamon fizetendő törlesztés különbözetét két külön számlán könyvelik. Az egyiken a fix árfolyam feletti tőketörlesztés, a másikon a fix árfolyam feletti kamat gyűlik. Az utóbbi összeget 50-50 százalékban az állam és a bankok vállalják magukra. Az ügyfél terhét jelentő tőke-gyűjtőszámla a bankközi kamat szerint kamatozik.

Extra kedvezmények

Az a közszférában dolgozó személy, aki devizaalapú, jelzálogfedezetű hitelt vett fel, és a bankjánál kezdeményezte a végtörlesztést 2011. december 30-ig, ezt bejelentette munkáltatójának, de mégsem tudott élni a kedvezményes végtörlesztés lehetőségével, további kedvezményekben részesül az NGM tájékoztatása szerint. Gyuris Dániel, a Bankszövetség alelnöke az [origo] megkeresésére elmondta, hozzávetőleg 40 ezren vannak azok, akik a devizahitellel rendelkező közszolgák közül tavaly év végéig jelezték bankjuknak a végtörlesztési igényüket.

Az ő kérelmüket a bankok soron kívül bírálják el - ez akár több hónapos előnyt jelent. Az állam a közszférában dolgozók esetében gyermekszámtól függően kamattámogatást nyújt a tőke-gyűjtőszámlán lévő kamathoz. A gyermektelen családok számára 3 százalék a kamattámogatás mértéke, és ezen felül minden gyermek után plusz 1 százalék kamattámogatás jár. Az állam az árfolyamgát rendszerbe belépett közszféra dolgozóknak egyszeri, vissza nem térítendő támogatást nyújt, amelynek összege megegyezik a 2012. február 1. és az első árfolyamgát feltételei alapján fizetendő törlesztőrészlet időpontja - de legkésőbb 2012. július 1. - közötti időszakban a ténylegesen megfizetett törlesztőrészletek és az árfolyamgát alkalmazásával fizetendő törlesztőrészletek különbségével. Ezzel a közszférában dolgozók valójában akkora támogatáshoz juthatnak, mintha 2012 februárjától az új típusú árfolyamgát szerint, rögzített árfolyam mellett törlesztették volna hitelüket.

A minisztérium tájékoztatása szerint a kormány az Országgyűlés 2012. évi első üléséig benyújtja a fent felsorolt feltételek szerinti törvényjavaslatot. Ennek várható időpontja 2012. február 13. A közszféra dolgozói azt követően jelezhetik az árfolyamrögzítési rendszerbe való belépési szándékukat a bankjuknál, miután a parlament is elfogadta a törvényjavaslatot.

Lehetnek alkotmányossági aggályok

Nem egyszerű ügy - mondta a közszférában dolgozók számára nyújtandó segítségről az [origo]-nak Lövétei István alkotmányjogász. Mint kifejtette, összességében nem teljesen automatikus, hogy joga van egy ilyen lépéshez az államnak. Szerinte meg kellene vizsgálni, hogy nem ütközik-e valamilyen diszkriminációs szabályba, hogy egy csoportot kedvezőbb helyzetbe hoznak másoknál.

Véleménye szerint, ha az államot, mint munkáltatót értelmezzük, akkor joga van alkalmazottainak problémáin segíteni. Ez a lehetőség vonatkozik a magán munkáltatókra is, ugyanakkor a feltételek nem azonosak: mert például az állam, mint munkáltató hozhat erre vonatkozó jogszabályt, a magán munkáltató pedig nem - magyarázta. Lövétei István szerint, ha a szabályozás során olyan módon történik a szempontrendszer kialakítása, amely kizár a kedvezményből más csoportokat, akkor az felvet alkotmányossági aggályokat. Hozzátette ugyanakkor, hogy a részletszabályokat nem ismeri.

Arról pedig, hogy a gyerekszámtól függ a kamattámogatás mértéke, az alkotmányjogász azt mondta: mélyebb vizsgálatot igényelne annak a tisztázása, hogy a szociális szempontot be lehet-e hozni ebbe a kérdésbe.